A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 42. szám - A bírósági végrehajtói intézmény reformjához

166 a JOG. sem, hogy az A. alatti adóslevél ötödrendű alperes kivételével a többi alperesre nézve mily kötelezettséget és azokkal szemben felperes javára mily jogokat foglal magában. Egyéb értékből való kielégittetése iránti követelésétől pedig felperes válasziratában elállott. (1888. április hó 17-én, 1887. évi 32,674. sz.) A m. kir. Curia: Mind a két alsóbiróság ítélete megváltoztatik és a kereset már ez idő szerint érdemileg megbirálhaónak mondatván ki, az eljáró kir. törvényszék utasittatik, hogy a kereset értelmében határozzon. Indokok: Mert a kereseti követelés, melyért az A. alattit aláirt alperesek, illetve jogelődjük annak tartalma szerint jótállást vállaltak, már lejárt, annak behajtása iránt tehát felperesnek kereseti joga megnyílván, keresete a jótálló alperesek ellenében sem tekinthető időelőttinek, habár a fenforgó esetben ezek jótállása csak egy különösen megjelölt örökségnek, illetve hagyománynak kielégítési alapul való lekötésére szorítkozik is, minthogy ama körülmény, hogy alperesek a kereseti követelés biztosítására részükről lekötött hagyománynak, a holtiglani haszonélvezetére jogosított harmadik személyek egyikének életben léte miatt még mindezideig birtokába nem juthattak, nem a kereseti jog megnyíltára s illetve a kereset időelőttiségére, hanem csak a kielégítés módozatának bírói megállapítására lehet befolyással. (1889. március hó 26-án, 1888. évi 6,535. sz.) A bányamunkás bérkövetelésének elbírálása a rendes polgári bíróságok hatásköréhez tartozik. A csáktornyai kir. járásbiróság: A csáktornyai kir. járásbíróság illetékessége a jelen perben leszállittatik s felperes keresetével e helyen elutasittatik. Indokok: Az ideigl. törvk. szabályoknak a bánya-ügyekre vonatkozó határozatai szerint a bányabirtokosok és munkásaik között az utóbbiak fizetése iránt felmerülő pereskedések a bányabírósághoz utasitvák, minthogy pedig felperes az eljárás során hit alatt kihallgatott tanúvallomások szerint a csáktornyai kir. járásbiróság területén levő peklenicai bányában mint furómester, tehát mint bányamunkás volt alkalmazva: annálfogva a kir. járásbirósági illetékességet leszállítani kellett. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélö tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a csáktornyai kir. járásbíróságot ezen perben illetékesnek kimondja s ugyanazt utasítja, hogy a per érdemében tárgyaljon és határozzon. Indokok: A bányabiróságok hatáskörét az 1871: XXXI. t.-cikk 21. §-a körvonalozza; ugyanezen törvény pedig világosan rendeli 22. §-ában, hogy az ezen törvényben elősorolt ügyeken kivül, minden más polgári peres ügyek, a melyekben eddig a bányabiróságok jártak el, jövőre a rendes polgári bíróságok hatásköréhez tartoznak. Jelen esetben felperes bányamunkás bérköveteléséről van szó, melyet a peklenicai bányatárna tulajdonosai ellen érvényesít; miután alperes beismerte, hogy felváltva a csáktornyai kir. járásbiróság területén levő helyen is tartózkodik; miután az 1884. évi XVII. t.-c. 183. §. c) pontja szerint az ipartörvény bánya-ügyekre nem alkalmazható s ekként az 1871 : XXXI. t.-c. 22. §-a hatályában továbbra is fennáll, a kir. járásbiróság illetőségét az elsőbirósági végzés megváltoztatása mellett, az 1868: LIV. t.-c. 31. §-a alapján megállapítani s annak folytán a tárgyalás folytatására az 1881 : LIX. t.-c. 15. §-a értelmében utasítani kellett. (1889. zseptember 3-án, 10,796.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A tömeggondnok a megtámadási jogot a felszámolási határnap eltelte után csödyálasztniányi határozat nélkül, vagy annak ellenére nem érvényesítheti és a folyamatba tett pert nem folytathatja. A temesvári kir. törvényszék (1889. február hó 9-én 11,236/1888. p. sz.):S. Nándor elleni csődügyben végzett: Tekintettel arra, hogy a hitelezői választmány jelentése szerint S. Nándor egész vagyona a csőd folyama alatt elárvereztetvén, a vételár a foglalást nyert hitelezők között felosztatott, hogy az ingatlanok zálogjogilag bekeblezett követelésekkel terhelvék s ezek a vételárt teljesen kimeritik s végre tekintettel arra, hogy a hitelezői választmány a tömeggondnok által csődbirósági felhatalmazás alapján folyamatba tett megtámadási pereknek a csődtömeg nevében való folytatását a csődtömegre nézve haszonnal járónak nem tartván, ezen pereknek a csődtömeg nevében való folytatását ellenzi és ugy tekintve azt, hogy tényleg létező vagyon nincs s a megtámadási perek előnyös eldöntéséből a csődtömegre nézve esetleg várható vagyonról a hitelezői választmány lemondott, mely eljárása a választmánynak igazolást lel azon körülményben, hogy vagyon hiányában a már eddig felmerült eljárási költségek fedezésére szükséges alap is hiányzik s annál kevésbé van alap a perből felmerült és még felmerülendő költségeknek fedezésére: az 1885. évi dec. hó 3-án 8,366. sz. a. kelt határozattal megnyitott csőd az 1881. évi XVII. t-c. 165. §-a értelmében megszüntettetik s ezen határozat közzé tétetni rendeltetik. A budapesti kir. itélö tábla (1888.