A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 46. szám - A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. évi XXIX. t.-c. módosítása. 1. [r.]

390 a JOG. gos és könnyen érthető nyelvezeten azt a rengeteg casuistikát, melyet ez anyag a canonjog terén teremtett. Nem hagyhatjuk azonban megemlítés nélkül, hogy az újabb tudományos magyar canonjogi irodalmat szerző csaknem teljesen mellőzte, mi csak szándékosan történhetett. Mi lehet ennek az oka, csakugyan nem tudhatjuk, mert fel kell tennünk, hogy a tudós szerző azt bizonyára ismeri. Vegyesek. A regale kártalanítása ügyében általunk sürgetett igazságügyminiszteri rendelet — értesülésünk szerint — az igazságügyminisztériumban elkészült. Ezen rendelet tervezetének tárgyalására szaktanácskozmány lett egybehiva, mely f. hó 16-án kezdte meg tárgyaiásait. Tagjai Teleszky István államtitkár elnöklete alatt: Corda Bódog államtitkár, Bokros Elek, a képviselőház alelnöke, Babos Kálmán curiai tanácselnök, Topler Károly curiai biró, Erdélyi Sándor kir. táblai tanácselnök, Zádor Gyula rainisz,-. teri tanácsos, Szántó Mihály miniszteri osztálytanácsos, Imling Konrád és Tergovcsits István kir. táblai birák. A rendelet január 1-én fog életbe lépni. Az intési eljárási tervezet tárgyában, mely ellen lapunk mult számának vezércikkében — tekintettel az ügyédekre való káros intézkedéseinek — oly erélyesen kikeltünk — a »Nemzet« következőkép nyilatkozik hivatalosan: »A közzétett törvényjavaslat egy oly előleges tervezet, a mely a végből készült, hogy képét nyújtsa, miként lehetne az úgynevezett intési eljárást a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás újabb szabályozásával kapcsolatba hozni. E tervezetet még tárgyalás alapjául sem fogadta el az igazságügyi kormány s mint nyilvánosságra nem szánt, egyelőre csak egy pár szakemberrel volt bizalmasan közölve. Ha előbb elvileg el lesz határozva, hogy az intési eljárás behozatala a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás újabb szabályozásával kapcsolatba hozatik, az előleges ter ezet, még mielőtt a további tárgyalásoknak alapjául vétetnék, a részletekre nézve tüzetes revisio alá fog kerülni«. — Aggodalmaink tehát igazolva voltak. A magyar jogászegylet teljes ülést tart f. hó 23-án, melyen a jogi szakoktatásról szóló vita fog megkezdetni. Szólásra jelentkeztek P 1 ó s z Sáneor és H é r i c h Károly. A magyar jogászegylet börtönügyi bizottsága f. hó 20 án (szerdán) ülést tart, melyen Fekete Gyula törvényszéki biró fogja felolvasni véleményét a kényszermunkn tárgyában. A Magyar Jogászgyülés állandó bizottsága október 19-én tartott ülésében megalakult. Elnökké választatott — tekintettel A p á t h y István tartós gyengélkedésére — dr. Győri Elek, alelnökké Sárkány József, titkárrá dr. Siegmund Vilmos, pénztárnokká dr. Környey Ede. — A közoktatásügyi minisz terium átiratban azon felhivást intézte az állandó bizottsághoz, hogy a jogi oktatásról folyt jogászgyülési tárgyalásokat közölné a minisztériummal. Határoztatott, hogy a bizottság az 1885-iki jogászgyülés tárgyalásait nyomtatásban be fogja küldeni, a legközelebb lefolyt jogászgyülés tárgyalásait pedig szintén rendelkezésre bocsátja — egyelőre kéziratban. — A kérdések kitűzésére albizottságok alakíttattak azon utasítással, hogy a kérdések áll ndó bizottsághoz legkésőbb 1890. február 15-ig bemutattassanak. Az albizottságok a következők: I. szakosztály: Vajkay Károly elnöklete alatt Daempf Sándor, Hofhtann Pál, Jelűnek Arthur, Sághy Gyula, Teleszky István. II. szakosztály: Daruváry Alajos elnöklete alatt Apáthy István, Chorin Ferencz, Hegedűs László, Karap Ferencz, Nagy Ferencz. III. szakosztály: Csemegi Károly elnöklete alatt Baumgarten Izidor, Sárkány József, Szegheö Ignácz, Székács Ferencz, Wlassics Gyula. IV. szakosztály: Manojlovits Emil elnöklete alatt Czorda Bódog. Nagy Dezső, Kola János, Králik Bajos, Weinmann Fülöp. Felkéretnek a jogászgyülés tagjai, hogy I a mennyiben bizonyos kérdéseket kitüzetni vélnek, ez iránt az állandó bizottság titkárához küldjék be indítványaikat. A magyar Jogászegylet f. é. november lió }).