A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 46. szám - A kir. Tábla hátralékai

180 A JOG. vette fel s azt a tárgyalás során meg is erősítette; megjegyeztetik ezek kiegészítéséül az is, hogy H. Mihály t. biró figyelmeztettetvén arra, hogy F. Ignác is felrendeltetett a községházához, utóbbihoz betért és kérdésére vádlott az elvett szeszt neki megmutatta. Ezen tényállásból kitűnik az, hogy vádlott panaszlottói 90 kr. értékű szeszt és 24 kr. értékű üveget, mint idegen dolgot, E. Terézia birlalatából, annak beleegyezése nélkül elvett és pedig, hogy ezt vádlott elsajátítási célzattal tette, kétségtelenné válik azon begyőzött ténykörülményből, hogy a szeszt és üvegeket az előirt hivatalos eljárás és közegek mellőzésével szó nélkül elvette és ekként, hogy ezen körülményt csakis akkor juttatta a községi biró tudomására, midőn ez panaszló fél feljelentése következtében tudva, hogy F. Ignác ügyében hivatott a községházához, útközben vádlotthoz betért. Ily körülmények fenforgása mellett annak kiemelése mellett, hogy panaszló, mint az, a ki az elvett tárgyak megtérítése folytán magánjogi igényeivel érdekeltetik, panasztételre jogositva van, de ha nem lenne is a vádba tett bűncselekmény hivatalból üldözendő s mint ilyen, a közvád képviselője részéről indítványba tétetett, hogy továbbá ezen ügy az előrebocsátott tényállásnál fogva nem mint regale-csonkitási ügy s mint a közigazgatási hatóság intézkedése alá tartozó ügy jön figyelembe, tekintettel arra is, hogy vádlott nem igazolta azt, miszerint E. Terézia a szeszt pálinkának vitte, sőt ezen tanúnak hit alatt tett vallomása azt meg is cáfolja, hogy továbbá vádlott azt sem igazolta, miszerint neki joga lenne ily rövid uton szeszt elkobozni s azt magánál megtartani további eljárás mellőzése mellett, a lopás bebizonyitottcak veendő s abban vádlott vétkessége megállapítandó volt. (1887. okt. 13-án, 3,281. sz.) A budapesti kir. ítélő tábla: Tekintettel F. Ignác vádlottnak eddigi büntetlen előéletére és azon körülményre, hogy a vádbeli cselekményt vélt jogának gyakorlatában követte el: a kir. itélő tábla nevezett F. Ignác vádlottra elsőbiróságilag kimért fogházbüntetést nyolc napra leszállítja. A kir. itélő tábla ezzel a változtatással a kir. járásbíróság ítéletét egyebekben indokainál fogva helybenhagyja. (1888. márc. 6-án, 1887. évi 39,995. sz.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy egyáltalában nem merült fel semminemű adat arra nézve, hogy vádlott a kérdésben forgó szeszt eltulajdonítás céljából foglalta le; sőt a perbeli összes körülmények határozottan támogatják vádlottnak abbeli védekezését, hogy azt mint regale-bérlő, a regale-jog csonkításának megelőzése végett tette s így sem a lopásnak, sem büntetendő más cselekménynek jelenségei és alkotóelemei fenn nem forognak: mindkét alsóbirósági Ítéletnek az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ának 1. pontja alapján megváltoztatásával, vádlott a vád alól felmente tik. (1888. szept. 4-én, 5,418. sz.) Becsületsértés és rágalmazás minden jogi személy ellen elkövethető ; a kitétel „közös hadseregé a btky. 270. szakaszában nem azért használtatott, mintha a btkv. csnpán az 1867 XY. t.-c. és 1868: LX. t.-cikkek értelmében alakított hadsereg ellen elkövetett becsületsértést akarta volna büntetni, hanem azért, mert a btkv. hozatala idején a monarchia közös hadseregének ez volt a törvényes neve, mely ezt a honvédségtől megkülönbözteti és épen e megkülönböztetés céljából használtatott az emiitett kitétel a btkv. 270. §-ában. — A járásbírósághoz intézett beadvány a btkv. 262. §. szerint feltételezett nyilvánosságot meg nem állapítja. A lugosi kir. törvényszék: Vádlott dr. R. Gy. 30 éves, mózes vallású, nős, gyakorló ügyvéd a btkv. 128. §-ba ütköző kihágás miatt elitélve volt, különben büntetlen előéletű, vagyonos lugosi lakost a kir. törvényszék a lugosi kir. járásbírósághoz benyújtott 1887. évi 2,408. sz. folyamodásában a cs. és k. osztrákmagyar közös hadsereg elődje, a fennállott cs. kir. hadsereg ellen elkövetett, a btkv. 261. §-ba ütköző s a btkv. 262. §. szerint minősülő becsületsértés vétségében bűnösnek kimondja s e miatt a btkv. 262. §. alapján, azonban a btkv. 92. §-ának alkalmazása mellett, behajthatlanság esetén 2 napi fogházra átváltoztatandó 20 frt pénzbüntetésben mint fő- és egy napi fogházra átváltoz- : tatandó 5 frt pénzbüntetés mint mellékbüntetésre itéli. A budapesti kir. itélö tábla: A lugosi kir. járásbirósághoz 1887. április 7-én 2,408. sz. a. vádlott által benyújtott felebbezésben használt ezen kitételt: »P. L. kir. biró Königgrátznél mint K. K. Lajdinánd vagy efféle egyéb cs. k. kenyérpusztitó szerezte meg a prudens judicis arbitriumot« ; eltekintve attól, vájjon magára a nevezett járásbiróra nézve meggyalázó-e vagy nem, mely kérdéa jelenleg indítvány hiányában megbirálás tárgyát nem képezhesi, a hadseregre, melynek tagja az illető járásbiró volt, lealacsotnyitást, illetve meggyalázást foglal magában. Minthogy pedig a hadsereg nevében a cs. és kir. közös hadügyminister a btkv. 270. §. értelmében a királyi ügyészségnek a meghatalmazást az eljárás foganatba vétele iránt megadta ; minthogy továbbá vádlottnak az a kifogása, hogy a btkv. 270. § 3. pontjának ezen kitétele »közös hadsereg« azt mutatná, hogy a btkv. alapján csak 1867: XII. t.