A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 44. szám - A hivatalnoki kar páriái

172 a JOG. által pedig az általános osztr. magyar tisztviselő egylet karánsebesi takarék- s elölegezési szövetkezetére forgatott váltó alapján 27 frtot vett fel emiitett szövetkezettől. Miután azonban a lejárat napján vádlott, mint a váltó elfogadója nem fizetett, az emiitett szövetkezet mind a három váltó-adós ellen fizetési meghagyást s annak alapján végrehajtást eszközölt. A végrehajtás folytán azonban Sz. Mihály és M. Petru azon feljelentést tevén, hogy a kérdéses váltón aláírásaik hamisak, vádlott ellen a vizsgálat rnegindittatott. Vádlott a vizsgálat rendén azzal védekezett, hogy ő a lejárt váltót aláirva, időközben elhalt 15 éves fiának adta át a kamatok megfizetésére szükséges összeggel oly utasítással, hogy írassa alá a váltót panaszos Sz. Miklós és M. Petruval s vigye a szövetkezethez a lejárt váltó kicserélése végett, fia a régi váltót neki vissza is hozta s igy ha panaszosok nem írták alá a váltót, kivel irattá fia a neveket — nem tudta. Panaszosok hit alatt vallják, miszerint ők csak egyszer írtak alá váltót vádlottnak, s vádlottnak hivatkozott fia nem is kérte fel őket a váltó aláírására : de másrészt a szakértők véleménye által igazolva van az, miszerint a váltón talált hamis névaláírások vádlott kezétől származnak. Ezek szerint vádlott a jelzett bűncselekményben bűnösnek volt kimondandó : — büntetése kimérésénél, tekintettel vádlott elhanyagolt nevelésére, büntetlen előéletére, a kár csekélységére, a kiszabott büntetés a cselekménynyel arányban állónak találtatott. A budapesti kir. ítélő tábla (1889. január 15-én 27,221/B. 1889.) : Az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. A m. kir. Curia (1889. szeptember 4-én 2,962/B. 1889.): Tekintettel arra, hogy vádlott határozottan tagadja azt, hogy a panaszosok által tagadott névaláírásokat maga irta volna a kérdésben forgó váltóra, a szakértők véleménye pedig egyéb bizonyítékok nem létében egymagában az elitélésre alapul nem szolgálhat, s igy nincs kizárva, hogy az aláírásokat vádlott elhalt fia apjának tudtán kívül eszközölte, s tekintettel arra, hogy panaszosok a fizetési meghagyás ellen kifogással nem is éltek, vádlott a vád alól felmentetik. Büntettek eseteiben a kir. törvényszéknek a vizsgálat megindítását vagy folytatását rendelő határozata ellen semmiféle jog. orvoslatnak helye nincs. A székesfehérvári kir. törvényszék : A kir. ügyészségnek 4,769. sz. a. tett indítványa elfogadtatik s ehhez képest kimondatik, hogy a már megkezdve volt előnyomozás folytatása és ebből folyólag Sz. G. vádlott országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt a magy. orsz. képviselőház megkeresése elrendeltetik. Indokok: Habár a polgári bíróságok határozatai által azon elsőbirósági végzés, melyben kimondatott, hogy a Sz. G. ellen fenforgó büntetendő cselekmény miatt a polgári iratok a büntetendő bírósághoz átteeudők, jogerejüleg hatályon kívül helyeztetett, mégis tekintettel arra, hogy a már eddig teljesített előnyomozás folyamán kihallgatott Cs. J., V. P., Sz. M.-né, K. Gy. és özv. F. J.-né vallomásaiban alapos gyanuokok merültek fel arra nézve, hogy V. P. és társai a btkv 400. §-ában körülirt hivatalból üldözendő okirathamisitás bűntettét követték el, másrészt pedig tekintettel arra is, hogy a büntető bíróságot a polgári ügyben hozott végzések a bűnösség fenn vagy fenn nem forgása kérdésében nem köthetik, ezen kir. törvényszék, mint büntető bíróság hivatva érzi magát arra, hogy ezen ügyben a már megkezdett nyomozást folytassa. A budapesti kir. itélö tábla: Tekintve, hogy a kir. törvényszék a neheztelt végzésével a bűnvádi eljárás folytatását rendelte el és tekintve, hogy az 1880. évi XXXVII. t.