A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889 / 39. szám - A budapesti kir. tábla a marosvásárhelyi kir. tábla ellen
JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 39. számához. Budapest, 1889. szeptember 29-én. Köztörvényi ügyekben. Ki^ajátitásiiál teljes és valódi kárpótlás adandó. Ezt pedig a fél akkor nyeri, lia a kisajátított területért a kisajátítás folytán megszűnt haszonnak megfelelő tökét kap. Azon körülmény, hogy valamely folyamszabályozásnál az más irányba vezettetik és ennek folytán a volt parttulajdonosok a halászatot, az usztatást és a fürdést előbbi módon nem gyakorolhatják, nem állapítja meg kisajátítást szenvedőknek azon jogát, hogy ez okból külön kártalanítási követelhessenek, annyival kevésbé, mert ilyen igények elbírálása első sorban a közigazgatási hatóságok körébe tartozik. A győri kir. tszék (1888 évi oct. 18. 5,022/1888. p. sz.): R. Kálmán, mint a Rába-szabályozótársulat ügyeinek vezetésével megbízott kormánybiztosnak és kisajátítónak, a Csécsény község határában szükségelt területre nézve érdekeltek kártalanítási ügyében határozott: A kisajátító által az 1888. évi június hó 14-ik napjától számítandó 6% kamatokkal együtt ezen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett készpénzben lefizetendő kártalanítás gyanánt megállapíttatik és pedig: stb. Az érdekelt parttulajdonosok azon kérelmükkel, hogy a folyammeder elvonása által megszűnt halászati, usztatási és fürdési haszonélvezeti jogaik, valamint az elvont félmeder tulajdonjoga kártalanittassék, elutasittatnak ; azon kérelmük pedig, hogy a fent érintett használati jogok részükre addigi tulajdoni és használati joguk arányában a jövőben biztosittassék, e helyen mellőztetik. Indokok: A kisajátítási összeírásban 1—2ö. sorsz. a. felsorolt és kisajátított ingatlauoknak kártalanítása céljából valamennyi telekkönyvileg érdekeltnek egyénenként történt meghívása, gondnok kirendelése és szabályszerű hirdetmény utján eszközölt idézése mellett az 1881. évi XLI. törvéuycikk 46. §-a értelmében megtartott tárgyalás folyamán az érdekeltek között több Ízben megkísértett barátságos egyezség eredményre nem vezetvén, megfelelő tárgyalás után az idézett törvény 49 — 54. §-ai szerinti szakértői becsű megejtetett. A kisajátítandó ingatlanok értékének meghatározására nézve csupán az összeírás 9. sorsz. a. 512 — 514. hr. számú és az összeírás 7., 8., 18., 19., 21. sorsz. a. 535—536. és 537 — 538. hr. számú ingatlanok becsértékére vonatkozólag hozattak fel positiv adatok és pedig a 9. sorsz. a. 512—514. hr. számú rétre nézve az 5—9/. alatti, eredetiben a tárgyaláskor felmutatott és másolatban az iratok mellé csatolt okiratok szerint ezen ingatlanból 1 holdnak az utolsó 5 év alatti átlagos évi jövedelme 28 frt €3 krt tett, mely á»/20/o-al tőkésítve, 622 frt 89 kr. tőkének felel meg, tehát a kisajátítandó ingatlan négyszögölre 38!l3/ioo kr. valódi értéket képvisel Tekintve azonban, miszerint az 5 /. alatt becsatolt kimutatás szerint a haszonbérlet alapján elért jövedelem nemcsak az ugyanegy kiterjedésű parcelláknál, hanem a kimutatott legutóbbi 5 évben is folyton ingadozott s így ezen ingatlannak csakis időleges értékére, nem pedig forgalom értékére nézve szolgálhat adatul; tekintve továbbá, miszerint ezen értéknek méltányosság és igazság szempontjából a többi határbeli, különösen pedig a javak kitűnőbb -529 - 530. hr. számú rétnél alapul leendő elfogadása esetén oly egységárak kelekeznének, melyek Magyarország jelenlegi közgazdasági viszonyai közötti forgalmi értékét nem hogy meg nem közelítenék, hanem azt messze túlhaladnák; ezeknél fogva ezen adatokat a forgalmi érték meghatározására nézve egyedüli önálló és biztos alapú! elfogadni nem lehetett; b) az 535 — 536. és 537—538. hr. számú ingatlanokra nézve a tárgyaláskor eredetben felmutatott s az iratok mellé ll*/. alatt másolatban becsatolt egyezség és jegyzőkönyv alapján felhozatott, hogy az érdekelt társtulajdonosok az 1873. évben történt osztozkodás alkalmával a területi többleteket négyszögölenként 35 krért váltották meg s hogy a föld értéke azon időtől fogva nem hogy csökkent volna, hanem emelkedett. Eltekintve azonban attól, hogy ezen osztozkodás alkalmával az érdekelt társtulajdonosok kényszerhelyzetben lehettek s hogy azóta a birtokviszonyok