A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 45. szám - A csődtörvény 160. §-ának magyarázata - A végrehajtási törvény 220. §-a és egyebek. 1. [r.]

382 R. JO a. dr. Kemény ur azt. is, hogy a tulajdon nem mindig »rei vindicatio« útján érvényesíttetik, hanem az »actio negatoria« is a tulajdonjog érvényesítésének módjai közé tartozik ; de megegyez mindkettő abban a tekintetben, hogy ugy az egyiknél, mint pedig a másiknál a fölött itél első sorban és főleg a biró: kit illet a tulajdoni jog?13 A kereset tárgya tehát mindig a jog. Szememre veti dr. Kemény ur, hogy én azt a képtelenséget akarom elhitetni, hogy a marasztalás tárgya a jog, hogy a kereset tárgya a jog, hogy a jog tárgya a jog, hogy a tulajdoni jog tárgya a tulajdoni jog. Engedje megjegyeznem, hogy ez még az ő álláspontjáról sem lenne képtelenség, hanem legfeljebb idem per idem definitio; miután azonban kimutatta, hogy a marasztalás tárgya mindig jog s hogy a kereset tárgya is mindig jog s hogy a jognak sem alanya, sem tárgya nincs : kimutattam azt is, hogy képtelenséget elhitetni senkivel sem akarok. Összegezzük már most a tételeket: 1. dr. Kemény ur azt mondja, hogy: »a kereset maga a jog« ; — én azt mondom, hogy »a kereset perbeli cselekvény, a jog érvényesítésének eszköze* ; — 2. dr. Kemény ur azt mondja, hogy a pernek, a keresetnek, a marasztalásnak tárgya testi dolog; én azt mondom, hogy mindezeknek tárgya jog; 3. dr. Kemény Andor ur azt mondja, hogy a jognak van alanya és van tárgya; én azt mondom, hogy a jognak sem alanya, sem tárgya nincs, hanem vannak jogképes személyek = jogalanyok, a kik jogokat szerezni képesek s hogy a jog rendszerint bizonyos testi dologra vonatkozik. Ha már most én dr. Kemény ur fegyvereit akarnám használni, nekem is nagyon könnyű volna ide vetnem, hogy ő a jogtudomány alapelveibe ütköző hibát követett el, hogy hibás tételekből hibás consequentiákat vont le, hogy nincs tisztában a marasztalás tárgyával, hogy ez vagy amaz, ilyen meg amolyan absurdum, égbekiáltó képtelenség és tudja az ég mi még? de én őt e térre nem követem. Álljon elv elvvel szemben, nézet nézettel szemben, ebből talán lehet egyikünknek vagy másikunknak némi erkölcsi, szellemi haszna; de a személyeskedés és a »1 erántás« terére, ha talán hálás lenne ott is a küzdelem, ismé lem, nem követem, egyrészt mert Ízléstelen, másrészt, mert nem arrogálom magamnak a csalatkozhatatlanságot és lássék bár egy-egy nézet első pillanatra, vagy ma még képtelennek, bővebb megfontolás után, vagy ha a viszonyok változtak, alapigazsággá változhat az, a mit ma tévedésnek vélünk és nagyon helyesen tcszszük, ha S. A. S e u f f e r t eme szavait tartjuk ilyenkor szem előtt : Verkannte Wahrheit spricht : Mich tragt der Meinungsstrom Jetzt heiss' ich Ketzerei Und künftig Axiom. Ha tévesét, ha képtelent állítottam, vigasztaló mégis rám nézve az, hogy velem téved Puchta, Glaser, Wach, Plosz, Herczegh, Révfy, Knorr és mások s így dr. Kemény ur anathemáját valahogy majd csak elviselem. (Folytatása következik.) Nyilt kérdések és feleletek. Telepitett váltó vagy nem? Vita tárgyát képezte több jogász közt az, hogy olyan váltó, a melyen a telepes neve mellett külön a hely megjelölve nincs - bár a hely a telepes nevéből következtethető — telepitett váltó-e vagy nem ? Én azt állítottam, hogy nem tekinthető ily váltó telepitettnek. Kérdem tehát, telepitettnek tekintendő-e az oly váltó, a melyen az intézvényezett lakhelyéül jelölt helytől különböző fizetési hely nincs ugyan határozottan megjelölve, de telepesként meg van nevezve egy pénzintézet, melynek nevében csak jelzőszóként fordul ele egy hely, mely az intézvényezett kitett lakhelyétől különbözik ? Vagyis telepitett-e a váltó, ha az igy szól: N. N. urnák Zsámbokréten; fizetendő a nagy-tapolcsányi takarékrékpénztárnál? Hol és kinek mutatandó be ezen váltó? Dr. M. M. ügyvéd Nagy-Tapolcsány S é r e 1 e m. A budapesti V. ker. kir. járásbíróság figyelmébe. Azon alkalomból, hogy Önök a különben is a sors által sújtott adósok helyzetén közmegegyezéssel az által segítettek, hogy 13 Zlinszky: Magyar Magánjog 252. és a következő lapok. az ügyvédek munkadíját leszálliták, bátorkodom kérdést intézni, hogy miért ragaszkodnak annyira a törvény világos szavai és a felsőbb bíróságok állandó tiltakozása ellenére azon elvhez, mely szerint a bír. végrehajtók