A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889 / 3. szám - Mi a teendő, ha az örökös a hagyatéki tárgyalásra megjelenni nem akar?
26 érdekei megkívánják. Ennek okát szerző abban találja, hogy az eddig kiadott bélyeg- és illetékügyi munkák vagy csekély töredéket nyújtanak, vagy nagy terjedelmüknél fogva az adott esetekre vonatkozó határozmányok felkeresését megnehezítik, holott a bélyeg- és illetéki törvények két fő ismeretága közt a laikusnak tulajdonképen csak az egyikre van közvetlenül szüksége. ^ Mig az ügyvédre és közjegyzőre nézve a készpénzben fizetendő illetékek ismerete csak másodsorban bir fontossággal, mert ezen illeték csak előzetes kiszabás után lesz fizetve, — addig a bélyegjegyekben lerovandó illeték ismerete reá nézve föfontosságú kérdés. Es ugyanez áll a bírósági tisztviselő és bélyegszemle-biztosra nézve. Szerző tehát oly kézi könyvet nyújt, mely az utóbbi illetékek összegének meghatározására és lerovására vonatkozó ismereteket tárgyrokonság szerint csoportosítva és rendeletekkel, valamint a judikaturával kiegészítve, a laikus kezében is biztos vezérfonalat képez. Ügyvédekre nézve a könyv használatát könynyebbiti egy oly kulcs, mely a prts. és vhtv., a kisebb polg. per. elj., a tkkvi rdt, és csődtv.-ben emiitett kiadványok, jegyzőkönyvek. Ítéletek, végzések stb. után járó bélyegkötelezettség biztos és könnyű meghatározását lehetővé teszi. »Törvényhatósági Naptár 1889-re.« Szerkesztette df. Told) László. A díszes kiállítású, 472 oldalra terjedő vászonba kötött naptár bolti ára 1 frt 50 kr s Nágel Ottó könyvárus révén megrendelhető minden hazai könyvkereskedésben Köztisztviselőknek, ügyvédeknek, orvosoknak, körjegyzőknek s a nagyközönségnek is jó lélekkel ajánlhatjuk annak megszerzését. Heküldettek. A jóhiiű Eggenberge r-féle budapesti könyvkereskedés kiadásában megjelentek :Azüj cukoradótörvény. 1888 : XXIII. t.-cikk, kiegészítve a rávonatkozó törvényekkel, betüsoros tárgymuta'.óval Ara 40 kr. — Az új ital mérési törvények. I. Az 1888 : XXXV. t.-cikk, az állami italmérési jövedékről. II. Az 1888 : XXXVI. t.-cikk, az állami italmérési jövedékről szóló 1888 : XXXV. t -c. folytán adandó kártalanításról kiegészítve egy betűrendes tárgymutatóval. Ára 40 kr. — Az új szeszadó törvények. I. Az 1888 : XXIV. t.-c. Az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról valamint a szesztermeéssel készített sajtolt élesztőnek megadóztatásáról. II. Az 1888 : XXV. t -c. A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alknhnlmennviséggel, kiegészítve betűrendes tárgymutatóval. Ára 50 kr. — Az állategészségügy rendezéséről szóló 1888 : VII. t.-c végrehajtására vonatkozó rendeletek gyűjteménye, kiegészítve a kapcsolatos törvényekkel, rendeletekkel és betűrendes tárgymutatóval. Ára 1 frt 20 kr. Vegyesek. Törvényszéki könyvtárak. Az igazságügyminiszter azon gondok közepette is, melyekkel a folyamatban lévő nagy codificatorius munkálatok járnak, nem eléggé méltányolható szívóssággal és kitartással fáradozik azon apróbb intézmények létesítésén is, melyek a bíróságok javítását, az igazságszolgáltatás tudományos müvelése által előmozdítani hivatvák. Régi kívánalma mindazok nak, kiknek bíráink müvelése szivén fekszik, hogy törvényszéki könyvtárak létesíttessenek és ezek által alkalom nyújtassák az amúgy is szűken javadalmazott biráinknak, kiknél bizony könyvre nem igen jut, ha idejük engedi magukat szak májukban szakmunkák és szakfolyóiratok olvasása által tovább kiművelni. Ezt lehetősiti a törvényszéki könyvtár. És ennek megteremtését célozza az igazságügyminiszternek