A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 43. szám - Az árverés és megsemmisítési kereset

366 rendelet utján fog eszközöltetni és ennek kibocsátására a törvényhozási felhatalmazás mégis adatott az igazságügyministernek. Számtalan ilyen végleg eldöntött kártalanítási ügyben a jogosultak pereket indítottak fenti természetű igényeik érvényesítése végett, de a bíróságok és a kir. tábla kénytelenek mind elutasítani azokat, mert nincs eljárási rendelet, mely szerint ezen igények elbírálhatók volnának. A törvényhozás mentesíteni akarta ezen pereket a hosszadalmas rendes eljárású alakiságoktól, hogy a kártalanításra igényt t;irtók annál gyorsabban juthassanak a nekik járó összegekhez. Es ime, most még rosszabbul vannak a felek, mert az eljárást még — m e g s e i n d i t h a t j á k. Valóban, difficile est satyram non scribere. Kérjük az igazságügyminiszter urat, hogy ne felejtse el, miszerint minisztériuma elfelejtette az emiitett rendeletet kibocsátani. X. Y. Irodalom. A hypnotisnius és jelentősébe. (Der Hypnotismus, seine Bedeutung und Handhabung. Von A. Forel. Stuttgart 188 '.) E n k e kiadása 88 lap. A hypnotismus jelentősége a büntetőjogban mind nagyobb vizsgálódás és természetszerűen az irodalomban megbeszélés tárgyává lesz. És mennyire megérdemli ezen új szellemi állapot ezen behatóbb tanulmányt, igazolja azon puszta tény is, hogy a hypnotismus által idegen akarat befolyást nyert a harmadik akaratra olykép, hogy ez valóságos szolgájává tétetik ellenállhatlanul. A kis füzetke élénken festi a veszélyeket, melyekkel a hypnotismus jár és jelzi az utat, melyen rendszerint a bíró nyomára jöhet annak, vájjon valamely bűntény suggestio folytán lett-e elkövetve vagy nem. Az elidegenítési és terhelési tilalom. Irta Lányi Bertalan kir. táblai kisegítő bíró. Külön lenyomat a »Jog«-bóI. Budapest, 1889. Pesti könyvnyomda - részvénytársulat, P f e i f e r kiadásában, 8° 135 lap. Ezen dolgozat, mely már e lapokban való közlése alkalmával méltó figyelmet keltett a szakkörökben, immár a »Jog« kiadói áldozatkészsége folytán mint önálló monographia is napvilágot látott és igy hozzáférhetőbbé tétetett tágabb körök számára is. E becses monographia hivatva van ezen nehéz és még eddig nálunk ily alapossággal nem tárgyalt fontos jogi kérdésre világot deríteni. A kitűnő szerző csakugyan összehordott tudomány és judicaturából mindent, a mihez csak valamikép hozzá lehete férni és ez által oly szolgálatot tett a hazai jogi irodalomnak, mely becsületére válik. Ingadozó és sok tekintetben tájékozatlan judicaturánk immár ezen jogi anyag tömkelegében biztosabban fog eligazodhatni azon positiv alapok és elvek határán belül, melyet a monographia tudós szerzője itt lefektetett. Elég egyelőre ismertetni e dolgozat tartalmát, hogy azon bő anyag felett tájékozódjunk, mely ezen munkában az elméleti és a gyakorlati szakembernek egyaránt nyujtatik. A dolgozat tartalma következő : Bevezetés. (I. Az elidegenítési és terhelési tilalom lényege, 1. §. Az elidegenítésről általában. 2. §. A tulajdonjog tartalmának korlátozásai. 3. §. A jus alienandi, mint a korlátozás tárgya. 4. §. Az elidegenítési és terhelési tilalom fogalma. 5. §. Az elidegenítési és terhelési tilalom keletkezési alapja. A) A törvényes tilalom. B) A birói tilalom. Q A végrendeleti tilalom. D) A szerződési tilalom (3-69 lap.) II. Az elidegenítési és terhelési tilalom hatálya. 6. §. A joghatály nyilvánulásának kettős iránya. Á) A joghatály tárgyi terjedelme. 7. §. A tilalomellenes cselekmények köre. 8. §. Az elidegenítés. 9. §. Az elidegenítési ügylet. B) A joghatály alanyi terjedelme. 10. §. Absolut és relatív joghatály. 11. §. Az absolut joghatály feltételei. C) A joghatály megszűnése. 12. §. Az oltalmazott fél személyében rejlő megszüntetési okok. 13. §. Az idő befolyása a joghatály megszűnésére. D) Az elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatos jogok érvényesítése. 14. §. A tilalom célját szolgáló keresetek. 