A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 48. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról

A JOG. ÍM;! Ezúttal ioé$ meg kell jegyeznünk, miszerint kérdés merülhet fel az irányban, hogy mi történik akkor, ha a szerződéshez hü fél által a szerződésszegő eladó rovására eszközölt végrehajtási s illetve fedezeti vétel a szerződéshez hü félnek nem hátrál vára, hanem előnyére üt ki, vagyis, ha a vevő fedezeti vétel útján olcsóbban szerezte be az árút, mint a mennyiért neki azt a vele eredetileg szerződött (de nem a kellő minőségben teljesítő) eladótól átvenni kellendett volna ? Köteles-e ily esetben a vevő a szerződésszegő eladónak az árkülönbözeti többletet kiszolgáltatni ? Az irányadó jogszokás ezen kérdésre határozott nemmel felel." A mi egyebekben a fedezeti vételt illeti, annak általános kelléke, hogy b o n a f i d e, h a 1 a d é k nélkül15 és akként kell történnie, hogy az ellenfél a nagyobb károsodástól telhetőleg megóvassék. így p. o. a mennyiben nem fix ügyletről van szó, a fedezeti vételnek lehetőleg oly időre kell tétetni és annak akként kell történni, hogy az annak célba vétele iránt értesített szerződés szerinti eladónak módja és ideje maradjon a fedezeti vételnél saját érdekét megóvni.11' A fedezeti vételről, valamint az ennek segélyévt 1 eszközlendő kárösszeg aestimatiojának módjáról egyébként más szempontból bővebben már fentebb a VHI-ik fejezetben megemlékeztünk. Ezúttal még csak azt emeljük ki, hogy a vevő az árú fogyatékos minősége miatt a szerződés hatálytalanítására irányuló jogigényét természetesen csak az esetben érvényesítheti, ha ö a minőségi hiányról a szerződés megkötésekor tudomással nem birt.17 Kiemelendő végül, miszerint a vevő az árú nem kellő minősége18 miatt a kötött ügyletnek hatályon kül helyezésére irányuló jogigényét nemcsak az »actio redhibitoria«-féle 14 Erre vonatkozólag igen érdekes felvilágosítást ad a német birod. keresked. ügyi legfőbb Ítélőszék bíráinak közreműködésével szerkesztett döntvénytárban (»Entscheidungen des Reichs-Oberhandelsgerichtshofes« XX. Band, Stuttgart. 1887 évfoly. 223. lap) közölt 1,244/875. sz. ítéleti indokolás. A per anyaga és illetve a tényállás a következőben adatik elő: »Die Klagerin hatte dem Beklagten Türkenlose per Cassa verkanft, konnte aber sie nicht 1 i e f e r n. Der Beklagte erklarte deshalb, dass er sich die Lose zu Lasten der Klagerin anschaffen werde. Diese Anschaffung gelang ihm zu einem geringeren Preise als dem der Klagerin promittirten. Letztere forderte deshalb die Differenz. Ihre N. B. gegen das abweisende AppelLUrtheil wurde verworfen.a Az indokolás pedig a következőleg hangzik: stb. Allerdings muss der Verkáufer wenn er statt der Erfüllung die Waare für Rechnung des saumigen Kaufers gemass Art. 354 cit. verkauft und Schadenersatz fordert, den den veiiragsmássigen Kaufpreis übersteigenden Erlös dem Kaufer herausgeben stb. Dem Kaufer liegt aber keinePflicht ob, die nicht gelieferte Waare für Rechnung des Verkaufers anzukaufen. Kauft e r, so thut er dies nicht in Erfüllung einer dem Verkáufer obliegenden Lieferungspflicht, sondern zur Deckung seines durch den Verkáufer ungedeckt gebliebenen Bedürfnisses. Dass und warum die Stellung des Verkaufers und Kaufers in dieser Beziehung nicht gleich sind, ergeben die Protok. zum H. G. B. S. 628 flg. 4,597 u. 4,598 stb. Da aber der sáumige Contrahent nicht erfiillt hat, der nichtsáumige Kaufer zu einer Anschaffung für Rechnung des Saumigen nicht verpflichtet (sondern be.echtigt) ist, so fehlt es an jedem Rechtsgrunde für eine dem Saumigen zu leistende Differenz-Vergütung. 