A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 50. szám - Az ellenféllel perben álló tanukról - A nyilvánosság a büntető eljárás elővizsgálati részében. 5. [r.]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 50. számához. Budapest, 1889. december 15-én. Köztörvényi ügyekben. Az üzletnek — hozomány kielégítés címén — a férj által a uöre való átruházása esetében a nö felelős a férj üzleti tartozásniért. A győri kir. járásbíróság (1887. május 27-én 4,172/1887.): Per József ügyvéd által képviselt J. Ferencz leiperesnek Fr. Ferencz I. rendű és neje szül. B. Magdolna 11. rendű alperesek elleni 345 frt 23 kr. iránti perében itélt: Alperesek egyctemleg kötelesek a kereseti tökét megfizetni. Indokok: I. rendű alperes marasztalandó volt, mert a tárgyalásra törvényszerű idéztetése dacára sem jelent meg — II. rendű alperes pedig marasztalandó volt, mert a keresethez B. a csatolt közjegyzői okirat ezen alperes ellen bizonyít annyival inkább is, mert alperes házastársak jelenleg is együtt laknak és I. rendű alperes most is azon üzletben dolgozik, az üzlet is ugyanazon felszerelvényeivel együtt megvan és egyszerűen az adós tulajdonából II. rendű alperes színleges tulajdonába ment át; eltekintve tehát attól, hogy hozomány kielégítésének a házastársak együtt lakása és további élete esetén helye nincs, jelen esetben ez a jóhiszemű Ktelezö kijátszását eredményezné akkor, ha II. rendű alperes nem marasztaltatnék. A budapesti kir. itélö tábla (1889. február 25-én 0,652/ 1888. A", sz.): az első bíróságnak I. rendű alperesre vonatkozó részét érintetlenül hagyja, II. rendű alperes Fr. Ferenczné, szül. B. Magdolna vonatkozó részét ellenben megváltoztatja, felperest II. rendű alperes elleni keresetével elutasítja. Indokok: Felperes maga is beismeri, sőt a keresethez A. alatt csatolt könyvkivonat szerint maga szolgáltat bizonyítékot arra, hogy a kereseti követelés alapjául szolgáló lisztárút Fr. Ferencz I rendű alperes rendelte meg felperesnél s az árúk nevezettnek lettek kiszolgáltatva pék üzlete részére, azt állítja azonban, hogy I. rendű alperes minden ingó és ingatlan vagyonát II. rendű alperesre ruházván, felperes követeléseért annál inkább is felelős, mert a megvett lisztkészlet is II rendű alperesnek adatott által. Ámde felperes ebbeli érvelése el nem fogadható; mert eltekintve attól, hogy az átruházás magának felperesnek kereseti előadása szerint is viszteher mellett adósságok átvállalása fejében történ1, tekintve, hogy alperes a férje üzletét terhelő minden adósságokat vállalt el, sőt az adásvételi szerződésben a férje üzletét terhelő mindazon adósságokat, melyek iránt kötelezettséget vállalt — felsorolt, tekintve hogy a felsorolt adósságok között felperes követelése nem foglaltatik, hogy tehát a mennyiben az üzlet átvételével a cég addigi kötelezettségeit magára nem vállalta alperes, felperest a ker. törvény 20. §-ában foglalt kereseti jog az üzlet átruházása folytáD egyedül ez alapon II. rendű alperes ellen nem illeti, felperes keresetének annál kevésbé volt hely adható, mert felperes azt, hogy követelése behajtására I. rendű alperesnél elegendő fedezetet nem talált, nem igazolta, már pedig mindaddig, mig az átruházási szerződésnek a hitelezők kijátszása céljából megkötése be nem bizonyittatik, a szerződés érvényében fennállván, II. rendű alperes férjének oly tartozásaiért, melyeknek kifizetőére kötelezettséget nem vállalt, egyedül abból az okból, mivel férje üzletét megvette, el nem marasztalható, miért felperest II. rendű alperes irányában keresetével elutasitani kellett. iíirtokháboritás az atya, miut kisk. gyermeke törvényes képviselője által, jóllehet az nem is kifejezetten történt, e minőségben sommás visszahelyezés! kereset alapját képezi a képviselt ellenében. A képviselt nevében való eljárás közvetett bizonyítása, A halmi kir. járásbíróság (1889. március 20-án 917/1889.): Dr. Kelemen Samu ügyvéd által képviselt St. Lipót és neje Br. Róza felpereseknek, Komáromi János ügyvéd által védett St. Dávid alperes elleni visszahelyezés iránti perében itélt: Felperes keresete megítéltetik s a kökényi 103. sz. tjkvben 225. hrsz. alatt foglalt birtoknak a Bökéuy községétől T.