április 9. 2,338/1889. v. sz.): Tekintve, hogy a megtámadási per a csődtörvény 26. §-ából kitünőleg, ugy a csődtömeggondnok felperessége alatt vagy a csődválasztmány elhatározása alapján a csődtömeg felperessége alatt folyhat; tekintve, hogy a csődtörvénynek nincs oly intézkedése, mely szerint nem a csődtömeg, hanem a csődtörvény 26. §-a alapján a csődtömeggondnok nevében indított megtámadási per megszüntetése a csődválasztmány hatáskörébe tartoznék; tekintve ennélfogva, hogy a tömeggondnok felperessége alatt indított s az elsőbiróság neheztelt végzésében érintett megtámadási perek csak a csődtömeggondnoknak mint felperesnek elállása folytán lennének megszüntethetők, de tömeggondnok a megszüntetést határozottan ellenzi, a csődválasztmánynak e perek megszüntetésére vonatkozó határozata pedig az előadottak szerint a tömeggondnok ellenzésével szemben figyelembe nem jöhet, tekintve végre, hogy az ügynek ebben az állásában csődvagyon-hiányról, mely csak akkor áll be, ha tömeggondnok a megtámadási perekben pervesztes lesz, ez idő szerint még szó nem lehet : a kir. tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja s a csődöt csődvagyon hiánya miatt a csődtörvény 165. § a alapján megszüntethetőnek nem találja. A m. kir. Curia (1889. október hó 1-én 90J/1889. V. sz.): A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzése hagyatik helyben; mert a csődtörvény 26. §. második bekezdése szerint a megtámadási jogot rendszerint a tömeggondnok érvényesiti ugyan : a 160. §. szerint azonban a közadós jogcselekvényeinek megtámadásához a felszámolási határnap eltölte előtt a csődbíróság felhatalmazása, a felszámolási határnap eltölte után pedig a csődválasztmánynak a 110. §. értelmében hozott határozata szükséges; mert e szerint a tömeggondnok a megtámadási jogot csődbirósági meghatalmazás vagy csődválasztmányi határozat nélkül avagy a meghatalmazás megtagadása esetében, illetőleg a csődválasztmány határozatának ellenére nem érvényesítheti és épen azért a megtámadási jog érvényesítése végett folyamatba tett pert a csődválasztmány határozatának ellenére nem folytathatja s mert az itt kifejtettekhez képest az első biróság által végzésében felhozott indokoknál fogva azon biróság helyesen határozott. Csőd esetében az 1874: XXXV. t.-c. 114. §-ában meghatározott 8 napi határidő a kifogások beadására a csőd elrendelésének időpontjától számítandó. A szeghalmi kir. járásbiróság (1888. május 3-án 1511/B. 1888.): Sárréti János ügyvéd által képviselt KI. Jakabné V. Paulának KI. Jakab elleni 2000 frt hozomány kiegészítése iránti perében végzett: Az előterjesztésnek hely adatik s V. Paula javára KI. Jakab ellen 2,000 frt erejéig kielégítési végrehajtást rendelő végzés hatályon kivül helyeztetik. Indokok: V. Paula az 55,088 b. számú kérvénye mellett becsatolt kir. közjegyzői okirattal igazolta ugyan, hogy vagyoni viszonyait férjével az 1874. évi XXXIII. t.-c. 54. §-ának megfelelően rendezte, de ugyanazon okmány által igazoltatott az is, hogy magának oly jogokat ki nem kötött, mert az okiratban említés sincsen arról, hogy végrehajtást szenvedett végrehajtató részére, mikor, mit és mi címen köteles teljesíteni? Mert az okirat ezen hiánya a 313/1888. p. sz. végrehajtási kérvényéhez csatolt közjegyzői okirattal pótolva nincsen, miután ezen »nyilatkozatnak« címzett okirat az 1874 : XXXV. t.-c: VIII. fejezetében felsorolt tanúsítványok közé nem tartozik, tehát érvénynyel birónak sem tekintethetik. V. Paulának tehát végrehajtás kéréséhez törvényes joga nem lévén, az előterjesztésnek helyt adni és az abban foglalt kérelemhez képest a végrehajtási végzést hatályon kivül helyezni kellett. A budapesti kir. itélö tábla (1889. január 10-én 29,448/ 1888. p. sz.): az első biróság végzését az előző tárgyalással együtt megsemmisít és az 1888. évi 402. sz. a. beadott kifogásokat Csánki Béla ügyvéd mint KI. Jakab csődtömeggondnokának visszaadatni rendeli; mert a közjegyzői okirat alapján az 1874 : XXXI. t.-c. 111. §. I értelmében elrendelt végrehajtás ellen az idézett törvény 114. §.