A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 47. szám - A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. évi XXIX. t.-c. módosítása. 2. [r.]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Budapest, 1889. november 24-én. Melléklet a »Jog« 47. számához. Köztörvényi ügyekben. A társadós az őt is terhelő adóssá? behajtása céljából lefoglalt ingósásrok Iránt igénykeresetet nem támaszthat. A kiibini kir. járásbíróság: Nemesik Gyula, mint B. K. & Br. A. Vaszil csődtömege gondnoka felperesnek, Risztics Mihály ügyvéd által képviselt J. Pál végrehajtató alperes elleni ingók zár alóli feloldása iránti perében itélt: Igénylő felperesek keresetükkel elutasít látnak. Mert felperesektől a tárgyalási jegyzőkönyhöz becsatolt V. Andrea-féle csődöt megszüntető végzés a reája vezetett hiteles alakban tanúsító záradék szerint jogerőssé vált, tehát az e címen támasztott igénykeresetnek a csődtömeg gondnoka részéről, mely f. évi március 20-án 396. sz. a. adatott a csődmegszünés után be, a csődvagyonra vonatkozólag helye nem lévén, miért is az alperes által megszerzett zálogjog, mely foglalás és becslés által eszközöltetett, végrehajtató javára továbbra is fennállónak mondatik ki, annál is inkább, mert A. Vaszilnak 2 /. a. magáról adott nyilatkozattal személyét mint jótálló és közadósnak nyilvánította ugyan az napon, a midőn a foglalás eszközöltetett alperes javára, és e végből V. Andrea sem volt jogosítva ugyan e címen a pert még tovább folytatni, és mi végből is felperes A. Vaszil csődtömeg, illetőleg időközben ismét B. K. és Br. N. céggé vált és részéről támasztott keresettel elutasítandó volt. (1886. évi december hó 7-én, 1,912. szám alatt.) A budapesti kir. itélö tábla : Az első bíróság ítéletét megváltoztatja. V. Andrea felperes kereshetőségét, vagyis azt a jogát, hogy N. Gyula, mint a B. K. és Br. Andrea Vaszil cég csődtömeg gondnoka által indított igénypert önszemélyében folytathassa, megállapítja s a kir. járásbíróságot a per érdemi ellátására utasítja. Indokok: Mert az iratokból kitetszőleg a B. K. és Br. Andrea Vaszil cég elleni csőd már jogérvényesen meg van szüntetve, s igy az annak fennállása idejében a volt tömeggondnok által indított ezen per folytatására, nevezett V. Andrea kétségtelen jogosultsággal bir. (1889. évi február hó 19-én, 30,162. szám alatt.) A magy. kir. Curia : A másodbiróság ítélete megváltoztatik s a kir. járásbíróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok: Habár a V. Andrea ker shetőségi jogának megtagadására felhozott indokolás első része a mint a másodbiróság indokaiban helyesen kifejtett, kellő alappal nem bir; de a V. Andrea mint cégtulajdonos kereshetőségi jogát megállapítani nem lehetett azért, mert nevezett V. Andrea a 2. sz. a. nyilatkozata szerint ugyanaz nap, melyen a végrehajtás B. K. és t. cég ellen foganatosíttatott, nevezett cégnek kérdésben forgó tartozásáért magát jótállónak és társadósnak nyilvánította, következőleg ugyanezen adósság behajtása céljából lefoglalt ingóságok iránt mint társadós igénykeresetet nem támaszthat; ez okból a másodbiróság ítélete megváltoztatandó volt. (1889. évi szeptember hó 6-án, 4,476. szám alatt.) Kielégítési sorrend, midöu nyilvánkönyvi bekeblezéssel biztosított váltókövetelés lefoglalása alkalmával egyik hitelező a váltót foglalta le, a másik meg alzálog .jogot nyert. (1881 évi LX. t.-c. 80. és 126. §-ai.) A kassai kir. járásbíróság: Az 1885. évi 8,088. számú megbízatás folytán Bezsilla Samu ügygondnok által folyó évi 6,793. sz. a. beterjesztett 497 frt 50 kr. összegre s időközi növedékére a kifizetési sorrend következőleg állapittatik meg: A fenmaradó 409 frt 87 kr. és az egész letéteménynek időközi növedéke A. Józsefnek Sz. Miksa és neje elleni 1,500 frt s járulékai iránti követelése törlesztésére fordittatik s kifizettetni határoztatik. A hitelbank követelésével az adós egyéb vagyonára utasittatik. Indokok: Bár a kassai hitelbank a behajtott követelés tekintetében bekebelezett biztosítási zálogjog felett még 1885. évi február havában szerzett alzálogjogot, s bár A. József javára a végrehajtás csak 1885. június 9-én foganatosíttatott, mindazonáltal utbbinak elsőbbséget kellett adni, mert az 1881. évi LX. t-cikk 80. §-a szerint váltón nyugvó követelések érvényesen csak igy foglalhatók, ha a végrehajtásnál az okmány megtaláltatik és a végrehajtási cselekmény reávezettetik; ezen törvényes feltétel csak A. József részéről forogván fenn, a követelés törvényesen és joghatálylyal lefoglaltnak ennek részéről tekinthető. Az 1881. évi LX. t.