-Újlaknak vezető országút felől eső fele részének használatába visszahelyeztetnek. I n d o kok: A tárgyalás során nem vonatott kétségbe, hogy a kereseti birtok ugyanaz, mely a bökényi 103. sz. tjkvben 225. hrsz. alatt foglaltatik, s mely a bíróság jelenlétében tanuk által megszemléltetett, igazoltatott, miként nemcsak a kereseti fele rész, hanem az egész telekjkönyvi birtokot a megháboritás előtti évben felperes legelőül használta, igazoltatott, miként habár a sz.-németi kir. törvényszék ítélete szerint a megjelölt birtoknak csakis fele Ítéltetik alperesnek, felperes feles munkásai, midőn annak a B. községétől T.-Újlakra vezető csinált ut felöl eső részében munkába állottak a b.-i elöljáróság által a kir. törvényszéki ítélet felolvasása mellett, mely szerint a birtoknak fele része alperesnek Ítéltetett, kitiltattak s ezen eljárás folytán az egész birtok b.-i feles munkásoknak lett kiadva, felperestől az egész biitok használata elvonatott. Alperes tehát be nem várva, hogy a neki megítélt felerész-birtok bíróilag annak elosztásával átadassék, az egész birtokot használatba vette, illetve a kir. törvényszéki Ítélet közlése mellett felperes munkásait kitiltotta, mert a kitiltás és birtokbavétel, habár abban alperes nem is közvetlenül járt el, az ő nevében történvén, alperes tényének tekintendő, a mennyiben alperes a tárgyalás során sem nyilatkozott arra nézve, hogy a birtoknak azon részét, mely részére meg nem Ítéltetett, felperesek birtokukban hagyja s felpereseknek használat cimeni jogukat el nem ismerte. Felpereseknek használata az egész birtokra nézve fennállott, de a mennyiben a kereset értelmében annak felére nézve kérik visszahelyezésüket, annak felerészébe voltak visszahelyezendők, melyben a feles munkások által a munkábavétel alkalmával megháborittattak. A budapesti kir. itelö tábla (1889. június 25. 19,218/p. 1889.) : az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: A visszahelyezésre irányzott keresetnek alperessel szemben hely adható nem volt, mert a tanuk vallomása szerint a birtokháboritást megjelölt ama cselekményt, hogy az előzőleg felperes által birtokolt földről felperesek munkásai kitiltattak, nem alperes, hanem atyja követte el, alperes irányában tehát marasztaló határozat annál kevésbé hozható, mert a tanuk előad, alapján az sem állapitható meg, hogy a peres földet tényleg alperes vette volna birtokába. A magyar kir. Curia (1889. október 16-án 8,081/p. 1889.): A másodbiróság Ítélete megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben indokaiból, és még azért, mert a sz.-•németi kir. törvényszék Ítéletével a b.-i. 103. sz. telekjkvben 225. hrsz. a. felvett ingatlannak fele része az alperes St. Dávidnak ítéltetett meg, S. József az alperesnek édes atyja, tehát felpereseket birtokukban, mint az akkor még kiskorú fiának t. és t. képviselője egyszersmind gazdaságának képviselője háborította meg az által, hogy a felperesek munkásait a fia javára hozott ítélet felolvasása mellett a földekről eltiltotta : következve az atyjának az ő nevében véghezvitt cselekvényeiért a per folyama alatt nagykorúvá vált alperes felelősséggel tartozik. Törvényes zálogjog. (1881 : LX. t.-c. 72, §.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélö tábla az elsőbiróság végzését abban a neheztelt részében, mely által M . . . testvérek kereskedő céget elsőbbségi igényével elutasította, megváltoztatja és a nevezett cég 90 frt bérkövetelését és kamatait közvetlenül az előnyös tételek után, tehát D. Amália követelése előtt sorozza és a 144 frt 37 kr. vételárból kifizetni rendeli. Indokok: M. testvérek cég az őt, mint bérbeadót, bérkövetelése erejéig illető törvényes zálogjogot az akkor még a bérleti helyiségben talált ingókra birói végrehajtás utján érvényesítvén, ezen zálogjoga minden más, habár korább foglaltató, de törvényes zálogjoggal nem biró hitelezővel szemben elsőbbséggel bir. Ez a jog, miután arról kifejezetten le nem mondott, nem szűnt meg annál a körülménynél fogva sem, hogy az ingók a törvényes