az árverési hirdetmény minden egyes példányáért 40 kr. díjat húznak, mi által egyegy árverés kitűzéséért 1 frt 20 krtól egész 10 frtig terjedő összeg fizetendő ? E mellett a felülfoglalás végett végrehajtatok — dacára annak, hogy az árverés alapfoglaltató részére már kitíízetett — az árverést meg nem tarthatják, hanem maguk részéről szintén kénytelenek az árverést kitűzetni és ismét 10 frtig terjedő díjakat fizetni, ugy, hogy mindennapi dolog, hogy egy végrehajtást szenvedett ellen egy terminusra 5 végrehajtató részére az árverés kitűzetvén, a végrehajtó a blanquetták kitöltéseért 40—50 forintot bezsebel és ha az árverés megtartatik, a birói végzés az árverés kitűzését, hirlapbaui iktatását, hirlap elhozatalát végző, az árverés megtartását bejelentő, az árveréseknél közbenjáró és a 10 frtot ugy a hirlapbani hirdetés költségeit előlegező ügyvédnek 2—5 frtot, mig a végrehajtónak 5 - 10-szer anuyi költséget állapit meg. De még sérelmesebb ez eljárás, ha az árverés nem egy terminusra tűzetik ki, mert ez esetben, ha az első terminust nyert foglaltató az árverést megtartja, a többi foglaltató és a 10 frtokat előlegező ügyvédek — munkájuk jutalmazásáról nem is álmodva — az árverés kitűzési és a hivatalos lapbani hirdetési díjaknak csakugyan nyomát is üthetik. Ezefi eljárás és költségmegállapitás eredményezi valóban a szegény nép tönkrejutását. Jelen felszólalásomnak nem az a célja, hogy a végrehajtók jogos és kiérdemelt munkadíja megnyirbáltassék, hanem csak kimutatni akartam, hogy a tisztelt biró urak sokkal okosabbat és igazságosabbat tennének, ha az ügyvédek és szegény adósok zsebeit kifosztó ezen hallatlan magas végrehajtói díjak szedését beszüntetnék, illetve ezeket leszállitauák. Egy ügyvéd. Irodalom. Jegyzéknapló ügyvédek, közjegyzők, birák és bírósági végrehajtók számára, 1890. Szerkeszti dr. Siegmund Vilmos. Ili. évfolyam. Budapest, 1890. Légrády testvérek. A szokott kiállításban és tartalommal ezen zsebuaptár most is mindazok igényeit kielégitendi, a kik gondos összeállításra és csinos kiállításra súlyt fektetnek. Ara 1 frt 50 kr. Ügyvédi zsebnaptár 18!)0. évre. Szerkeszté Szántó József ügyvéd. 14-ik folyam, Budapest, 1890. Pallas írod. és nyomdai részvény-társaság. A naptár specialitását képezi ez évben az igazságszolgáltatási helységnévtár melynek segélyével azonnal föllelhető Magyarország bármely helysége, mely járásbírósághoz tartozik. Ezen ujitás ugy az ügyvédek, mint a birák gyakorlati igényeit tartja szem előtt. A naptár egyéb közhasznú tartalma ezúttal külön címtárban vaa elhelyezve. Ara mindkettőnek kötve 1 frt 20 kr. Yüsnti Kalauz címmel új zsebrétű menetrendkönyv került ki a Franlin-társulat nyomdájából, mely a magyar szentkorona területén létező összes vasutak téli menetrendjét tartalmazza. A Vasúti Kalauz valóban hiányt pótol, mert különösen a zóna-tarifa életbeléptetése óta az utazóközönség minduntalan jut abba a helyzetbe, hogy egy könnyen kezelhető olcsó zsebrétű menetrendkönyv szükségét érezze. Ára darabonkint (16 ívnyi tartalommal) csak 16 kr. Az Athenaeuni nagy képes Naptára 1890-re megjelent és bckaldetett hozzánk. A szépirodalmi rész után következik a »közhasználati rész«, mely sok hasznos és naponkint szükséges tudnivalót tartalmaz A betűrendes helyes tárgymutatóval ellátott s ez által csakugyan gyakorlati használatra való >tiszti címtár« terjedelemre es adatainak megbízhatóságára nézve első helyen áll a naptárirodalomban. Budapest főváros tisztikarán kivül 133 vidéki város tisztviselőinek teljes névsorával is találkozunk, végül pedig a vásárok teljes jegyzékével. A negyedfélszáz oldalnyi kötet ára 1 frt o. é. Vegyesek. Tanácsbeosztása a magy. kir. ('áriának 1889. évi november 12-étŐI december végéig. Polgári tanács. I. Elnök : Szabó Miklós elnök. Birák: Elekes Pál, Szabó Albert, Kozma Zsombor, Németh Lajos, Kaszay Zsigmond, Ádám András. Tanácsjegyzők : Dr. Vasdényey Géza, Kanyó Lajos. — II. Elnök: —. Birák: Balásy Antal, Puscariu János, Szabó Ágoston, Farkas Geiza, Vörösmarthy Béla, Oeffner Ferenc, Nagy üdön. Tanácsjegyző : Szíjártó Zsigmond. — III. Úrbéri. Elnök : Babos Kálmán tanácselnök. Birák : Topler Károly, Mersics Miklós, Nagy Sámnel, Ostffy Pál, Jankovich Gyula, Stephanidesz Henrik, Keiesztszeghy Lajos, Bernáth Elemér. Tanácsjegyző : Borszéky Károly. — IV. Váltó-, csőd- ker.