15. §. A tilalommal ellentétes jogszerzés védelmére irányzott keresetek. (69—114. lap.) III. A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezetének álláspontja. (115 — 135 lap.) Vegyesek. Uj kisegítő birák a Curián. A mint értesülünk a következő táblai birák fognak a Curiához kisegítő bíráknak berendeltetni : Heppes Miklós, dr. K i s z e 1 y Tibor, Bernát Elemér, Bernát Géza, Ádám András és Nedeczky Ödön. Dr. Mayer Salamon, a bécsi egyetem hírneves büntetőjog í tanára, a magyar igazságügy ezen lelkes barátja, ki rokonszenvé| nek hazánk iránt számtalan dolgozatban adta jelét, melyekben a í magyar igazságügyet a külföld előtt ismertette, megsokalta végre azon üldöztetéseket és megalázásokat, melyeket nagyrészt bizonyára ezen magyar rokonszenvek miatt az osztrák tanügyi kormány részéről szenvedett és beadta lemondását jogtanári tanszékéről. Azt a rút hálátlanságot, melylyel egy évtizednél több odaadó, tudományos, nagyszabású tevékenységét a bécsi egyetemen, az osztrák kormány meghálálni jónak látta, nemesebben meg nem torolhatta e kitűnő tudós, minthogy oda dobta neki a tanszéket, melyet bizonyára méltóbb erő, mint Mayer volt, betölteni alig fog. Mayer tanár Párisba teszi át lakhelyét, hol Franciaország legkiválóbb jogászai a nemzetközi összehasonlító törvényhozási egyesület utolsó ülésében, melyben Mayer szintén fölolvasást tartott, annyi kitüntetéssel halmozták el és kik bátoriták őt, hogy mint a nemzetközi jogi kérdések nagy ismerője, ügyvédi irodát nyisson. Mi, kik Mayert legkitűnőbb munkatársaink közé számítottuk, csak mély megilletődéssel látjuk távozni a külföldre; de oda legjobb szerencsekivánataink és azon remény követik, hogy azon önzetlen meleg rokonszenvet, mely benne hazánk iráDt honolt, csonkitatlanul nekünk Párisban is meg fogja tartatni. Mindenesetre kitűnő szolgálatot fog az által is tehetni továbbra hazánk érdekeinek, hogy bármely jogi vagy nemzetközi kérdésben kartársainknak, kik hozzá fordulni fognak, tettel és tanácscsal a legmegbízhatóbban szolgálni fog. Szerencse és siker kövesse lépteit új pályáján ! Szaksajtó és judicatura. Két érdekes curiai. határozatra vagyunk bátrak t. olvasóink figyelmét felhívni, melyek a »J o g«-ban előzőleg megjelent cikkben kifejtettek értelmébenhozattak. Az egyik a 45. számú polgári döntvény, melyről a »Jog« 34. számában dr. Hexner Gyula ur értekezett; a másik a »J o g« 42. számában közlött kir. curiai 906/v, 1889. számú határozat, mely tárgyban »Ki jogosult a megtámadási pert megszüntetni ?« a »J o g« 28. számában dr. Koppányi Dávid gyöngyösi ügyvéd értekezése látott napvilágot. Ott a Hexner által vitatott nézetet fogadta el a Curia döntvényében, a mennyiben kimondta, »h o g y a telekkönyvi igazolási határidő elmulasztása alapján kért törlések megtagadására okul nem szolgálhat, hogy az előjegyzést nyert fél a törlés iránti kérvény beadása után, de a kérvény következtébenkitűzött tárgyalásimé gelőzőleg igazolási keresetét b e a d t a« ; itt a kir. tábla határozatával szemben a Curia dr. Koppányi D. álláspontjára helyezkedett, mely szerint »a tömeggondnok a megtámadási jogot a felszámolási határnap eltelte után csődválasztmányi határozat nélkül vagy annak ellenére nem érvényesítheti és a folyamatba tett pert nem folytathatj a«. A Magyar Jogászegylet által kitűzött kérdések a következők : 1. Megvannak-e a birói függetlenség lényeges garantiái azon esetben, ha a biró életkora 65-ik évének elérésekor az igazságügyminiszter vagy bármily administrativ hatóság intézkedése folytán nyugdíjba helyezhető? Előadó Csemegi Károly, curiai tanácselnök. 2. Jogügyletekre vonatkozólag mi a hatálya azon körülmény nek, ha a felek egyikének kifejezett akarata és valódi akarata közt érdemleges eltérés mutatkozik ? Előadó: dr. Schwarz Gusztáv ügyvéd, egyetemi magántanár. 4. Hogyan szabályozandó az örökös jogi állása szemben a hagyományosokkal és a hagyatéki hitelezőkkel ? Előadók : dr. J a n c s ó György kir. törvényszéki biró, dr. Kern Tivadar ügyvéd és dr. Weinmann Fülöp kir. közjegyző. 4. Minő eljárási elvek szerint szabályoztassék a Curiához a jogkérdésben adandó felülvizsgálat ? Előadó dr. P 1 ó s z Sándor egyetemi tanár. 5. Mely esetben van helye a letartóztatásnak és a vizsgálati fogságnak? Előadók: dr. Baumgarten Izidor kir. alügyész, dr. Illés Károly ügyvéd, nyug. kir. ügyész, dr. S í k Sándor ügyvéd és dr. Vargha Ferencz kir. alügyész. 6. Vájjon a váltóképesség függővé tétessék-e az irni-olvasni tudástól? Előadók: dr. B e c k Hugó ügyvéd, dr. Barna Ignácz keresk. akadémiai tanár és dr. Hérich Károly egyetemi magántanár A magyar jogászegylet börtönügyi bizottsága folyó hó 19-én Tóth Lőrinc curiai tanácselnök elnöklete alatt ülést tartott, melyben S é 11 e y Sándor fővárosi államrendőrségi tanácsos és Zechmeister Károly győri polgármesternek a következő kérdésre beadott véleményeik felolvasása napirendre került: »Szükséges-e büntetési rendszerünk kiegészité-