A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 49. szám - Nézetek a büntetőtörvény módosítása tárgyában. 4. [r.]

195 íogásolt kereseti töke s járulékai megfizetésére alperest kötelezni kellett. (1887. szeptember 27-én, 22,360. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélö tábla az első­biröság Ítéletét megváltoztatva, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes maga adja elő keresetében, hogy alperesnek azt a követelését, melynek visszafizetését most köve­teli, a csöd megnyitása után a csődtömeg-gondnok fizette ki G . . . és B . . . . cég csődtömege vagyonából s a hitelező választmány és a csődbíróság helybenhagyásával, de azt vitatja, nogy a fizetést kényszerhelyzetben azért teljesítette, mivel külön­ben alperes csödnyitás előtt végrehajtási zálogjogával élve, a le­foglalt csődvagyont elárvereztette volna. A hitelező zálogos követelésének kifizetése s ez által a hitelező javára lekötött zálog kiváltása rendszerint magában fog­lalja nemcsak a követelés valódiságának, hanem a zálogszerzés jogos voltának elismerését is s ez alól kivételnek csak akkor van helye, ha a fizető a fizetés teljesítésekor kellő módon kifejezésre juttatja, hogy tényével a törlesztett tartozás valóságát és a zálog­szerzés jogosságát elismerni nem akarja. .Midőn tehát felperesi tömeggondnok a csődtömeg egyéb törvényes intézőinek helybenhagyásával alperesnek követelését a csődtömeg nevében kifizette, alperes ellenében ez által csőd nyitása előtt szerzett végrehajtási zálogjogra, illetőleg a fogana­tosított foglalásra vonatkozólag csak ugy tarthatta volna fenn a megtámadási jogot, ha ez irányban jogfentartással él s ha ezt fizetés alkalmával nyíltan s alperessel szemben kellő módon ki­fejezésre is hozza, mi hogy megtörtént, felperes ellenfelének taga­dásával szemben nemcsak hogy nem igazolja, hanem az 1887. évi 22,360. számú póttárgyalási jegyzőkönyvben maga is kinyilvánitja, hogy arra, vájjon megtámadási perhez való jogának fentartását kinyilvánitotta-e, nem emlékszik. Ily viszonyok közt s hogy az alperes által szerzett zálogjog érvényét megtámadhassa, felperes­nek első sorban saját tényének, t. i. a fentartás nélküli fizetésben rejlő jogelismerésnek s magának a fizetésnek érvénytelenségét kellene igazolni, a mi tekintve, hogy e részben a csődtörvénynek a megtámadási jogra vonatkozó intézkedései már nem alkalmaz­hatók, csak a magánjognak általános szabályai értelmében, tehát -csak tévedés, vagy jogellenes kényszer alapján történhetnék. Tévedést felperes maga sem állit, sőt azt adja elő, hogy alperesnek zálogjoga törvényellenességének teljes tudatában fize­tett. Jogellenes kényszer gyakorlásáról sem lehet jelen esetben szó, mivel birói Ítélet végrehajtása, habár az esetleg megtámad­ható is, jogellenes kényszert nem képezhet. Ezeknél fogva felperes nem döntvén meg a megtámadási jogot elenyésztető saját tényének érvényét: ez ok miatt kereseté­nek mind alperes részére foganatosított végrehajtási foglalás hatályon kivül helyezésére, mind pedig a fizetett kielégítési összeg visszafizetésére irányuló részével, mely utóbbi különben is csak a végrehajtási foglalás megdöntése esetén, ennek következményeként bírhat jogosultsággal, el volt utasítandó. (1888. október 29-én, -51.753. sz.) A in. kir. t'uria: Tekintve, hogy a csődtörvény 27. §-a 2­pontjának okszerűen azon értelem tulajdonítandó, hogy annak alapján a végrehajtási kényszer utján kieszközlött kielégítés is megtámadható, melynél a végrehajtást szenvedettnek cselekvényét a végrehajtási eljárás helyettesíti; s tekintve, hogy azon tény, mely szerint a kielégítést a •csődvagyonból tömeggondnok eszközlötte, nem foglalja magában alperes végrehajtási zálogjogának elismerését és a megtámadási jogról való lemondást, mivel tömeggondnok a végrehajtás által beállott kényszer behatása alatt fizetett: a kir. itélő tábla ítélete megváltoztatik és az elsőfokú biró­•ságnak a kérdésben forgó végrehajtási cselekvényt a csődtömeg irányában hatálytalannak nyilvánító és alperest 1,701 frt 30 kr. főkében, ennek 1884. évi november 28-tól számítandó 6u/o kama­tában elmarasztaló Ítélete hagyatik helyben ezen és az abban foglalt egyéb indokoknál fogva. (1889. május 16-án, 625. váltó­szám.) A közkereseti társaság ellen elrendelt csöd esetében a tár­sasági tagok ellen a esőd csak akkor rendelhető el, ha ez kéretvén, igazoltatik legalább az, hogy fizetéseiket a beltagok is meg­szüntették. A zombori kir. törvényszék : Jelen kérvény folytán tartott tárgyalás alapján W. J. és fiai hódsági cég és ennek beltagjai, u. m. M. J., M. I. és M. F. hodsághi lakosok, földbirtokosok bárhol található ingó és Horvát-Szlavonországok kivételével, a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd, minthogy fizetéseik megszüntetése az 1,103/89. számú kérvény, nemkülön­ben a fenti számú tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt okiratok által kétséget kizáró módon igazoltatott, a csődtörvény 248. és 240. §-ai alapján megnyitottnak nyilvánittatik. