A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 3. szám - Mi a teendő, ha az örökös a hagyatéki tárgyalásra megjelenni nem akar?

24 ÜJOG. leendő előterjesztése tárgyában, ellenkező esetben a tárgyalás kinevezett ügygondnok közbejöttével fog megtartatni s annak alapján érdemleges határozat hozatni. Ily ügygondnoki kinevezés s ennek közbejöttével megtartott tárgyalás alapján azután a hagyatéki ügy akár átadás, akár perreutasitás által végbefejezést nyerend. Fényes Akos, élesdi kir. a1jbiró. Ír vA kir. közjegyző előtt a kitűzött hagyatéki tárgyaláson egyik örökös bármi okból, ha meg nem jelen, a kir. közjegyző az iratokat a megbizó k. bíróságnak bemutatja, ez a meg nem jelent örökös veszélyére és költségére ügygonduokot rendel, erről a meg nem jelent örököst értesiti s egyúttal az iratokat további eljárás végett a kir. közjegyzőnek visszaadja, ki is a tárgyalást a kirendelt ügygondnokkal fogja megtartani. Zeke Kálmán, járásbiró Balassagyarmaton. Nyilt kérdések és feleletek. Perújítás számadási perben. , (felelet a »Jog< 1888. évi 51. számában foglalt nyilt kérdésekre.) I. Az 1881 : L1X. t.-oikk 69. és 72. §-ai szerint a perújítás csupán az új bizonyíték alapján nem indítható meg korlátlanul, ellenben ügyvédi mulasztás alapján az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított félév eltelte előtt annyiszor indítható, a hányszor ily mulasztás előfordul. Ez következik abból, mert a 72. §-ban egyedül a 69. § 2. pontjára történik hivatkozás s mert a 72. §. második alineája is csupán az új bizonyítékról tesz említést, tehát szorosan magyarázva a fi9. §. \. pontja értelmében perújításnak többször is van helye. Ennek megállapítása után azon általában odavetett kérdésre, hogy vájjon ugyanazon fél a sommás és rendes eljárásban élhet-e többször is perújítással : igennel kell felelnünk. Di nemcsak akkor élhet a fél perújítással, ha a 69. §. 2. pontja alapján már élt perújítással, hanem a 69. §. 2. pontja alapján megújított pert ügyvédi mulasztás alapján is megújíthatja ; mert ha a törvényhozás ezt csupán az alapperben hozott ítéletre akarta volna korlátozni, azt nyíltan ki is fejezte volna. E kérdésben azonban a Curia már állást foglalt, mert a polg. szakosztályoknak 1884. június 23-án tartott teljes ülésében a 2,218/84. sz. ügyben hozott 15. sz. döntvénynyel kimondatott, hogy: »Azon fél, ki az újított perben ügyvéd mulasztása miatt lett pervesztes, ezen újított pert az ügyvéd mulasztása miatt megújíthatja.« A mulasztást elkövető ügyvéd a nov. 70. §-a értelmében megidézendő lévén, szükséges, hogy halála után annak örökösei idéztessenek meg, mert nemcsak, hogy az örökösöket idézés nélkül marasztalni nem lehetne, de csakis igy hozható tisztába, vájjon az elhalt ügyvéd az utasítás ellenére járt-e el, vagy nem. II. A végrehajtás folytatása a másodszor történt perújítás, sőt többszöri perújítás esetén is felfüggeszthető, mert a vhtási törv. 42. §-a szerint a végrehajtási összeg letétbe helyezése csak akkor engedhető meg, ha a visszvégrehajtási igény veszélyeztetése kimutattatik, a miből következtetendő, hogy ezen veszély minden egyes esetben külön bizonyítandó. E következtetés alapját azon ténykörülmény képezi, hogy a perújítás nem az alapper folytatása s nem a régi, hanem az újabb ítélet végrehajtása függesztendő fel. s mert nincs oly szabály, mely szerint az alapperben hozott bármely határozat az újított per folyamára hatálylyal bírhatna. Kollár Gyözö, ügyvédjelölt Budapesten. Ausztria és külföld. Külföldi jogélet.