-c. 126- §-a, mely szerint zálogjogilag bekebelezett követelések tekintetében való elsőbbséget a telekkönyvi bekebelezés rangsorozata állapítja meg, a hivatkozott 80. §-ban körvonalozott követelésekre vonatkozó végrehajtási eljárással szemben itt annál kevésbé alkalmazható, mert A. József a váltó birtokában követelését más uton is, nem csupán a jelzálogból, kielégítéshez juttathatta és a befolyt pénzösszeg csakis ezen váltó átadása mellett fizettetett ki. (1887. április 21-én, 3,930. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla a kassai hitelbank felfolyamodására : A kir. itélö tábla az első bíróság végzését megváltoztatja, a Bezsilla Samu ügyvéd által letétbe helyezett 497 frt 50 kr. a jelzett követelések kielégítése után fenmaradó 409 frt 87 krt a letéti kamatokkal együtt a kassai hitelbank 2,500 forint és járulékaiból álló követelésének résztörlesztésére sorozza. Indokok: jóllehet a végrehajtást szenvedő követelésének alapját képező váltóra az 1881. évi LX. t.-c. 80. §-ának megfelelően csak az A. József javára történt foglalás van feljegyezve ; mindazonáltal a nevezett végrehajtatónak követelése a jelen esetben a kassai hitelbank követelését megelőzőleg nem sorozható, mert végrehajtást szenvedőnek a kérdéses váltón alapuló követelése a 21,788/87. számú rendelvény következtében pótlólag felterjesztett biztosítási okiratból és a buzafalvi 47. számú telekjegyzőkönyvnek az iratoknál levő hiteles másolatából kitünőleg telekkönyileg biztosítva van; ily esetben pedig a kielégítési sorrend megállapításánál az 1881. évi LX. t.-c. 126. § ának világos intézkedése szerint a telekkönyvi rangsorozat az irányadó ; minthogy pedig a jelzett telekkönyvi kivonat szerint a végrehajtást szenvedő javára a buzafalvi 47. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanra C. 12. alatt 500 frt erejéig bekeblezett zálogjogra vonatkozólag a végrehajtási zálogjog C. 19. alatt a kassai hitelbank javára 2,500 frt és járulékai erejéig az 1885. évi május 23-iki rangsorozattal, tehát a végrehajtási zálogjognak az A. József javára C. 20. alatt az 1885. évi június 9-iki rangsorozattal történt felülkeblezését megelőzőleg lett felülkebelezve, az első bíróság végzését, a mennyiben az előnyös követelések kielégítése után fenmaradó összeg A. József javára soroztatott, megváltoztatni kellett. (1888. évi november hó 14-én, 6,116. sz. a.) A magy. kir. Curia: A másodbiróság végzése neheztelt részében pedig iudokolásánál fogva annyival is inkább helybenhagyatik, mert a felosztás tárgyát képező pénzösszeg nem az A. József által lefoglalt váltó elárverezéséből folyt be, hanem a telekkönyvi hatóságnak sorrendi végzése alapján a C. 12., 15., 19. és 20. sorszám alatt es; közlött zálog s alzálogjogi bekeblezések folytán a buzafalvi 17. számú telekjegyzőkönyvben foglalt azon ingatlanok vételárából lett kiutalva és a követelés behajtására kirendelt ügygondnok által bírói letétbe helyezve, mely ingatlanokra a kérdéses követelés biztosítására a b'Ztositéki zálogjog 500 frt erejéig végrehajtást szenvedő javára C. 12. alatt bekebelezve lön ; minthogy pedig a biztosítéki zálogjogra szerzett alzálogjog, ha a biztosított követelés igazoltatik (a mi jelen esetben megtörtént^, ama követelésből a biztosítéki összeg erejéig való kielégítésre az alzálogjogos hitelezőt az alapkövetelésnek végrehajtás utján való külön lefoglalása nélkül is feljogosítja, a kielégítési elsőbbség helyesen lett a másodbiróság által a telekkönyvi sorrend szerint a kassai hitelbank javára megállapítva. (1889. évi szeptember hó 18-án, 506. sz. a.)