éu tar ott teljes Ülése. Elnök: Csemegi Károly; jegyző: Balogh Jenő. Az elnök üdvözlő szavai után, F a y e r László titkár 36 új tagnak belépését jelenti be. I (Örvendetes tudomásul szolgál.) Következik dr. Vécsey Tamás, budapesti egyetemi ny. r. tanárnak felolvasása: »A jogi szakoktatás reform- | járó 1«, melyet a következő bő kivonatban ismertetünk : A tizedik magyar jogász-gyülés elvileg kimondta, hogy a jogi oktatás reformja szükséges, de az általános elvi kijelentés nem tájékoztat bennünket az iránt, hogy mennyiben reformálandó a tan- és a vizsgálati rendszer, továbbá, hogy a gyakorlati irány emelésének mik legyenek az eszközei és módjai. Ezekre irányozta Vécsey a jogász-egylet figyelmét. A mai tanrendszert az 1848 : XIX. t.-c. hozta be, mely a tanítási és tanulási szabadságot inaugurálta. Ha a jogi kártól csupán a tudomány fejlesztését és előbbre vitelét váíná az ország, ugy, mint a tudományos akadémiától, akkor a jogi karnak teljes, korlátlan tanszabadságot kivárnia Vécsey. De a jogi kartól a: állam megköveteli a tudományteijesztés mellett azt is, hogy a legfontosabb közpályákra előkészítsen és e célra a mellőzhetetlen tárgyaknak kijelölése, a hallgatás sorrendjének megtartása és sikerének megvizsgálása szükséges Ezen kereten belül kell mozogni a tanszabadságnak, A rend, a tervszerű, folytonos munka, a nyolc félév lelkiismeretes fölhasználása a legjobb előkészítő az életre. A jövő számára csak ugy remél az előadó kitűnő jogtanárokat, ha csak magántanárokat fognak a nyilvános tanszékekre kinevezni; de magántanárrá ne legyen képesíthető az, a ki a tudorság elérése után ügyvédi, bírói, vagy tisztviselői gyakorlaton nem töltött legalább három évet, továbbá, a ki nem jártas a hazain felül még legalább három modern tudományos irodalomban ; végre, a ki még nem vivott ki ismert jó nevet a hazai szakirodalomban. A habilitationális müvet nyomtatásbanmutassák be, a szaktanári bírálatot közöljék. (Élénk helyeslés) szaklapokban vagy az egyetem irataiban s a komoly, tudományos colloquium után olyan próbaelőadást kívánjanak meg, mely nem gépszerű leolvasás vagy elszavalás, hanem módszeres tárgyalása legyea a kitűzött kérdésnek és oktató képességről is tanúskodjék. Az ilyen magas szellemi censust igazoló magántanárok és csupán csak ezek legyenek nyilvános tanárokká kinevezhetök, időközben pedig megfeklő várakozási dijt élvezzenek. Beruházás nélkül nem lehet kitűnő erőket nyerni jövőben a jogtanárságra. A jogakadémiák, a mennyire lehetséges, egyetemmé tömürittesseuek, a megmaradók a facultás minden attribútumaival látassanak el, esetleg állami támogatással. Gazdag könyvtár, egyetemileg javadalmazott tiz rendes tanár nélkül s a kellő művelődési tényezők, a helybeli befolyásoktól független vzsgáló bizottság hiányában nem lesz virágzó jogtanintézet a vidéken, pedig az ifjúságot decentralisálni kell, mert ha a mostani nagy szám marad Budapesten, nem lehet vele itt kellően foglalkozni, nem lehet a vizsgálatok szigorú megtartására elegendő időt s nyugalmat találni. A tam.lók egyharmadát olyannak mondja az értekező, hogy az bármely nemzetnek díszére, bármely egyetemnek büszkeségére válnék. Másik harmada a létfentartás gondjaival küzd, tanit, irnokoskodik, de magánúton