A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 40. szám - Váltó-óvás nem telepített váltónál, ha telepes van kitéve

100 A JOGÉ. Mindkét alsóbb fokú biróság ítélete ekképen megváltoztatván, egyebekben a királyi itélö tábla Ítélete az elsöbiróság ítéletéből átvett indokoknál fogva helybenhagyatik (1889. máj. 23. 3,978 sz.) Hitel megszerzése ravasz módon csalást képez. A miskolci kir. törvényszék : K. L. M. a B. T. K. 379. §-ába ütköző csalás büntette miatt vád alá helyeztetik. Indokok: K. M. L. miskolci házaló beismeri, hogy az iratok között levő s bűnjelt képező három darab levelezési lapot és egy levelet ő irta panaszosnak. Ezen okmányok által beigazoltatott, hogy vádlott magát a panaszos előtt nagykereskedőnek adta ki s tőle 1885. évben kötélárúkat rendelt. Az árúkat 56 frt értékben el is küldte panaszos vádlottnak Miskolcra utánvétellel; vádlott azonban azt mondván, hogy ő csak nem blamirozza magát, mint nagykereskedő, hogy utánvéttel küldött árúkat fogadjon el, több rendbeli levelezőlappal, illetve levéllel unszolta panaszost, hogy oldja fel az utánvételt és ő a posta-utalványnyal azonnal megküldi a pénzt s egyszersmind nagyobb megrendeléseket is helyezett kilátásba, inert neki évenkint 4,000 frt értékű kötélárúkra van szüksége, sőt hogy a tévedésbeejtés annál tökéletesebb legyen, ö, a házaló, a kinek semmije sem volt, felszólította panaszost, hogy tudakozódjék az ö becsületessége és megbízhatósága felül Miskolcon. N. ]ános ezen káprázat folytán lépre ment, az 5G frt értékű utánvételt feloldotta, minek folytán K. L. M., mint nagykereskedő a köteleket fizetés nélkül kapta ki, azokat eladta, értékét saját céljaira fordította és panaszosnak egy krajcárt sem küldött. Panaszos ekkor polgári uton akart jogainak érvényt szerezni, de megítélt követelését nem volt képes alperesen behajtatni, mert ennek semmi vagyona sem volt. Ekként panaszos nemcsak az árúért nem kapott semmit, hanem nagy költségébe került az utánjárás és perlés, mi által nyilvánvaló, hogy vádlott öt ravasz fondorlattal megkárosította. De a jogtalan vagyoni haszon szerzésére irányuló szándék is kétségen kívül van helyezve ; mihez képest a felvett vád indokolt. (1887. március 15-én 4,412. sz.) A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. ítélő tábla a kir. törvényszék végzését megváltoztatja s pauaszlott ellen a további bűnvádi eljárást megszünteti. Indokok: Panaszló csalással vádoltatott. Azonban beismert abbeli ténykedésében, hogy ő házaló létére levelező-lapon N. János kötélgyárosnál 56 frt árú kötélárúkat rendelt, magát ezúttal valótlanul nagykereskedőnek mondva, nincsen meg a panaszolt cselekményben a B. T. K. 379. §-ába ütköző csalás egyik főismérve, a ravasz fondorlattal való tévedésbeejtés Ugyanis panaszlott előii dása, hogy nagykereskedő, hazugságnak bizonyult ugyan az előnyomozat folytán, ámde ez a hazugság a panaszolt esetben nem képez tévedésbe ejtésre alkalmas ravasz fondorlatot; mivel C. alatti levelében maga panaszlott utasította arra panaszos N. Jánost, tudakozódjék cége felül. Ha ez ennek ellenére még sem tette, noha kereskedőknél az ilynemű elővigyázat megtétele szokásos, abbeli ténykedése, hogy panaszlott anyagi helyzetéről kellő tudomást nem szerzett, csak panaszos saját mulasztásának és nem panaszlott ténykedésének a következménye. Ez oknál fogva, habár a kiderített tényállásnál fogva kétségtelen, hogy panaszlott cselekményében a jogtalan vagyoni haszonszerzésre irányuló szándék és a kárositási célzat felismerhető, tehát a csalás többi ismérve fenforog: panaszlott cselekvése a B. T. K. 379. §-a alá eső csalás nak még sem minősíthető s következőleg panaszlott e miatt vád alá sem helyezhető. (1888. október 1-én 23,784. sz) A m. kir. Curia : Miután vádlott magát házaló létére 1. D. alatti levélben nagykeieskedőnek adva ki, az 1. C. naplószám alatt csatolt levélben ama fogással is élt: hogy károst arra utasította, hogy nem létező kereskedelmi cégének hitelképessége iránt a miskolci takarékpénztárnál tudomást szerezhet; kétségtelenül oly célból ravasz fondorlatoknak tekinthetők: hogy károst személye és állítólagos cégének hitelképessége iránt tévedésbe ejtve, magának jogtalan hasznot szerezzen: a felebbezett kir. itélö táblai végzés megváltoztatásával a miskolci kir. törvényszék vádaláhelyezést elrendelő határozata felhozott indokainál fogva hagyatik helyben. (1889. január 10-én, 1888. évi 11,230. