A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 45. szám - A csődtörvény 160. §-ának magyarázata - A végrehajtási törvény 220. §-a és egyebek. 1. [r.]

382 R. JO a. dr. Kemény ur azt. is, hogy a tulajdon nem mindig »rei vindi­catio« útján érvényesíttetik, hanem az »actio negatoria« is a tulajdonjog érvényesítésének módjai közé tartozik ; de megegyez mindkettő abban a tekintetben, hogy ugy az egyiknél, mint pedig a másiknál a fölött itél első sorban és főleg a biró: kit illet a tulajdoni jog?13 A kereset tárgya tehát mindig a jog. Szememre veti dr. Kemény ur, hogy én azt a képtelensé­get akarom elhitetni, hogy a marasztalás tárgya a jog, hogy a kereset tárgya a jog, hogy a jog tárgya a jog, hogy a tulajdoni jog tárgya a tulajdoni jog. Engedje megjegyeznem, hogy ez még az ő álláspontjáról sem lenne képtelenség, hanem legfeljebb idem per idem definitio; miután azonban kimutatta, hogy a marasztalás tárgya mindig jog s hogy a kereset tárgya is min­dig jog s hogy a jognak sem alanya, sem tárgya nincs : kimutat­tam azt is, hogy képtelenséget elhitetni senkivel sem akarok. Összegezzük már most a tételeket: 1. dr. Kemény ur azt mondja, hogy: »a kereset maga a jog« ; — én azt mondom, hogy »a kereset perbeli cselekvény, a jog érvényesítésének esz­köze* ; — 2. dr. Kemény ur azt mondja, hogy a pernek, a kere­setnek, a marasztalásnak tárgya testi dolog; én azt mondom, hogy mindezeknek tárgya jog; 3. dr. Kemény Andor ur azt mondja, hogy a jognak van alanya és van tárgya; én azt mon­dom, hogy a jognak sem alanya, sem tárgya nincs, hanem van­nak jogképes személyek = jogalanyok, a kik jogokat szerezni képesek s hogy a jog rendszerint bizonyos testi dologra vonatkozik. Ha már most én dr. Kemény ur fegyvereit akarnám hasz­nálni, nekem is nagyon könnyű volna ide vetnem, hogy ő a jog­tudomány alapelveibe ütköző hibát követett el, hogy hibás téte­lekből hibás consequentiákat vont le, hogy nincs tisztában a marasztalás tárgyával, hogy ez vagy amaz, ilyen meg amolyan absurdum, égbekiáltó képtelenség és tudja az ég mi még? de én őt e térre nem követem. Álljon elv elvvel szemben, nézet nézet­tel szemben, ebből talán lehet egyikünknek vagy másikunknak némi erkölcsi, szellemi haszna; de a személyeskedés és a »1 e­rántás« terére, ha talán hálás lenne ott is a küzdelem, ismé ­lem, nem követem, egyrészt mert Ízléstelen, másrészt, mert nem arrogálom magamnak a csalatkozhatatlanságot és lássék bár egy-egy nézet első pillanatra, vagy ma még képtelennek, bővebb megfontolás után, vagy ha a viszonyok változtak, alapigazsággá változhat az, a mit ma tévedésnek vélünk és nagyon helyesen tcszszük, ha S. A. S e u f f e r t eme szavait tartjuk ilyenkor szem előtt : Verkannte Wahrheit spricht : Mich tragt der Meinungsstrom Jetzt heiss' ich Ketzerei Und künftig Axiom. Ha tévesét, ha képtelent állítottam, vigasztaló mégis rám nézve az, hogy velem téved Puchta, Glaser, Wach, Plosz, Her­czegh, Révfy, Knorr és mások s így dr. Kemény ur anathemáját valahogy majd csak elviselem. (Folytatása következik.) Nyilt kérdések és feleletek. Telepitett váltó vagy nem? Vita tárgyát képezte több jogász közt az, hogy olyan váltó, a melyen a telepes neve mellett külön a hely megjelölve nincs - bár a hely a telepes nevéből következtethető — telepitett váltó-e vagy nem ? Én azt állítottam, hogy nem tekinthető ily váltó telepitettnek. Kérdem tehát, telepitettnek tekintendő-e az oly váltó, a melyen az intézvényezett lakhelyéül jelölt helytől különböző fizetési hely nincs ugyan határozottan megjelölve, de telepesként meg van nevezve egy pénzintézet, melynek nevében csak jelző­szóként fordul ele egy hely, mely az intézvényezett kitett lak­helyétől különbözik ? Vagyis telepitett-e a váltó, ha az igy szól: N. N. urnák Zsámbokréten; fizetendő a nagy-tapolcsányi takarék­rékpénztárnál? Hol és kinek mutatandó be ezen váltó? Dr. M. M. ügyvéd Nagy-Tapolcsány S é r e 1 e m. A budapesti V. ker. kir. járásbíróság figyelmébe. Azon alkalomból, hogy Önök a különben is a sors által sújtott adósok helyzetén közmegegyezéssel az által segítettek, hogy 13 Zlinszky: Magyar Magánjog 252. és a következő lapok. az ügyvédek munkadíját leszálliták, bátorkodom kérdést intézni, hogy miért ragaszkodnak annyira a törvény világos szavai és a felsőbb bíróságok állandó tiltakozása ellenére azon elvhez, mely szerint a bír. végrehajtók az