A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 39. szám - A budapesti kir. tábla a marosvásárhelyi kir. tábla ellen

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 39. számához. Budapest, 1889. szeptember 29-én. Köztörvényi ügyekben. Ki^ajátitásiiál teljes és valódi kárpótlás adandó. Ezt pedig a fél akkor nyeri, lia a kisajátított területért a kisajátítás folytán megszűnt haszonnak megfelelő tökét kap. Azon körülmény, hogy valamely folyamszabályozásnál az más irányba vezettetik és ennek folytán a volt parttulajdonosok a halászatot, az usztatást és a fürdést előbbi módon nem gyakorol­hatják, nem állapítja meg kisajátítást szenvedőknek azon jogát, hogy ez okból külön kártalanítási követelhessenek, annyival kevésbé, mert ilyen igények elbírálása első sorban a közigazgatási ható­ságok körébe tartozik. A győri kir. tszék (1888 évi oct. 18. 5,022/1888. p. sz.): R. Kálmán, mint a Rába-szabályozótársulat ügyeinek vezetésével megbízott kormánybiztosnak és kisajátítónak, a Csécsény község határában szükségelt területre nézve érdekeltek kártalanítási ügyében határozott: A kisajátító által az 1888. évi június hó 14-ik napjától számítandó 6% kamatokkal együtt ezen határozat jog­erőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett készpénzben lefizetendő kártalanítás gyanánt meg­állapíttatik és pedig: stb. Az érdekelt parttulajdonosok azon kérelmükkel, hogy a folyammeder elvonása által megszűnt halászati, usztatási és fürdési haszonélvezeti jogaik, valamint az elvont félmeder tulajdon­joga kártalanittassék, elutasittatnak ; azon kérelmük pedig, hogy a fent érintett használati jogok részükre addigi tulajdoni és hasz­nálati joguk arányában a jövőben biztosittassék, e helyen mellőz­tetik. Indokok: A kisajátítási összeírásban 1—2ö. sorsz. a. fel­sorolt és kisajátított ingatlauoknak kártalanítása céljából vala­mennyi telekkönyvileg érdekeltnek egyénenként történt meghívása, gondnok kirendelése és szabályszerű hirdetmény utján eszközölt idézése mellett az 1881. évi XLI. törvéuycikk 46. §-a értelmében megtartott tárgyalás folyamán az érdekeltek között több Ízben megkísértett barátságos egyezség eredményre nem vezetvén, meg­felelő tárgyalás után az idézett törvény 49 — 54. §-ai szerinti szak­értői becsű megejtetett. A kisajátítandó ingatlanok értékének meg­határozására nézve csupán az összeírás 9. sorsz. a. 512 — 514. hr. számú és az összeírás 7., 8., 18., 19., 21. sorsz. a. 535—536. és 537 — 538. hr. számú ingatlanok becsértékére vonatkozólag hozattak fel positiv adatok és pedig a 9. sorsz. a. 512—514. hr. számú rétre nézve az 5—9/. alatti, eredetiben a tárgyaláskor felmutatott és másolatban az iratok mellé csatolt okiratok szerint ezen ingatlan­ból 1 holdnak az utolsó 5 év alatti átlagos évi jövedelme 28 frt €3 krt tett, mely á»/20/o-al tőkésítve, 622 frt 89 kr. tőkének felel meg, tehát a kisajátítandó ingatlan négyszögölre 38!l3/ioo kr. valódi értéket képvisel Tekintve azonban, miszerint az 5 /. alatt becsatolt kimutatás szerint a haszonbérlet alapján elért jövedelem nemcsak az ugyanegy kiterjedésű parcelláknál, hanem a kimutatott legutóbbi 5 évben is folyton ingadozott s így ezen ingatlannak csakis időleges értékére, nem pedig forgalom értékére nézve szolgálhat adatul; tekintve továbbá, miszerint ezen értéknek méltányosság és igazság szem­pontjából a többi határbeli, különösen pedig a javak kitűnőbb -529 - 530. hr. számú rétnél alapul leendő elfogadása esetén oly egységárak kelekeznének, melyek Magyarország jelenlegi köz­gazdasági viszonyai közötti forgalmi értékét nem hogy meg nem közelítenék, hanem azt messze túlhaladnák; ezeknél fogva ezen adatokat a forgalmi érték meghatározására nézve egyedüli önálló és biztos alapú! elfogadni nem lehetett; b) az 535 — 536. és 537—538. hr. számú ingatlanokra nézve a tárgyaláskor eredetben felmutatott s az iratok mellé ll*/. alatt másolatban becsatolt egyezség és jegyzőkönyv alapján felhozatott, hogy az érdekelt társtulajdonosok az 1873. évben történt osztozkodás alkalmával a területi többleteket négyszögölenként 35 krért váltották meg s hogy a föld értéke azon időtől fogva nem hogy csökkent volna, hanem emelkedett. Eltekintve azonban attól, hogy ezen osztoz­kodás alkalmával az érdekelt társtulajdonosok kényszerhelyzetben lehettek s hogy azóta a birtokviszonyok is változhattak, a 15 