A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 39. szám - A budapesti kir. tábla a marosvásárhelyi kir. tábla ellen

332 A j o a. Maga az eladóval közölt választás — mint az már fentebb is emlitve lön — a vnvő irányában hatályba csak akkor lép, midőn az eladó a vagylagos jogok közüli választást tudomásul vette. Mindaddig tehát, amig az eladó akár kifejezetten, akár pedig hallgatólag tudomásul nem vette a vevőnek a (nem kellő minőségben teljesítés okán) vele közölt disppsitióját: mindaddig joga van azt a vevőnek módosítani. És, a mennyiben a késedelmes eladó ügyfél kérelmére a szerződéshez hü vevő u t ó-t e 1 j e s i t é s i határidőt (esetleg ismételve) enged: annyiban annak választási joga is az újabb teljesítési idővel (ennek be nem tartása esetén) megújul.5 Sem hazai, sem pedig az irányadó külhoni törvénykezési gyakorlat és a keresk. jog-irók nem szabták meg tudtunkkal eddigelé a határt, hogy a választási jog igénybevételének elhalasztása (a 6 havi elévülési időn belül) meddig engedhető meg? Ezen jogi hézag pótolható, ha figyelembe veszszük azon körülményt, hogy a kereskedők egymás irányábani ügyeikben a rendes kereskedő gondosságával tartoznak eljárni (ktv. 271. §-) és továbbá, hogy a Iiquid adás-vételi és szállítási ügyletek — már természetüknél fogva is — lehetőleg haladék nélkül bonyolitandók le. A budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságánál érvényben levő usanceok 66. §. szerint usanceárúknál15, valamint a határidőre szóló (93. §.) kötéseknél, a vevőnek, mint szerződéshez hű félnek, a 65. §-ban megszabott rövid utólagozási határidő sikertelen eltelte után7 azon joga támad, hogy újabb óvástétel mellett az eladó rovására magát effectiv végrehajtási vétel utján, a 86. §-ban meghatározott rövid idő alatt fedezhesse,8 vagy pedig az eladótól az utólagozási határnapon létezett napi árakhoz képest mutatkozó puszta árkülönbözetet követelje.9 A szerződéshez hü vevőnek egyúttal joga van azon igazolható utazási, személyi vagy egyéb költségét is követelni, mely neki a nem keÜö minőségű árú bemutatása által okoztatik. (69. §.) A tőzsdei usance 66. §-ban nem emiitett »más«, vagyis oly árúk, melyek nem képeznek usance árúkat; valamint a közönséges, t. i. n e m határidős s z á 11 i t á s-ü gyletekre (Térdem Sinne ob Realerfüllung oder Schadenersalz in Anspruch genommeno (R. O. H. Bd, 13. S. 434. és Makó vver H. »I>as alig. deutsche H a nde!sgesetzbuch« Berlin und Leipzig, 18^4 ád 355. §. 37I lap.). 6 A m. kii-. Curia 77/1884. sz. Ítéletében kimondta, hogy a keresk. törvény 354. § a nem zárja ki azt. hogy »a késedelmes félnek ismételve többszörös halasztás engedtessék stb. Abból tehát, hogy felperes alperes sürgetésére a bab átvételébe beleegyezett: nem lehet azt következtetni, mintha a keresk. törvény 352. §-ában biztosított vagylagos jogok közül a teljesítést már választotta volna és igy ezen választástól el nem állhatna.* (Dtár újf. IX. kötet 297. lap ) Érdekes a berlini »Obertrib.« által 1873. év június hó 10-én hozott ítélete indokolásában foglalt jogelv, mely (támaszkodva Puchta és Arndts pandektái. valamint G ö r s t e í és Preusz civil-jogi müveire, ugy Treitschke »der Kaufkontraktx c, müvében kifejtett doctrinákra) a jus varié n d i fogalmát a vevő javára — de lega lata — következőkép határolja : »Eine bloss einseitigeAeusserung über die Ausübung des VV a h 1 r e c h t s, konstatirt kein bindendes Rechtsverhaltniss. Diese einseitige Willensmanifestation für sich alléin, o h n e Hinzutritt der Acceptation oder Litiskontestation hindert den Kaufer nicht, von dieser W'ahl z u r ü c kzutreten und e i n e andere W a h 1 zu treffen. Dieser jus variendi des KlSgers kann nur durch eine v e r b i n d 1 i c h machende Erklarung erlöschen, nicht aber erschöpft werden durch den einseitigen Akt der Notification alléin, ohne jede ausdrückliche oder stillschweigende Annahme seitens des Verklagten.« (L. Dr. Goldschmidt >Zeitschrifu 1880. évf. 250. lap. »Entsch.. XXXIV. 33. után). 6 U s a n c e-á r ú k az oly árúk, melyek a tőzsde tanács által megállapított szokásszerü minőséggel s illetve súlylyal birnak, u. m. a gabona és hüvelyes veteményfélék, olajmagvak stb. és melyek egyben tőzsdeileg jegyzett árfolyammal birnak. 7 Az utólagozási határidő kezdő pontját, az árú átadásával késedelem és illetve (midőn rendes időben nem kellő minőségű árú adatik át) az árú nem kellő minőségének praejudicialis c o n s t atálása és a vonatkozó óvásnak közlése képezi ; mig az utólagozási határidő végpontját, az ezen formális actus közlését követőleg Budapesten a 3 ik, egyebütt pedig az 5-ik nap képezi. 