árverési hirdetmény minden egyes példányáért 40 kr. díjat húznak, mi által egyegy árverés kitűzéséért 1 frt 20 krtól egész 10 frtig terjedő összeg fizetendő ? E mellett a felülfoglalás végett végrehajtatok — dacára annak, hogy az árverés alapfoglaltató részére már kitíízetett — az árverést meg nem tarthatják, hanem maguk részéről szintén kénytelenek az árverést kitűzetni és ismét 10 frtig terjedő díjakat fizetni, ugy, hogy mindennapi dolog, hogy egy végrehajtást szenvedett ellen egy terminusra 5 végrehajtató részére az árverés kitűzetvén, a végrehajtó a blanquetták kitöltéseért 40—50 forintot bezsebel és ha az árverés megtartatik, a birói végzés az árverés kitűzését, hir­lapbaui iktatását, hirlap elhozatalát végző, az árverés megtartását bejelentő, az árveréseknél közbenjáró és a 10 frtot ugy a hirlapbani hirdetés költségeit előlegező ügyvédnek 2—5 frtot, mig a végre­hajtónak 5 - 10-szer anuyi költséget állapit meg. De még sérel­mesebb ez eljárás, ha az árverés nem egy terminusra tűzetik ki, mert ez esetben, ha az első terminust nyert foglaltató az árverést megtartja, a többi foglaltató és a 10 frtokat előlegező ügyvédek — munkájuk jutalmazásáról nem is álmodva — az árverés kitűzési és a hivatalos lapbani hirdetési díjaknak csakugyan nyomát is üthetik. Ezefi eljárás és költségmegállapitás eredményezi valóban a szegény nép tönkrejutását. Jelen felszólalásomnak nem az a célja, hogy a végrehajtók jogos és kiérdemelt munkadíja meg­nyirbáltassék, hanem csak kimutatni akartam, hogy a tisztelt biró urak sokkal okosabbat és igazságosabbat tennének, ha az ügy­védek és szegény adósok zsebeit kifosztó ezen hallatlan magas végrehajtói díjak szedését beszüntetnék, illetve ezeket leszállitauák. Egy ügyvéd. Irodalom. Jegyzéknapló ügyvédek, közjegyzők, birák és bírósági végre­hajtók számára, 1890. Szerkeszti dr. Siegmund Vilmos. Ili. évfolyam. Budapest, 1890. Légrády testvérek. A szokott kiállításban és tartalommal ezen zsebuaptár most is mindazok igényeit kielégitendi, a kik gondos összeállításra és csinos kiállí­tásra súlyt fektetnek. Ara 1 frt 50 kr. Ügyvédi zsebnaptár 18!)0. évre. Szerkeszté Szántó József ügyvéd. 14-ik folyam, Budapest, 1890. Pallas írod. és nyomdai részvény-társaság. A naptár specialitását képezi ez évben az igazságszolgáltatási helységnévtár melynek segélyével azonnal föllelhető Magyarország bármely helysége, mely járásbírósághoz tartozik. Ezen ujitás ugy az ügyvédek, mint a birák gyakor­lati igényeit tartja szem előtt. A naptár egyéb közhasznú tartalma ezúttal külön címtárban vaa elhelyezve. Ara mindkettőnek kötve 1 frt 20 kr. Yüsnti Kalauz címmel új zsebrétű menetrendkönyv került ki a Franlin-társulat nyomdájából, mely a magyar szentkorona területén létező összes vasutak téli menetrendjét tartalmazza. A Vasúti Kalauz valóban hiányt pótol, mert különösen a zóna-tarifa életbeléptetése óta az utazóközönség minduntalan jut abba a helyzetbe, hogy egy könnyen kezelhető olcsó zseb­rétű menetrendkönyv szükségét érezze. Ára darabonkint (16 ívnyi tartalom­mal) csak 16 kr. Az Athenaeuni nagy képes Naptára 1890-re megjelent és bckal­detett hozzánk. A szépirodalmi rész után következik a »közhasználati rész«, mely sok hasznos és naponkint szükséges tudnivalót tartalmaz A betűrendes hely­es tárgymutatóval ellátott s ez által csakugyan gyakorlati használatra való >tiszti címtár« terjedelemre es adatainak megbízhatóságára nézve első helyen áll a naptárirodalomban. Budapest főváros tisztikarán kivül 133 vidéki város tisztviselőinek teljes névsorával is találkozunk, végül pedig a vásárok teljes jegyzékével. A negyedfélszáz oldalnyi kötet ára 1 frt o. é. Vegyesek. Tanácsbeosztása a magy. kir. ('áriának 1889. évi november 12-étŐI december végéig. Polgári tanács. I. Elnök : Szabó Miklós elnök. Birák: Elekes Pál, Szabó Albert, Kozma Zsombor, Németh Lajos, Kaszay Zsigmond, Ádám András. Tanácsjegyzők : Dr. Vasdényey Géza, Kanyó Lajos. — II. Elnök: —. Birák: Balásy Antal, Puscariu János, Szabó Ágoston, Farkas Geiza, Vörösmarthy Béla, Oeffner Ferenc, Nagy üdön. Tanácsjegyző : Szíjártó Zsigmond. — III. Úrbéri. Elnök : Babos Kálmán tanácselnök. Birák : Topler Károly, Mersics Miklós, Nagy Sámnel, Ostffy Pál, Jankovich Gyula, Stephanidesz Henrik, Keiesztszeghy Lajos, Bernáth Elemér. Tanácsjegyző : Borszéky Károly. — IV. Váltó-, csőd- ker.

Next

/
Oldalképek
Tartalom