* L Genf kantónnak 1884.. október 25-iki büntető eljárása. Genfben az új eljárási törvényig a code d'instruction eriminelle volt érvényben, több kiegészítő törvénynyel együtt; míg ezt hatályon kívül helyezte az új büntető perrendtartás. A törvény az accusatorius eljárást fogadta el. A vádat képviseli a generál procurator, ha ez a vádtól eláll, átveszi annak képviseletét a sértett ; esetleg a közvádló elutasító határozata ellen előterjesztéssel él. Ha pedig a general-procurator áll vád alatt, a vád képviselete a törvényszéki elnököt illeti meg. Az előzetes eljárás orgánumai: * Archív fur Strafrecht XXXVI. k. »/» f. a vizsgálóbirák, békebirák s a rendőrség. A javaslat már az előzetes eljárást a nyilvánosság elvei szerint szervezte; ez azonban egész terjedelemben nem ment át a törvénybe s csak a perfelek nyilvánossága fogadtatott el. Az elővizsgálat contradictorius. Vádlott a vizsgálat elrendelésétől kezdve védőt vehet igénybe, ki minden actusnál jelen lehet, sőt a tanukhoz is kérdéseket intézhet. Ha azonban ezen jogok gyakorlása a vizsgálat eredményét veszélyeztetné, a vizsgálóbíró a perfeleknek ezen jogait korlátolhatja. Az ex officio védelem már a vizsgálat folyamán kötelező minden bűntett miatt emelt vád esetén. A vádtanács helyett a vizsgálótanács van megbízva, mely a vizsgálatok menetének felügyelő orgánuma. Ez határoz a vizsgálati fogság s a szabadlábra helyezés kérdésében. A tanács tárgyalásai nyilvánosak, hol jelen vannak : a vádló, védő s vádlott. Kiemelendő a törvény azon kiváló rendelkezése, mely szerint a vizsgálati foglyok elitéltekkel együvé nem zárhatók, sőt részükre külön letartóztatási épületek emelendők. Itt van szabályozva az elévülés kérdése is, mely szerint bűntett tiz, vétség három, a kihágás pedig egy év alatt évülnek el. Genfben az esküdtszéki eljárás 1816-ban beszüntettetett, 1844 ben azonban ismét visszaállíttatott s 1848-ban a vétségek is a jury hatáskörébe utaltattak. A jury általában a francia eljárás keretében mozog, a resuraét azonban nem ismeri. Vétségek miatt indított vádaknál az esküdtszék egy szakbíróból s hat esküdtből van egybeállítva. De azért korántsem tekinthető nagyobb »Schöffen« bíróságnak, mert a szakbiróság s laicus elem hatásköre ép ugy külön van választva, mint nagy esküdtszékeknél. A rendőrbiróságok Ítéletei felebbezhetök ; felébbviteli fórum a törvényszék, mely a ténykérdésben is itél. A contumacialis eljárást szintén elfogadta a törvény, ilyen esetekben, a védő meghallgatása s tanuhallgatás nélkül az elnök határoz, de csak azon kérdésben, hogy engedetlenség esete fenforog-e vagy sem. Az újrafelvételi eljárás szabályozásánál a törvény a francia formalistikus eljárás békóiból kibontakozva a legliberálisabb alapokon szervezi a perujitás kérdését. Az újra felvétel illetékes bírósága a semmitöszék, mely intézkedés csakis az oly területen bírhat gyakorlati értékkel, mint Genf. Ha a vádlott az újrafelvételi eljárás során felmentetik, ártatlanul történt elitéltetése miatt megfelelő kártérítésben részesül. II. . / :• Egye Sült-Államok bűnügyi statisztikája. Az Egyesült-Államok hivatalos statisztikai közleményei szerint az elitéltek számaránya következő : 1850-ben volt elitélt 6,737, vagyis 1 esett 3,442-re. 1860-ban » » 19,086, » 1 » 1,647-re. 1870-ben » » 32,901, » 1 » 1,02 l-re. 1880-ban » » 95,258, » 1 » 837-re., Ily óriási arányok mellett nem csodálkozhatunk O h i ó állam börtönügyének egyik kiváló tekintélyén, 13 rinkerhoffon, midőn azt mondja : »Ezen áramlatot vagy be kell tömni, vagy a társadalom megy tönkre. Kétségtelen azonban az is, hogy az elitéltekkel való bánásmód alapjában el van tévesztve, ugyannvira, hogy az mai alakjában a legnagyobb veszély a társadalomra nézve«. TT- 1 r/ argha here ne, kie. aiiigyész B.-Gyulán. • S é r e 1 e m.* Nagyobb gyorsaságot kérünk a inódosi járásbíróságtól. Bevett szokás a m ó d o s i tkvi hatóságnál, hogy a rangsorozati végzések jogerőre emelkedése után meghozatik ugyan az utalványozó végzés, de ennek jogerőre emelkedése is beváratik, erről hivatalos jelentés tétetik s csak ezután következik amaz elintézés, hogy az utalvány a pénz folyóvá tétele végett az adóhivatalhoz áttétetni rendeltetik. Ehezképest — a többek között — Sznek. Sch.'elleni ügyében 1887. d e c. 13-á n tartatott a sorrend, mely 1 • nap alatt jogerőre emelkedett s 4,716/88 sz. a. kibocsáttatott az utalvány. Ez 1888. jul. 21-én emelkedett jogerőre s végül — gyakori sürgetésemre — 14,392/88. sz. a. 1889. jan. 9-én kapom a végzést, hogy miután a 4,716/88. számú utalvány 1888. jul. 21-én jogerőre emelkedett, honorálás végett az adóhivatalhoz áttétetik. Holott törvényszerű eljárás mellett ezen pénzt az 1887. dec. 13-án meg* Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.