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiró­I ság végzésének azt a részét, mely által a csőd M. J. és fia cég ellen elrendeltetett, helybenhagyja, egyéb részét azonban meg­változtatja és a csődnyitásnak M. )., M. F. és M. I. cégtagok ellen helyét nem találja s panaszlót csődnyitási kérvényével a i nevezett cégtagok irányában elutasítja. A csődtörvény 248. §-a alapján előterjesztett csődnyitási kérelemhez képest az elsőbiró­ság az elsőrendű panaszlott cég ellen helyesen nyitott csődöt, mert panaszló kérelmét a cég ellen a B. a. csatolt jogerejü birói Ítélet által igazolta, kellően bizonyított követelés alapján; az E. a. csatolt végrehajtási jegyzőkönyvvel és az evvel kapcsolatos H. K. a. csatolt árverési hirdetményekkel pedig, de az F. a. csatolt végre­hajtási jegyzőkönyvvel is, melyek szerint panaszlott cég ingóságai | több hitelező részére kielégítési végrehajtás utján lefoglalva, sőt árverezésnek is kitéve lettek, minden kétséget kizáró módon iga­zoltnak tartandó, hogy panaszlott cég fizetéseit megszüntette, í mivel szemben az, hogy panaszlott részéről a végrehajtások foga­natosítása óta egyes fizetések teljesíttettek, ha valónak tekintetnék ! is, figyelembe nem vehető. A cég tagjaira nézve azonban az elsőbiróság ítéletét meg kellett változtatni, mert a csődtörvény 249. §-a szerint a közkere­seti társaság ellen elrendelt csőd esetében a társasági tagok elleu a csőd akkor rendelhető el, ha az kéretvén, a kereskedelmi csőd­nyitás esetei fenforoguak, vagyis a pauaszolt beltagok irányában is az idézett 248. §. intézkedéseihez képest igazoltatik legalább j az, hogy fizetéseiket a beltagok is megszüntették, panaszló azonban I ezt II—IV. r. panaszlott tagadása ellen mivel sem igazolta, mert j a panaszlott M. J.-t illetőleg 6". a. csatolt biztosítási végrehajtási ; jegyzőkönyv, minthogy az annak alapjául szolgáló végzés szerint panaszlott nem fizetésre, de csupán fedezet-adásra volt köteles, illetve jogosult, figyelembe nem vehető, mert továbbá a társaság fizetéseinek megszüntetése, azaz kereskedelmi csőd esete nem vonja maga után szükségképen a beltagok, mint magánszemélyek fizetéseinek megszüntetését, annyival kevésbé, mert a Kt. 97. §-a értelmében a társaság hitelezői csőd esetében elsősorban a társa­sági vagyonból nyernek kielégítést, az egyes tagok magánvagyo­nából pedig a társaság hitelezői csőd esetében követeléseiknek csak ama részére nézve igényelhetnek kielégítést, mely a társasági vagyonból ki nem kerül. A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése csődöt kérő hitelező által II —IV. r. panaszlottakat illetőleg felfolyainodott részében felhozott indokainál fogva helybenhagyatik. (1889. július '26. 856. sz. a.) A csődtörvény 28. §. 2. pontja alapján is csak az oly terhes szerződések támadhatók meg, melyek által a közadós hitelezői bebizonyithatólag megkárosittattak, valamely szerződésnek a hite­lezőkre nézve káros voltát azonban kétségtelenül az tartozik bizo­nyítani, a ki a szerződést e miatt megtámadja. A m. kir. Curia (1889. okt. 17-én 3,979. sz.): Miudkét alsóbb fokú bíróság ítéletének megváltoztatása mellett, felperes kerese­tével elutasittatik, a perköltség kölcsönösen megszüntetik stb. Bűn-ügyekben. A lakónak kétségtelenül tudomása lévén arról, hogy a ház­tulajdonost a lakó félnek a lakásban levő tárgyaira nézve törvé­nyes zálogjog illeti meg és hovy a beperlést feltétlenül azonnal követi majd a végrehajtás. A bérlő tehát az üzletben lévő tárgyak­nak éjnek idején titokban történt elvitele végett a btkv. 3S9. §-ába ütköző csalás miatt már az esetben is vád alá helyezendő, ha csakis arról birt tudomással, hogy a hátralevő házbér iránt bepereltetett. A budapesti kir. törvényszék : Vádlott G. D. a btkv. 386. §. értelmében csalás büntette miatt vád alá helyeztetik. Indokok: A vizsgálat során meg lett állapítva, hogy ter­I helt, ki a sértett fél tulajdonát képező házban kibérelt bolthelyiség után f. é. májusi évnegyedre járó 300 frtnyi bérből 200 írttal hátralékban maradt oly időben, midőn az ellene elrendelt biztosí­tási végrehajtásról már tudomással birt, éjnek idején árukat titkon

Next

/
Oldalképek
Tartalom