8 Vagyis az újabb óvástételt követő legközelebbi hétköznap déli 12-ig* Az árkülönbözet természetesen csak az esetben követelhető, amennyiben az usance-ok (15. § ban emiitett utóteljesitési határidő alatt kellő pótszállitás nem történt s illetve az szintén szerződésellenesnek nyilváníttatott,. Y mingescháft) vonatkozólag a 81. g. intézkedése szerint, legkésőbb a késedelem beálltát követő legközelebbi hétköznap d. u. 5-ig a 83. §. szerint óvással10 állapítandó meg a késedelem (és illetve a kellő minőségű árúnak rendelkezésre bocsátásának elmulasztása). A 82. §-ban pedig már ezen óvásban világosan kijelentendő, hogy a késedelemnek a 84. § ban felsorolt jogkövetkezményei közül a szerződésszegő ellenében melyik választatik?11 Az idézett tőzsde-bírósági §-ok határozmányai szerint tehát a választási jog csakis a 82. §. által e célra megszabott rövid határidő alatt12 és pedig (a keresk. törv. 348. §-ától eltérőleg) a t. b. us. 83. §-ban rendelt óvás s illetve közokirat alakjában gyakorolható. Hogyha ezen rövid jogfentartási határidő alatt bár nem, de az elmulasztott teljesítési határnaptól számított 14 nap alatt a szerződők egyike óvással élt: az esetben a szerződéshez hü fél óvás utján a szerződési ár és a teljesítési határnapon létezett átlagos ár közti puszta árkülönbözetet igényelheti. Mig az ezen újabb (a választási jog fixirozását magában foglaló) óvás felvételére kiszabott 14 napi határidő után a szerződés mindkét félre nézve teljesen megszűntnek tekintendő és ekkor az adott foglaló avagy előleg visszakövetelésén kivül egyéb igény nem támasztható (89. §.). budapesti kir. tábla a marosvásárhelyi kir. tábla ellen. ÍKövetelhet-e a végrehajtó díjat az árverés kitűzéséért ?) Irta : SCHL'CH PÁL, kir. bírósági végrehajtó Szászkabányán. Becses lapjuknak f. évi szeptember hó 22-én 38. számában a »Jogesetek Tára« mellékletén voltak szívesek a b u d a p e s t i kir. itélő tábla 1,294/1889. számú határozatát közzétenni, melynek alapján a kir. végrehajtó az árverési hirdetmény kibocsátásáért díjat nem számithat. Hogy ez igazságtalan és méltatlanság, azt be fogja látni mindenki, a ki csak az igazságot lelkén viseli. Csaknem minden bíróságnál tapasztalható bizonyos súrlódás birák és végrehajtók között az eljárási jegyzőkönyvben felszámított díjaknak meg nem állapítása végett. Igaz, hogy az 1875. évi IX. t.-c. felette mostohán intézkedik a kir. végrehajtók munkadíjai tekintetében, mely, ha a birák által szó szerinti szövegében értelmeztetnék, a bír. végrehajtók tökéletes anyagi tönkretételét idézné elő. Sok megnyirbáltatáson átment intézményünknek, mondhatjuk, az van legnagyobb kárára, hogy a rengeteg Írásbeli munkálatok teljesítéséért, ha a törvény monoton betűit veszszük, tulajdonképen mi díjat sem számithatunk fel, holott egyes ügyekben napokig tartó irodai munkálatokat kell teljesítenünk, melyeket ha irnok által akarnók végeztetni, a szó teljes értelmében oda jutnánk, hogy teljesített hivatalos cselekményünkre azért, hogy végrehajtató követeléséhez jusson, még rá is kellene fizetnünk. A »Budapesti Hírlap* f. é. szeptember hó 19-én megjelent 288. számában tettem közzé helyzetünk teljes elviselhetetlenségét feltüntető szomorú adatokat; hogy róluuk nem gondoskodik az állam, pedig oly aránytalauság, mint épen a bír. végrehajtók existentiája és teendői között, nincsen egyetlen hivatalnál sem. Fix" Az óvás Budapesten a tőzsdei titkárság utján, másutt pedig a kir. közjegyző közbenjöMével s a hol közjegyzó'i székhely nincsen, az illetékes járásbíróság útján veendő' fel. (81. §.) 11 A tőzsdei statútumok 84. §-a szerint a szerző léshez hü fél a 81 83. §§-ban foglalt határozatok megtartása mellett, tetszése szerint a) követelheti a késedelmes féltől a szerződés teljesítését és a késedelemből eredő kár megtérítését ; l>) a szerződéstől elállhat (mintha az meg sem köttetett volna); c) a késedelmes fél rovására a szerződésbeli árú mennyiségét megvétetheti s abból a szerződésbeli ár és a mag.isabb bevásárlási ár közt: különbözetet, valamint egyéb igazolható kára és kiadása meg térítését kövelelheti; <f) a késedelmes féltől kényszervétel foganatosítása nélkül azon á rkülönbözetet követelheti, mely a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és az átlagos piaci ár közt mutatkozik ; e) követelheti igazolható nagyobb kára megtérítését. 1- Vagyis a késedelem beálltát s illetve az árú hiányos minőségének a (>3. §. és 65. §. szerinti, vagyis a tözsdebirósági praejudicialis határozattal történt felvétel után eső legközelebbi hétköznap d. u. 5 - i g.