A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 51. szám - A közigazgatási bíráskodás

A JOG. 437 hajtók szerkesztése alatt Békés-Csabán új lap indult meg, melynek feladata lesz a végrehajtók érdekeit képviselni. Mi csak örülünk, ha az igazságügynek, bár alárendeltebb, de mégis felette fontos közegének önálló szakirodalmi képviselője akadt Az eddig megjelent két szám gondos szerkesztésről tanúskodik. Előfizetési ára a kétszer hónapjában megjelenő lapnak 4 frt. Megjelentek. Döntvénytár. Uj folyam, XX111. kötet. Budapest, 1889. Franklin-társulat kiadása. — Tárgymutató a döntvénytár új folyamának XI XXII. kötetéhez. Franklin-társulat kiadása. Budapest, 1889. Irodai napló ügyvédek, kir. közjegyzők, hitelintézetek és kereskedők számára az 1^90. évre Kiadja a Deutsch M.-féle müintézet: Czettel és Deutsch. E naptár ugy díszes kiállításánál, mint célszerű berendezésénél fogva igen hasznavehető és címtári részében is teljes megbízható, mert abban a folyó évi dec. l-ig terjedő lakváltoztatások és kinevezések vannak feltüntetve. Vegyesek. Törvényjavaslat a felebbvitelról a sommás eljárásban. Előadói tervezet. A magyar kir. igazságügyminiszter megbizásából készítette : P1 ó s z Sándor. Az igazságügy miniszter előzékenységéből megkaptuk e nagyjelentőségű törvényjavaslatot. Egyelőre közöljük felosztását és főbb elveit. A tervezet négy címből áll 159. §-bam Az első cim, mely a felebbezésröl szól, 5 fejezetre oszlik : 1. Általános határozatok (1-8. §.). 2. A felebbezési tárgyalás elökészitése (9—26. §.). 3. Szóbeli tárgyalás (27 — 7i>. §.). ,4. Bizonyítás (73-87. §.). 5. Határozathozatal (88 — 115. §.). A második cím a felülvizsgálatot (116-142. §.), a harmadik a felfolyamodást (113-146. §.) és a negyedik a vegyes és átmeneti intézkedéseket (147—159. §.) tartalmazza. A javaslat nemcsak a felebbvitelt szabályozza, hanem kiterjed a járásbíróságok hatáskörének új szabályozására is. Azok hatásköre ki fog terjedni a birtokbirósági és örökösödési perekre 500 frt értékig. A bíróság a bizonyité kokat szabadon mérlegeli. A felebbezés tekintetében kicmelendők a következők: A járásbirósági ítéletek ellen a felebbezések fölött a kir. törvényszékek határoznak. Ez esetben az ügyvédi képviselet kötelező. A felebbezés előkészítő iratok alapján a törvényszékek külön felebbezési tanácsokban szóbeli tárgyalás után döntik el. A felebbezési bíróság a bizonyítás újra felvéte1 é t elrendelheti. A felebbezési bíróságok Ítéletei ellen csupán valamely jogszabály megsértése miatt felülvizsgálatnak van helye a kir. C u r i á n. Felfolyamodásnak is van helye a járásbíróság végzései ellen a kir. törvényszékhez, esetleg a táblához és a Curiához. Mélyen az eddigi eljárásba vágó újításokat létesít e nagyfontosságú javaslat, melyre természetesen beható bírálatban vissza fogunk még térni. Hirek a Curiáról. A tanácsok beosztása a kir. Curián a jövő évbe^is nagyban és egészben ugyanaz marad, mint a lefolyt évben. — Értesülésünk szerint újévvel Lassel, Puscariu, Hajdú, Horváth és Balló curiai birák szándékoznak nyugdíjazás iránti kérvényeiket benyújtani. - ASuhay curiai bíró halála folytán megüresedett curiai bírói állás betöltése azon okból késik, mert ezen állás betöltéséhez a horvát bánnak is van hozzászólása, illetve előterjesztési joga. Jelöltek gyanánt emlegetik : Rakodczai volt kir. táblai birót, jelenleg zágrábi septemvirt, továbbá a horvát származású Herich-Tóth soproni törvényszéki elnököt és Marceglia kir. táblai birót és a fiumei ügyek előadóját. Ezen kivül néhány horvát képviselő is aspirál ezen díszes állásra. A pestvidéki törvényszékre méltán irányul az ország figyelme, mert ez jelenleg az új telekkönyvi betéti munkálatok nevelő iskolája. Itt képződnek ki a betéti munkálatok keresztülvitelére hivatott, állandó székhelyhez nem kötött telekkönyvibirák, kiknek száma jelenleg hétre rug. Mellékesen legyen megjegyezve, hogy ha a betéti munkálatok az eddigi tempóban haladrak, végeredményük nem valami kecsegtető lesz. Mert ha a munkálat 7—8 évig elhúzódik, ezen idő elteltével ugyanott fogunk állani, a hol a munka megkezdése előtt állottunk. Nagyobb pénzáldozatok nélkül a betétmunkálatok latba vethető eredményre nem igen fognak vezetni. — A pestvidéki törvényszék egyebekben azon asszonyokhoz hasonlít, kik híresek arról, hogy róluk semmi különös mondani való nincsen. Derék elnöke, M a j o v s z k y vezetése alatt a 12,000 számra terjedő bűnügyeket, 8,500 számra terjedő polgári I ügyeket, a 35,000 számra terjedő telekkönyvi ügyeket, a 80 számra terjedő báuyaügyeket csendesen és alaposan elvégzi és restanciája alig van. Ez alapos elintézést igazolja a felsőbíróságok