16 A m. kir. C u r i a váltó- és kereskedelemügyi szaktanácsa 1888. nov. 26-án 931. sz. a. hozott elvi határozatával kimondotta: hogy »Valamely szerződés nem teljesítése folytán eszközölt fedezeti vételnél is tartozik a vevő a rendes kereskedő gondosságával eljárni ; következőleg tartozik a fedezeti vételt a szerződés teljesítésének megtagadása után haladék nélkül eszközölni.« Adott esetben több száz métermázsa jégnek a szerződésszegő eladó rovására, hetekkel a szerződési határidő után történt fedezeti vételről volt szó. (L. »U. L.« 1888. évf., december 1. lapszám.) 16 A német birod. főtörvcnyszék (Reichsgericht in Civilsachen) 289/886. sz. ítéletében egy analóg esetben akként döntött, mondván: »Der nach erklárter Erfüllungsweigerung des Kaufers und Bekanntgabe der gctroffenen Wahl zum Selbstverkauf schreitende Verkáufer, muss den Termin des angedrohten Verkaufs so ansetzen, dass dem Kaufer die Möglichkejt bei demselben zu wahren gégében ist,« (L. -Köln. Zeitung* 18:7 September 27. sz,) 17 Lásd: »Togtud. Közlöny« 1888. febr. 17. lapsz. a. közölt 917/887. sz, Curiai Ítélet indokolását. ls Arra nézve, hogy mi értendő »kellő« és «nem kellő minó'ségü« és illetve >silány« és »h a s z n á 1 h a 11 a n« árúk alatt, a "Hamburger Oberlandesgericht« a következő figyelemre méltó fogalmi meghatározást adja : >Es lasse sich kein abstrakter scharfer Unterschied zwischen | kereset útján, hanem — az árúátvétel és illetve árának kifizetése végett megpereltetvén — ugyanarra (s illetve a kötött ügylet hatálytalanítására) irányuló jogigényét minőségi kifogások alakjában is (exceptio non adimpleti contractus) érvényesítheti. Az imént emiitett kifogás érvényesithetésének előfeltétele, hogy az ezen kifogásolási jog megszerzéséreszolgáló jogcselekvények kellőkép eszközöltessenek A mi pedig a kérdéses jogcselekvényeket illeti, azok nagyban és egészben azonosak az actio redhibitoria-féle kereseti jog megszerzésének előfeltételeivel. Es jelesül (mint azt az előző fejezetekbeu részletesen kifejtettük) a minőségi kifogásolást megelőzőleg köteles az illető vevő az árú megvizsgálását annak megérkezte után lehetőleg haladék nélkül eszközölni és a vonatkozó hiányértesitésts illetve kifogást és intést, valamint a kifogásolt árú rendelkezésre visszabocsátását szinte indokolatlan késedelem nélkül, haladék nélkül eszközölni.10 A kifogásolási jog s illetve az abból származtatott jogigények reálisálása az exception kivül viszontkereset segélyével történik az esetben, h a a vevő az ügylettől nemcsak eláll (ktv. 353. §.), hanem azon felül még kárának megtérítését is követeli (ktv. 848 ). »Zustand« und »Qualitát<' einer Waare aufstellen. Wenn eine Waare nach ihrer inneren Beschaffenheit stark zumVerderbneige, sosei das eine Beschaffenheit, die allmáhlig in den Zustand des Verdorbensejns übergehe. Der Sinn der Klausel »tel-quel« sei nach dem concreten Falle zu eruiren. lm vorliegenden Falle ist die Frage ausschlaggebend, o b im Handel mit D o m i n g o-T a b a k die U s a n c e bestehe, dass mehr oder weniger vcrdorbene Waaren