legújabban 108. sz. az összes bíróságok elnökeihez kibocsátott körrendelete, melyet a legmelegebben üdvözölünk és melyről kívánjuk, hogy nemes intentiói mielőbb valósuljanak. Az érdekes rendeletből a következőket idézzük : A tudományos jogirodalom nélkülözhetlen segédszere a gyakorlati jogéletnek. Az elsőfolyamodású bíróságok egyes tagjai azonban, főleg a vidéken hol nagyobb közkönyvtárak rendelkezésre alig állanak, csak kivételesen vannak ama helyzetben, hogy a jogirodalom kiválóbb termékeit megszerezhessék és igy a tudomány folytonos haladásával lépést tarthassanak. Elutasithatlan feladatomul tekintem tehát legalább alapját vetni meg a törvényszéki könyvtárak intézményének, mely bizonyára nem hosszú idő múlva hathatós eszközül szolgálhat az igazságszolgáltatás színvonalának emelésére stb. Elnök ur bizonyára leginkább tudja, hogy a vezetése alatt álló törvényszéknél mily irodalmi müvek volnának első sorban megszerzendők, ezért az ez irányban való intézkedéssel elnök urat bizom meg ; mindazáltal az ügy iránti érdeklődés emelése szempontjából is nem tartom feleslegesnek, ha a törvényszék tagjaival bizalmas megbeszélés és eszmecsere előrebocsátása után teszi meg a megrendelés iránti intézkedéseit. Rendelkezésre bocsátom a •/. alatt mellékelt címjegyzéket, melyet belátása szerint használhat és csakis azt jegyzem meg, hogy legcélszerűbbnek mutatkozik elsősorban agy a hazai, mint a külföldi tudományos folyóiratok megszerzése; az irodalmi munkák bevásárlásánál pedig - a mennyire csak lehetséges — ugy a polgári, mint a büntető igazságszolgáltatás érdekei egyenlő figyelemben részesitiessenek. Végül feJhivomCelnök urat. hogy a megszerzett műveket a beszerzési árban a törvényszéki leltárba foglaltassa és ezekről szakok szerint címjegyzéket készíttessen s általában oly intézkedéseket tegyen, melyek a könyveknek és különösen az időszakonkint megjelenő folyóiratoknak minél célszerűbb felhasználását lehetővé teszik Jelen rendeletem foganatosításáról 3 hó lefolyása alatt mindenesetre jelentést várok. Budapest, 1889. évi jan. hó 9-én. F a b i n y T e o f i 1. Az igazságügyniinister a budapesti ügyvédvizsgáló bizottságba ez évre a következő tagokat nevezte ki: dr. Antal Gyula, dr. Apáthy István egyetemi tanárok, Ádám András, Csathó Ferencz táblai birák, dr. Csávosy Gyula pénzügyi ig. tanácsos, Cserna Vincze főügyészi helyettes, Czorda Bódog curiai biró, dr. Dégen Gusztáv orsz. képviselő, Erdély Sándor táblai tanácselnök. Fabiny Gyula igazságügyin, osztálytanácsos, Halmosy Endre curiai biró (a szóbelinél elnöki tisztre jogosítva), Havas Sándor egyetemi tanár, Havas Károly táblai biró, dr. Herczegh Mihály, dr. Herich Károly egyetemi tanárok, dr. Imling Konrád táblai biró, Keiesztszeghy Lajos curiai biró, dr. Kiszely Tibor, Marceglia Antal, dr. Mayer Gyula, Mezey Albert, Nedeczky Ödön, Németh Péter táblai birák, Pecháta Endre igazságügyminist, osztálytanácsos, dr. Sághy Gyula, dr. Schnierer Aladár egyetemi tanárok, dr. Székely József pénzügyi közig, biró, Széli Farkas kir. táblai biró, Teleszky P'erenc pénzügyi közig, biró, Tutschner Ágoston, Veszprémy János curiai birák, dr. Vécsey Tamás egyetemi tanár, dr. Wlasics Gyula főügyészi helyettes, Zsembery Kálmán kir. táblai biró. Kimutatás a ni. kir. Curia 1888. évi iiiryfortralma és tevékenységéről. Beérkeztek: I. Polgári ügyek: 10,490, 1887 évről 2,764, összesen 18,254. II. Váltó, kereskedelmi, csőd és bánya-ügyek: 1,364, 1887. évről 127, összesen 1,491. III. Úrbéri ügyek: 1 0, 1887. évről 25, összesen 175. IV Bűnvádi ügyek: 11,400, 1887. évről 3,440, összesen 