helybenhagyó ítéleteinek rendkívül kedvező száma. Rendes biró ezen j törvényszéknél a már emiitett 7 székhelyhez nem kötött bírón | kivül 15 van, kik közül 2 - Garai és Vöröshlarthy — már hosszabb idő óta gyöngélkednek, a nélkül, hogy az ügymenet ' e miatt jelentékenyebb megakadást szenvedne. A törvényszékhez | beosztott 8 járásbii óság közül csak kettő: azócsai és szent| e n d r e i hagynak kívánni valót hátra. — Dacára ezen kedvező jelentésünknek, idején valónak látjuk az igazságügyminiszter figyelmét arra felhívni, hogy a pestvidéki törvényszék, mely annak idejében a magyar alkotmány visszaállítása után csakis a nemes vármegye iránti conniventiából lett újból alkotva, nagyon könnyen j és minden megrázkódás nélkül viselhetné el a pesti kir. törvény| székkel való egyesítést. Könnyen lehetne ezesetre egy kerületi polgári és külön fenyítő törvényszéket alkotni és ekképen Budapest j főváros területén egységesebb judicaturát létesíteni. Ajánljuk ezen jóakaratú tanácsunkat az igazságügyér megfontolásába. Ügyészi körökben némi aggodalmat keltenek a számra I nézve folyton emelkedő m'o n s t r e pörök, melyek tárgyalása óriási . apparátust igényel és a reájuk fordított munkával és költséggel 1 semmi arányban sem álló eredményeket szül. Okát ennek keresik a felsőbb bíróságoknak azon mindinkább előtérbe lépő gyakorlatában, hogy a még oly laza összeköttetésben álló ügyek öszszesitését rendelik el, a hozott Ítéletek feloldása mellett. Az italmércsre. vagy az italoknak kismértékben való el' adására engedélylyel biroknak csődbejutása esetére, azoknak bűntett vagy vétség miatti, illetve jövedéki kihágás miatti elitéi• tetése alkalmából az 1890. évi január hó 1-től kezdve hozandó ' jogerőre emelkedett határozatok az illetékes pénzügyigazgatósággal is közölve lesznek az igazságügyministernek idevágó körrendelete alapján. Nyomozó levelek. Több felmerült eset alkalmából a m. kir. igazságügyministerium körrendeletet bocsátott ki az iránt, hogy I az igazságügyi hatóságok, különösen a kir. járásbíróságok, az általuk kiadott nyomozó leveleket ezentúl ne a társbiróságokkal [ közöljék, hanem egyedül és kizárólag csakis a hivatalos rendőri i közlönyben tegyék közzé, mely utóbbi minden csendőrőrshöz hivatalosan megküldetik és utóbbi részéről nyomozás tárgyává étetik. A fegyelmi vagy* bűnügyi Ítélettel hivatalvesztésre itélt birák, vagy bírósági hivatalnokok illetményeinek megszüntetése körül eddig követett gyakorlat egy újabb igazságügyministeri körrendelet alapján olyképen megváltoztattatott, hogy jövőben a hivatalvesztésre ítéltek fizetése azon hó, lakpénze pedig azon évnegyed végével szüntettetik meg, melyben a hivatalvesztést kimondó határozat jogerőre emelkedett; a felfüggesztés folytán visszatartott félfizetés is az azt követő hó 1-sö napjától kezdve szüntettetik meg. A jogász-egyletben f. hó 11-én folytattak a megindult eszmecserét a jogi szakoktatás reformjáról. Manojlovich Emil elnökölt s három nagyobb felszólalás történt. Pártos Béla előadása nyitotta meg a vitát, ki után Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő szólalt fel, végül Hoffman Pál egyetemi tanár is szólt a tárgyhoz. Pártos Béla ugy véli. hogy a jogegyetemen a nemzetgazdaságtanból és észjogból kevesebb óra is elegendő ; a kanonjog tanítása pedig egyelőre a fele-óraszámra szállítandó le, mert ha remélhetőleg a mielőbb életbelépő polgári házassági intézmény által valahára egységes házassági jogunk lesz, az egyházjog már csak történeti értékkel fog birni. Az igy nyert órák a sociologiára és összehasonlító jogtudományra fordítandók. A jogakadémiákat megszüntetendőknek mondja és helyettük inkább még két egyetem állítandó i föl. A tanszabadság csak kellő fegyelem mellett állapítandó meg. Fejlesz teni kell az ifjúság jellemét és kötelességérzetét. Igazságos szigor legfőbb elv a vizsgálatoknál. A joghallgató adjon számot minden év végén arról, hogy mit és mikép tanult az év folyamán ; ez csak komoly, évenkint egyszeri vizsga által eszközlendő. Katalógus olvasandó, de mérsékelten. Tüzetes gond fordítandó a tanításnál a gyakorlati irány emelésére is. Végül szükségesnek tartaná annak kimondását, hogy az egyetemi tanár egyszersmind országgyűlési képviselő ne lehessen, mert behozza az egyetemre a pártszellemet. Fenyvessy Ferencz azt hiszi, hogy a mai rendszer nem felel meg a tudományos képzettségnek, még kevésbé a gyakorlati iránynak. Azt kívánja, hogy állítsanak föl egy igazi egyetemet tudományos tanférfiakkal, a kik a tanszabadság tiszta levegőjében legyenek fáklyavivöi a nemzeti culturának. A budapesti és kolozsvári »doktorgyárak« által osztogatott doktori diplomák ma már gúny