készülget. A nagyközönség azonban csak a harmadik harmadhoz tartozó Bukovay Absentiusok viselt dolgairól értesül s ezekre következtetve itél a jogi oktatásról ; pedig ez az oktatás eddig sem volt oly sikertelen, mint a milyennek híresztelik. Szükséges azonban arra a harmadrészre is hatást gyakorolnia fegyelemmel és vizsgálatokkal. (Helyeslés). Legyen állandó, következetes kari vezetés, mely szivén hordja a tanulmányi és fegyelmi rend pontos megtartását. A fegyelem hiányát sinyli az egész magyar társadalom. A leczke látogatás fokozására a mostaninál több gond fordítandó, de az egyetemi tanár nem lehet rendőri felügyelő. Az ifjúságot a tanár előadásainak érdekes, tanulságos tartalmával vonzza, nem a katalógussal. Ha csak annak a könyvét szabad contestálni, a ki a félév alatt colloquál, jegyzeteit, dolgozatait, olvasmányainak vázlatát, kivonatát, vagy más szorgalmi jegyeit bemutatta : akkor lesz ösztönzés a félév alatti foglalkozásra. Az ifjú számoljon be tanulmányairól az apjának s figyelmeztetendő, hogy a ki szabadsággal él : boldogul, a ki azzal visszaél: elbukik. (Elénk helyeslés). Az alapvizsgálatok fentartandók. A harmadik év végére tétessék egy államvizsgálat Mik legyenek a vizsgálati és hallgatási köteles tárgyak, erről külön kell tanácskozni. Az alapvizsgálatok a karon belül maradjanak, de az államvizsgálatok államilag szervezendők oly tagokból, a kikben van függetlenség a szigorhoz és készültség az alapossághoz. Vonzó előadások és szigorú vizsgálatok. Az előadásokat mi sem tészi tanulságosabbakká, mint agyakorlati irány. Ezt a jogi kar már 1883-iki felterjesztésében helyeselte; a leckerend igazolja, hogy több tanár tényleg követi, a kathédrai ékesszólás mellett a jogászi érzék fejlesztésére törekszik, mely irány azonban nem sülyedhet oda, hogy a tanszékről taníttassák az irodai routine és sollicitálási élelmesség. A gyakorlati irány feladata, hogy az elméleti ismereteket az életből vett példákon, eseteken kipróbálja, azok életrevalóságát megmutassa. Az ifjú gondolkodó, öntudatosan itélő véleményező tag legyen az auditóriumban, nem pedig néma hallgató, tanulmányozza az eseteket, minőket neki egykor meghatározni, elbírálnia kell. A gyakorló órákat a tárgyakhoz képest különböző révvel tartják, pl. practicum, disputatorium, exercitium, civilisticus gyakorlat jogesetek fejtegetése, controversiák megoldása stb. Minden fontosabb tantárgy practicumát ismertette az értekező. De óvta az Egyletet, hogy ne engedje az elmélet becsét kisebbíteni s a történeti irányt üldözőbe venni. A történet megvetői megvetik a történetileg szentesitett és ma is élő igazságokat. A gyakorlati órák vigyék a tanulókat közelebb a tanárokhoz, fejleszszék az előadás szabatosságát, a felismerés és alkalmazás biztosságát, vigye közelebb a jogtudományt az élethez. Non scholae, sed vitae discimus. Minden tanárnak tudnia kell, hogy tárgyával miképen lépjen ki a gyakorlati irány üditő, szabad levegőjére. Hasznos volna előadót találni az egyetemen a szabatos magyar stylus curiálisra, törvényszéki ékesszólásra, a szóbeliség és nyilvánosság előkészítéséül a jogászi műnyelv magyarságának, egyöntetűségének és csinosságának érdekében. A gyakorlati órák meghozván az ifjúság közeledését a tanárhoz, ennek módjában lesz fényt és meleget árasztani a nehéz tanokra, lelkesiteni hallgatóit a tanulási kedvre s hajlandóságra, tárgyszéretetből, kényszer nélkül, mert csak ez vezet sikerre. Az előadást a nagyszámú hallgatóság, melyben az egyetemet Plósz ésHerczegh rendes sFayer és Csillag rk. tanárok képviselték, nagy tetszéssel fogadta. Az előadást az egylet kinyomatja és azután mint vita tárgya kerül újból napirendre.