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1.280. 1. A gazdasági cselédlakok adómentessége nincs ahhoz a feltételhez kötve, hogy azok tulajdonosa kizárólag gazdasággal foglalkozzék. 2. A mezőgazdaságban alkalmazott kertésznek bérfizetés nélkül átengedett épület is adómentes gazdasági esclédlaknak tekintendő. (/88g. évi 738) 1.281. Nemcsak kötelezvények, de más tartozási követeié sek engedményezése után is: csak a kikötött visszteher értékétől II. fokozat szerinti illeték jár. {1888. évi I2,J7Q. sz.) 1.282. Illeték-egyenérték alóli mentességben, az ideiglenesen adómentes épületek nem részesülnek. (1880. évi gó#. sz) l,28j. Telekk'ónyvilegbetáblázott összegek átkeblezése iránti perek során benyújtott beadványok, illetve ezeket pótló jegyzökönyvek bélyegnicntességbcn nem részesülnek {1880. évi j,8/p. sz) 1.285. A m. kir. pénzügyi közig, bírósághoz intézett oly felebbezések, o melyekben sem indokolás nem foglaltatik, sem a felebbezett határozat sérelmes pontjai megjelölve nincsenek: | érdemleges tárgyalás alá nem vétetnek. (1880. évi 1,700. sz.) 1.286. Ha az adój'elszól amiási bizottság az elsőfokú tag Icii'ctett adót felemeli, határozatai indokaiban tüzetesen tartozik mini/azokat az adatokat felsorohii, a melyekre határozatát alapította. {i88g. évi 3,510. sz) 1.287. Ha valamely részvénytársaság névre szóló részvényeit, a melyek után a H fokozat szerinti bélyegilletéket lerótta, később ugyanily számú és névértékű előmutatóra szóló részvénj'ckkel cseréli ki, ez előmutatóra szóló részvények után csakis a II. és III. fokozat közötti illetékkülönbözetet tartozik befizetni. {iSSg. évi 1,377. sz.) 1.288. A telepitvényesek által fizetendő megváltási összeg I után élvezett kamat: tőkekamat-adó alá esik. (i88g. évi2,3gi. sz.) i,28g. Oly dohányárúsok, kik ebbeli jogukat nem a kincstárral kötött szerződés, hanem legfelső adománya zás alap fán I gyakorolják, az ill díjj 87. d) pontjában megállapított illetékkel meg nem róvhatók. {i88g. évi 371. sz.) i,2go. Ha az örökösökre együttesen kivetett adónak, az örököstársak kö-ölti aránylagos felosztását ; -ala-melyik 'örököstárs kérelmezi, a nélkül, hogy az adó helyességét vagy jogosságát megtámadná, ez a kérvény záros határidőhöz kötve nincsen (/88g. évi 2,507. sz ) Kivonat a „Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Tajzuk Franciska e., kecskeméti tszék. bej. aov. 23. | félsz. dec. 19, csb. Kiss Ferenc, tmg Tóth Endre. — Jónás Jakab e., zilahi tszék, bej. nov. 18, félsz, dec. 2, csb, Bokor István, tmg. Drágomir Sándor. — Berliner Mór e., szegedi tszék, bej nov. 23, félsz. dec. 7, csb. Nagy Fereec, tmg. Réthy Károly. — Döme Péter e., szabadkai tszék,. bej. okt. 20, félsz. nov. 9, csb. Olsavszky Jenő, tmg. Mikosevics József. — Wasdiovícs Danó e., b.-gyarmati tszék, bej. nov. 23, félsz. dec. 1*, csb ! <lr. Imrik Téter, tmg. Laszty István. — „Josef Itcinitz" e., n.-becskereki tszék, bej. nov. 30. falsz. dec. 21, csb. dr. Gedeon László, tmg. dr. Nikolics György. Pályázatok: A nagyváradi ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. október 13-ig. — Az orcsházi jbságnál birói áll. okt. 13-ig. — A margittai járásbíróságnál albirói áll. okt. 13-ig. — A rozsnyói jbságnál al birói áll. okt. 16-ig. — A nagy-bittsei jbságnál aljegyzői áll. okt. lG-ig. — A kalocsai tszéknél II. oszt, jegyzői áll. okt. lC-ig. A gyulafehérvári ügyészségnél al ügyészi áll. okt. 17-ig. — A szabadkai tszéknél birói áll. okt. 18-ig. — A váci jbságnál albirói áll. okt. lít-ig. Nyomatott a .Festi könyvnyouida-részvépy-tár8aság"-nál. Hold-ulnza 7. szám