is változhattak, a 15 év előtti viszonyokra vonatkozó állapot figyelembe azért nem vehető, mert a kisajátítási törvény 25. §-a szerint a kisajátítandó tárgyak értéke a becsléskor létező árak szerint határozandó meg; minélfogva ugy ezen, mint a fentebb aj alatt felhozott adatok csupán a becsű tárgyai értékének meghatározásánál leendő figyelembe vétel végett az alkalmazott szakértőkkel közöltettek és ezek által tudomásul vétettek. A szabályszerűen megalakított becslőbizottság figyelemmel a kisajátítási törvény 23. §-ának rendelkezéseire, minden támasztható igényt kellőleg méltányolva, egyhangúlag becsülte 1. az összeírás 1., 2., 3. és 11. sorsz. alattiaknak ölét 12 krra, a 9. sorsz. a. ölét 10 krra; 2. az összeírás 4. és 14. sorsz. alattiaknak ölét 14 krra, a 12. sorsz. a. ölét 25 krra, a 13. sorsz. a. ölét 10 krra; 3. az összeírás 7., 18., 19., 20. sorsz. alattiaknak ölét 18 krra, a 8 és 17. sorsz. a. ölét 15 krra, a 21. sorsz. a. ölét 16 krra és a 23. és 24. sorsz. a. ölét 10 krra; 4. az összeírás 5. és 15. sorsz. alattiaknak ölét 10 krra és a 6. sorsz. a. ölét 30 krra, a 16. sorsz. a. ölét pedig 28 krra; végül 5. az összeírás 22. sorsz. alattiaknak ölét 12 krra. Minthogy a kártalanítási összeg megállapítására nézve a kisajátítást szenvedettek által a) és b) alatt felhozott adatok az ott felsorolt indokokból nem voltak elfogadhatók ; minthogy továbbá az alkalmazott szakértők ellen személyi tekintetekből aggály nem emeltetett, de nem is emelhető, ennélfogva egyéb, az érték meghatározására vonatkozó biztos adat hiányában az ezen határozat rendelkező részében 1 — 5. alatt felsorolt ingatlanokra nézve a kártalauitási összeget a több hivatkozott t.-c. 23., 26., 55. és 59. §-ai szerint a szakértők egyhangú véleményének megfelelőleg kellett megállapítani. S. Adorján kisajátítást szenvedett részéről 107- alatt becsatolt helyhatósági bizonyítvány a szakértőknek az iratok között levő hiteles térképpel és igazolt helyszíni szemléjük ellenében bíróilag nem jöhet figyelembe. A kisajátítási törvény 30. § a szerint kisajátító a készpénzben megállapított kártalanítási összeg után a kisajátított ingatlan elfoglalásától fogva (i°/0 kamatokat lévén köteles fizetni ; miután igazoltatott, hogy a kisajátítás alá vont ingatlanok 1888. jun. 14-én vétettek birtokba a kisajátitótársulat által és e naptól kezdve voltak megállapitandók. Az összeírás 25. sorsz. a ingatlanra nézve érdekeltek között magánegyezség létesülvén, az érdekeltek kérelméhez képest a kártalanítási eljárásból kihagyandó volt. A halászati jog, mint kir. kisebb haszonvételi jog (regale) a föld tulajdonának elválaszthatlau tartozéka, mely a földtől elkülönítve, másra át nem ruházható, épen azért, minthogy az eddigi parttulajdonosok az új medernek is, bár csekélyebb részben, parttulajdonosai maradnak ; minthogy továbbá az 1885. évi XXIII t.-c. 22-ik §-a a halászatra vonatkozó 1802. évi XXIV. t.-c. azon intézkedését, mely szerint a halászatot a tulajdonos saját földjén levő vizeiben szabadon gyakorolhatja, teljes hatályában fentartotta; minthogy végül ugyan az idézett vízjogi törvény 25. §-a szerint az usztatás és fürdés mindenkinek szabad: ezeknél fogva ezen most érintett jogok kártalanítására vonatkozó kérelem elutasítandó, illetőleg ezek biztosítására vonatkozó kérelem mellőzendő volt annál inkább, mert az elhagyott meder régi birtoknál fogva amúgy is a parttulajdonosok tulajdonába megy át, az új meder pedig az idézett vízjogi törvény 4. §-a szerint a parti birtokos tulajdona s a parti birtok elválaszthatlan alkatrésze. A budapesti kir. itélő tábla (1889. mára 13. 62,332/1888. sz.) Az elsőbiróság határozatát nem felebbezett részében nem érinti, Csécsény község 72. sz. telekjköayvben 512—514. hrsz. a. foglalt ingatlanból a kisajátítási összeírás 9. tétele alatt kisajátított 6 hold 1,276 négyszögöl területre vonatkozóan azt megváltoztatja és erre a területre nézve a kártalanítási árt 3,172 írtban S. Adorján részére megállapítja, felebbezett 1—3. pontjaiban pedig helybenhagyja, stb. Indokok: A kisajátítást szenvedő S. Adorján az 5—9. a. mellékletekkel kimutatta és a kisajátitótársaság nem vonta kétségbe, hogy a kisajátítási összeírásban 9. sorsz. a. foglalt rétek a haszonbérlet utján közvetlen a kisajátítást megelőző öt évben egy katasz-