-cikk 45. §. értelmében a bűntettek eseteiben a kir. törvényszéknek a vizsgálat megindítását vagy folytatását rendelő határozata ellen felebbvitelnek, tehát semmiféle jogorvoslatnak helye nincs: a kir. Ítélőtábla a Sz. G. által beadott semmiségi panaszt és felebbezést hivatalból visszautasítja. A magyar kir. Curia: Tekintve, hogy az 1888. június 18-án 2,538. sz. a. kelt elsőbirósági határozat által a bűnvádi eljárásnak megszüntetése ki nem mondatott és hogy ennélfogva a bűnvádi eljárás függőben levén, ugyanannak folytatása elrendeltethetett, ugyanazért a kir. ítélőtáblának végzése indokainál fogva és még azért is helybenhagyatik, mert Sz. G. országgyűlési képviselőnek mentelmi joga felfüggesztve sem tekintethetvén, őt a felebbezés joga ezen oknál fogva sem illeti meg. (1889. évi augusztus 1-én. 6,757.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1.299. Válóperben hozott ítélettel megállapított gyermektartási költség: járadékadó tárgyát nem képezi. (1889. évi 2,606. sz.) 1.300. Ha valamely perbeli beadványhoz bélyegkotelcs eredeti okiratok bélyegtelenül mellékeltetnek, a lelet első sorban az okirati és nem a mellékleti bélyeghiány miatt veendő fel. {1889. évi 3,94.8. sz.) 1.301. Régi nemesség megerősítése végett benyújtott felfolyamodványok i-sö ívére: 3 frt állandó bélyegilleték jár. (1889. évi 2,781. sz.) 1.302. Tanítói nyugdíjalapba fizetendő jutalékok tárgyában hozott határozatok utolsó fokú felülbírálására : a m. kir. pénzügyi közg. bíróság nem illetékes. (1889. évi 3,548. sz.) 1,303. Szabadságolt állományú honvédliszteknek kérvényei az iránt: hogy az előléptetési igény megszerzése végett próbaszolgálatra idegen csapattesthez hivassanak be: bélyegkötelesek. (1888- évi 14,104. sz.) 1304. Magyar arany járadék-kötvény ékből álló vagyon, habár e kötvények kamatjöz>edehne adómentes is, illetékegyenérték alól mentesítve nincsen. (1888. évi 13,644. sz.) 1,305. Nagyszülőktől mostoha gyermekeik utódaira is ezek házastársaira szállott hagyaték után: 10 °/o örökösödést illeték jár. (I889. évi 1,762. sz.) 1,306. Ha a hitbizományi az alapító még életében a hitbizományosra ruházza át, ez átruházás után nem a hitbizományi örökösödésekre, hanem az élők közötti ajándékozásokra szabott illeték jár. (1889. évi 1,216. sz.) 1,307. A közig, bizottság a kir. adéfelügyelő által hozott határozat megsemmitésére jogosítva nincsen. (1889. évi 4,049. sz.) 1308. Ha a vevő, miután a megvett ingatlant már birtokába vette és használta, azt később eladó tulajdonába azért bocsátja vissza, hogy a kikötött vételárt meg ne kelljen fizetnie, ez az újabb jogügylet illetéki szempontból nem ajándékozásnak, hanem adásvételnek tekintetik. (1889. évi 1,792. sz.) Kivonat a ,,Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Heksch A. (Antal) e., budapesti ker. és váltótszék, bej. dec. 9, félsz dec. 20, csb. dr. Karay Lajos, tmg. Györy Elek. — Miklósy József e., gyulafehérvári tszék, bej. nov. 16, félsz. dec. 17, csb. Veres Jenő, tmg. Filip György. — Erö&i Créza e., gyulafehérvári tszék, bej nov. 30, félsz. dec. 19, csb. Kain Hugó, tmg. Fülep Sándor. — Lichtenstein József e., bpesti k. és vtszék, bej. dec. 9, félsz. dec. 20, csb. Wettstein Gyula, tmg. dr. Hauer Sándor. — IJrennwasser Jakab e., komáromi tszék, bej. nov. 4, félsz, dec 2, csb. Hegymeghy László, tmg. Csuthy Károly — Lovas Dániel e., nagyváradi tszék, bej. nov. 30, félsz. dec. 9, csb. Jelentsik István, tmg. Erdélyi József. — Weissherger' Hermann e., szabadkai tszék, bej. nov. 30, félsz. dec. 7, csb. Olsavszky Jenő, tmg. dr. Békeffy Gyula. — Hirschl Mór e, nagy-kikindiai tszék, bej. nov. 30, félsz. dec. 14, csb. Seehorsch Ferenc, tmg. Miskovits Belizár. Pályázatok : A magyarláposi jbságnál járásbirói áll. nov. l-ig. — A nagykátai jbságnál albirói áll. nov. 3-ig. — A szegedi jb-ágnál albirói áll. nov. 5-ig. — A mezo-csáthi jbságnál járásbirói áll. nov. 5-ig — A kulai jbságnál albirói áll. nov. 2-ig. — A besztercebányai jbságnál aljegyzői áll. nov. 6-ig. — A szászvárosi jbságnál aljegyzői áll. nov. 8-ig. — A nagy-becskereki tszéknél tszéki b i r ó i áll. nov. 9-ig. — Az aranyos-maróthi jbságnál aljegyzői áll. nov. 9-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyornda-részvény-társasáq';-nál. Hold-utcza 7. szám.