-c. és 1868 : XL. t.-cikkek értelmében alakított hadsereg ellen elkövetett becsületsértés büntethető meg és az ezen t.-cikkek hozatala előtt a monarchiában fennállott hadsereg elleni becsületsértés, illetve rágalmazás a btkv. 1. §. értelmében büntetés alá nem vonathatnék, semmi alapot sem talál a btkv. intézkedéseiben, mert egyrészt becsületsértés és rágalmazás minden jogi személy ellen is elkövethető, másrészt pedig a kitétel »közös hadsereg« a btkv. 270. §-ában nem azért használtatott, mintha a btkv. csupán az 1867 : XV. t.-c. és 1868: LX. t.-cikkek értelmében alakított hadsereg ellen elkövetett becsületsértést akarta volna büntetni, hanem azért, mert a btkv. hozatala idején.a monarchia közös hadseregének ez volt a törvényes neve, mely ezt a honvédségtől megkülönbözteti és épen e megkülönböztetés céljából használtatott az emiitett kitétel a btkv. 270. §-ábau. Minthogy ezek szerint helyesen állapította meg a kir. tszék vádlott bűnösségét, az e.-b. ítéletét a bűnösség kérdésében ezen, a büntetés és a költségek kérdésében pedig az e.-b. által felhozott indokokból helybenhagyni kellett. A niagy. kir. Curia : Habár a kérdéses felebbezés mint a kir. járásbirósághoz intézett beadvány a btkv. 262. §. szerint feltételezett nyilvánosságot meg nem állapítja ; mégis figyelemmel arra, hogy vádlott már büntetve volt, hogy egy alkotmányos testületet illetett minden indok nélkül durva sérelmeivel és hogy mint ügyvéd kötelességeiről megfeledkezve, a bíróság előtt, sőt az ellen is intézte kifakadásait: mindkét alsóbiróság Ítélete a minősítés és büntetés-kiszabás tekintetében részben megváltoztatok és dr. R. Gy. vádlott csak a btkv. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségében mondatik ki bűnösnek, mindazonáltal — a felhozott súlyosító körülményekre való tekintettel — a bűnösség fokához mérten 20 (husz) napi fogházra átváltoztatható 200 forint pénzbüntetésre ítéltetik. Egyebekben a felebbezett kir.táblai ítélet a felhozott, valamint az e.-b. Ítéletéből átvett indokoknál fogva helybenhagyatik. (1889. szept. 5-én. 8,757.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. i-Jió. Haszonhajtó célból nyereményre alakult vállalatok, habár a nyeremény nem is kerül a tagok között felosztás alá, adómentességet nem igényelhetnek. {i88g. évi 4,810. sz.) 1,317- Azok az adóköteles egyének, a kiknek IV. oszt. kereseti adóval megrovott állandó illetmény ük a fővárosban épen 2,000 frtot, másutt pedig épen i,5oo frtot tesz ki, már általános jövedelmi póladó alá tartoznak. {i88g. évi 3,004- sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Schwarz Móric e., szolnoki tszék, bej. dec. 2, félsz, dec. 20, csb. dr. Haraszty Emil, tmg. Szentgyörgyi Károly. — Ornstein Lázár e , békés-gyulai tszék, bej. nov. 23, félsz. dec. 2, csb. Tribusz Gusztáv, tmg. dr. Singer Béla — Vidder Bernát e., miskolci tszék, bej. 1890. jan. 28, félsz. febr. 21, csb. dr. Bekeny Béla, tmg. Benczúr Miklós. — Neumann Benő e., veszprémi tszék, bej. decz. 24, félsz. 1890. jan. 16, csb. Berky Károly, tmg. Baranyai Zsigmond. — Mahdik József e., trencséni tszék, uj bej. nov. 25, uj félsz. dec. 5, — »T)entsch és fla« e., zalaegerszegi tszék, bej. dec. 31, félsz. 1890. jan. 30. csb. Mihálovics Károly, tmg. Hajós Mihály. — Kónya Elek e., kézdi-vásárhelyi tszék, bej. nov. 18, nov. 29, csb. Máthé Albert, tmg. Szacsvay Sándor. Pályázatok : Az ujegyházi jbságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 19-ig. — A zsablyai jbságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 19-ig. — A kolozsvári tszéknél aljegyzői áll. nov. 21-ig. — A szatmárnémeti ügyészségnél alügyészi áll. nov. 21-ig. — A tamási jbságnál aljegyzői áll. nov. 21-ig. — A szentesi jbságnál b i r ó i áll. nov. 21-ig. — A trsztenai jbságnál aljegyzői áll. nov. 21-ig. — A szent-endrei jbságnál aljegyzői áll. nov. 21-ig. — Az erzsébetvárosi tszéknél bírói áll nov. 21-ig — A szolnoki tszéknél aljegyzői áll. nov. 21-ig. — A miskolczi tszéknél II. oszt. t széki jegyzői áll. nov. 22-ig. — Az m.-szigeti és a berettyóujfalusi jbságoknál díjas joggyakornoki áll. nov. 22-ig. - A temesvári ügyészségnél ügyészi áll. nov. 22-ig. — A fogarasi jbságnál alj e g y z ö i áll. nov. 22-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. Hold-utcza 7. szám.