14,840. V. Fegyelmi ügyek: 620, 1887. évről 13, összesen 633. VI. Felszólalási ügyek: Országgyűlési képv. vál jog. kérd. 161. VII. Alapítványi ügyek: 71. VIII. Elnöki ügyek: 1,175. Összesen: 25,431, 1887. évről 6 369. Főösseeg: 31,800. — Elintéztettek: I. Polgári ügyek: a) Helybenhagyólag : 5,439 ; />) Visszautasitólag : 1,127; c) Megváltoztatólag : 2,322 ; a) Feloldólag : 245 ; é) Megsemmisitőleg : 84 ; /) Rendelvényileg kiegészítés végett.260; g) Egyéb intézkedés utján: 357, ülésben !l773, ülésen kivül 61. Összesen: 9834. II. Váltó, kereskedelmi, csőd ós bányaügyek: n.) Helybenhagyólag: 831; b) Visszautasitólag; 142; c) Megváltoztatólag : i 78; d) Feloldólag : 30 ; e) Megsemmisitőleg: 3 ; /) Rendelvényileg: 28; g) Egyéb intézkedés utján: 37, ülésben l,24l>, ülésen kivül 8. Össsesen : 1,248. III. Úrbéri ügyek: a) Helybenhagyólag: 72; b) Visszautasitólag : 13; c) Megváltoztatólag : 36 ; d) Feloldólag : 8 ; e) Megsemmisitőleg : 3 ; f) Rendelvényileg : 11 ; g) Egyéb intézkedés utján: 16; ülésben 156, ülésen kivül 3. Összesen: 159. IV. Bűnvádi ügyek: a) Helybenhagyólag. 4,358; b) Visszautasitólag: 3,302; c) Uegvéltoztatólag: 2,669; d) Feloldólag: 111; e) Megsemmizitöleg: 116; /) Rendelvényiteg : .230 ; g) Egyéb intézkedés ntján : 311; ülésben: 11,026; ülésen kivül: 131. Összesen: 1,157. V. Fegyelmi ügyek: a) Helybenhagyólag : 202; b) Visszautasitólag: 10; c) MegváltozLatólag : 60; d) feioldólag: 9; e) megsemmisitőleg: 2; f) rend.: 16; g) egyéb int. utján: 297; ülésben: 314; ülésen kivül. 282. Összesen: 596. VI. Felszólalási ügyek: a) helybenhagyólag : 3,; ; b) v sszautasitólag : 6; megváltoztatólag: 91; rend.: 1; egyéb int. utján: 27; ülésben: 16); ülésen kivül: 1. Összesen: 161. VII. Alapítványi ügyek: Egyéb intézkedés utján: 71; ülésben: 77. Összesen: 71. VIII. Elnöki ügyek: Egyéb int, utján: 1175; ülésben 1175. Összesen: 1175. Főösszeg: 24401. Hátralék: I. Polgári ügyek: 3420; II. Váltó-, k e r e s k. stb. ü g y e k 243 ; III. Úrbéri ü g..y ek: ?6;IV. Bűnvádi ügyek: 3683 ; V. Fegyelmi ügyek: 37. Összesen: 7399 1 marosvásárhelyi üsryvédvizsgáló bizottság. A magy. kir. igazságügyminiszter ur 46,966/888. sz. a. az 1889-ik évre a marosvásárhelyi ügyvédi vizsgáló bizottság elnökévé Schneider József, kir. itélö táblai tanácselnököt, helyettes elnökévé Vita Sándor marosvásárhelyi kir. főügyés/.t, tagokul pedig Dosa Gábor, dr. Fabiny Ferenc, Fekete Gábor, Frink Endre, Gyárfás Ferenc, Kozma Gyula, Popu József, báró Szentkereszty Zsigmond, Szentkirályi Lajos és Ziggler Emil kir. ítélő táblai bírákat nevezte ki. A marosvásárhelyi ügyvédi kamara részéről pedig vizsgáló biztosokul Biás István, Blumenfeld József, Csontos Olivér, Csongvay Lajos, Dajbukát János, Darkó Ákos, Dobai Albert, Debreczeni Nagy János, Gridi Papp Máthé és Schönstein Gyula marosvásárhelyi ügyvédek választattak meg az 1889. évre. ISirósági kinevezések és áthelyezések. Kineveztettek: B i r ó v á : Lucich Kelemen fiumei albiró az ottani tszékhez ; a 1 ü g y észekké: a kaposvári ügyészséghez: dr. Ballus Zsigmond szigetvári jbsági albiró, a m. szigeti ügyészséghez pedig: Páris Frigyes pestvidéki tszéki aljegyző; Steiydl Béla szerdahelyi jbirósági albirónak hasonló minőségben a n.-szebeni jbsághoz kért áthelyeztetése jóváhagyatik ; kineveztettek továbbá albirákká: az esztergomi jbsághoz: Skoday Aurél komáromi tszeki jegyző ; a török-becsei jbsághoz : Petrik György fehértemplomi jbsági aljegyző, végre a szerdahelyi jbsághoz: Baló Aladár dévai tszéki aljegyző; jegyzőkké: az aradi törvényszékhez : Bittó József nagyhalmágyi jbsági, az