und auchsoverdorbene, wie die hiervor1 i e g e n d e, noch als Tabak geringerer Sorté gelte, und dass daher bei einem Geschaft über schwimmende Waare derart i g e r Tabak angenommen werden müsse? Die Gutachten der Sachverstándigen ergaben, dass die gekaufte Waare gestunken habe, aber noch Tabak gewesen sei, wenn sie auch nicht zur Cigarren-Fabrikation, sondern nur zu Schnittzwecken und als Bauerntabak verwendbar gewesen sei. Es wurde ferner constatirt, dass bis 1887 nie ein Zweifel laut geworden sei, dass der Kaufer von t e 1q u e 1 (die Waare falle, wie sie falle) schwimmend verkauftem Üomingo-Tabak, die G e f a h r des Verderbes trage. Der mit Verderb behaftete Tabak und auch der hier in Rede stehende sei Tabak geringerer Güte. Durch den aus dem Mangcl der Widerstandsfahjgkeit hervorgehenden Verderb werde der Tabak nicht schlechthin unbrauchbar, sondern, wie kein Kaufmann bezweifeln werde, Tabak geringerer Güte. Da auch im vorliegenden Falle die Waare (158 Ballen Tabak) noch Kaufmannsgut, DomingoTabák geringerer Güte sei, müsse der Kaufer sie empfangen und bezahlen.« (L. »H amburgischer Correspondent« 1889. július 26. 1. »Entscheidungen« rovatát.) 19 Az eddigi laza felfogással szemben felebbviteli bíróságaink újabban szigorúbb követelményekkel lépnek fel, amit eléggé tanusit a kir. C u r i a által 377/89. vto sz. a. helybenhagyott 1888. évi május hó 11-én hozott 4,587. sz. kir. itélő táblai határozat, mely következőkép szól: »A kir. Ítélőtábla az első biróság ítéletét megváltoztatja s alperest feltétlenül kötelezi, hogy felperesnek 25 frt 50 kr. tőkét, ennek 1888. évi január 2-tól járó 60/o kamatát nyolc nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessen. Indokok: Alperes beismerte, hogy a kereseti árút felperestől megrendelte és átvette, de azzal a kifogással él, hogy az a kikötött minőségnek meg nem felelvén, felperesnek rendelkezésére bocsátotta. A N. B. alatti szállítólevélből az tűnik ki, hogy alperes az árúnak Kassára érkezéséről 1887. évi november 21-én délelőtt értesíttetett. Ez az értesítés tekintettel arra, hogy alperes a Kt. 3'f5. §. értelmében az árút ellenkező megállapodás vagy helyi szokás igazolásának hiányában azonn il átvenni tartozott, az átvétellel egyenlő hatályúnak tekintendő. Minthogy pedig a hivatkozott törvény 346. §-a szerint, más helyről küldött árúban tapasztalt kellő hiány miatt történt rendelkezésre bocsátásnak joghatálya csak abban az esetben van, h a az árú — a menynyiben ez a rendes üzleti kezelés szerint lehetséges — az átvétel után haladéktalanul megvizsgáltatott és a rendelkezésre bocsátás azonnal megtörtént, s minthogy alperes azt, hogy a haladéktalan megvizsgálás lehetséges nem lett volna, nem is állította, sőt az azonnali megvizsgálás szükséges volta az árú természetéből is következett: nyilván való, hogy a N. B. a postafeladó vevény szerint csakis 1887. évi november 24-é n történt rendelkezésre bocsátás (szemben az eladó részéről 1887. évi november hó 21-én délelőtt a vevőhöz küldött árú megérkeztét tudató értesitvénynyel) elkésett s az árú nem kifogásoltnak tekintendő ; d e annak tekintendő akkor is, ha az árúnak a N. B. a. szállítólevél szerint 1887. november 22-én délelőtt történt átvétele vétetik irányadóul, mert az alperesi vevő által eszközölt rendelkezésre bocsátás ebben az esetben is csak két nap