év előtti viszonyokra vonatkozó állapot figyelembe azért nem vehető, mert a kisajátítási törvény 25. §-a szerint a kisajátítandó tárgyak értéke a becsléskor létező árak szerint határozandó meg; minél­fogva ugy ezen, mint a fentebb aj alatt felhozott adatok csupán a becsű tárgyai értékének meghatározásánál leendő figyelembe vétel végett az alkalmazott szakértőkkel közöltettek és ezek által tudomásul vétettek. A szabályszerűen megalakított becslőbizottság figyelemmel a kisajátítási törvény 23. §-ának rendelkezéseire, minden támasztható igényt kellőleg méltányolva, egyhangúlag becsülte 1. az összeírás 1., 2., 3. és 11. sorsz. alattiaknak ölét 12 krra, a 9. sorsz. a. ölét 10 krra; 2. az összeírás 4. és 14. sorsz. alattiaknak ölét 14 krra, a 12. sorsz. a. ölét 25 krra, a 13. sorsz. a. ölét 10 krra; 3. az összeírás 7., 18., 19., 20. sorsz. alattiaknak ölét 18 krra, a 8 és 17. sorsz. a. ölét 15 krra, a 21. sorsz. a. ölét 16 krra és a 23. és 24. sorsz. a. ölét 10 krra; 4. az össze­írás 5. és 15. sorsz. alattiaknak ölét 10 krra és a 6. sorsz. a. ölét 30 krra, a 16. sorsz. a. ölét pedig 28 krra; végül 5. az összeírás 22. sorsz. alattiaknak ölét 12 krra. Minthogy a kártalanítási összeg megállapítására nézve a kisajátítást szenvedettek által a) és b) alatt felhozott adatok az ott felsorolt indokokból nem voltak el­fogadhatók ; minthogy továbbá az alkalmazott szakértők ellen személyi tekintetekből aggály nem emeltetett, de nem is emelhető, ennélfogva egyéb, az érték meghatározására vonatkozó biztos adat hiányában az ezen határozat rendelkező részében 1 — 5. alatt fel­sorolt ingatlanokra nézve a kártalauitási összeget a több hivat­kozott t.-c. 23., 26., 55. és 59. §-ai szerint a szakértők egyhangú véleményének megfelelőleg kellett megállapítani. S. Adorján ki­sajátítást szenvedett részéről 107- alatt becsatolt helyhatósági bizonyítvány a szakértőknek az iratok között levő hiteles térképpel és igazolt helyszíni szemléjük ellenében bíróilag nem jöhet figye­lembe. A kisajátítási törvény 30. § a szerint kisajátító a készpénz­ben megállapított kártalanítási összeg után a kisajátított ingatlan elfoglalásától fogva (i°/0 kamatokat lévén köteles fizetni ; miután igazoltatott, hogy a kisajátítás alá vont ingatlanok 1888. jun. 14-én vétettek birtokba a kisajátitótársulat által és e naptól kezdve voltak megállapitandók. Az összeírás 25. sorsz. a ingatlanra nézve érdekeltek között magánegyezség létesülvén, az érdekeltek kérelméhez képest a kár­talanítási eljárásból kihagyandó volt. A halászati jog, mint kir. kisebb haszonvételi jog (regale) a föld tulajdonának elválaszt­hatlau tartozéka, mely a földtől elkülönítve, másra át nem ruház­ható, épen azért, minthogy az eddigi parttulajdonosok az új medernek is, bár csekélyebb részben, parttulajdonosai maradnak ; minthogy továbbá az 1885. évi XXIII t.-c. 22-ik §-a a halászatra vonatkozó 1802. évi XXIV. t.-c. azon intézkedését, mely szerint a halászatot a tulajdonos saját földjén levő vizeiben szabadon gya­korolhatja, teljes hatályában fentartotta; minthogy végül ugyan az idézett vízjogi törvény 25. §-a szerint az usztatás és fürdés mindenkinek szabad: ezeknél fogva ezen most érintett jogok kártalanítására vonatkozó kérelem elutasítandó, illetőleg ezek biz­tosítására vonatkozó kérelem mellőzendő volt annál inkább, mert az elhagyott meder régi birtoknál fogva amúgy is a parttulaj­donosok tulajdonába megy át, az új meder pedig az idézett víz­jogi törvény 4. §-a szerint a parti birtokos tulajdona s a parti birtok elválaszthatlan alkatrésze. A budapesti kir. itélő tábla (1889. mára 13. 62,332/1888. sz.) Az elsőbiróság határozatát nem felebbezett részében nem érinti, Csécsény község 72. sz. telekjköayvben 512—514. hrsz. a. foglalt ingatlanból a kisajátítási összeírás 9. tétele alatt kisajátított 6 hold 1,276 négyszögöl területre vonatkozóan azt megváltoztatja és erre a területre nézve a kártalanítási árt 3,172 írtban S. Adorján részére megállapítja, felebbezett 1—3. pontjaiban pedig helyben­hagyja, stb. Indokok: A kisajátítást szenvedő S. Adorján az 5—9. a. mellékletekkel kimutatta és a kisajátitótársaság nem vonta kétségbe, hogy a kisajátítási összeírásban 9. sorsz. a. foglalt rétek a haszon­bérlet utján közvetlen a kisajátítást megelőző öt évben egy katasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom