A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 39. szám - Jogászgyűlés

152 A JOG. rendezett vagyoni viszonyok közt levő egyénnek jellemezvén, meg- I jegyezték, hogy amaz üzlet, tudniillik egy megindítandó laphoz f szükségelt 2,000 írt M. Károly házberendezése által, melyet neki biztosíték gyanánt leköt, teljes fedezetet nyerend. Ennyire a dol- I got vele megbeszélvén, ö azt az óhaját fejezte ki, hogy M. Ká- j rolylyal személyesen megismerkedni akar. Rövid idővel azután M. Károly személyesen megjelent nála és a fentnevezett egyének által előadottakat maga is megerősítette, ugy, hogy ő késznek nyilatkozott vádlotthoz nőül menni. Felkérte öt vádlott egyúttal arra, hogy a hozományul igért 2,000 frtot adja át neki a lap megindithatása céljából. 0 azonban ezen összeggel készpénzben nem rendelkezvén, birtokára I,40l) frtot vett fel, mely összeggel M. Károly társaságában és mert a házasság megkötése és a miképen történendő kikeresztelkedése iránt megkérdezett F. pozsonyi evangélikus lelkész, ki előtt M. Károly újabban és határozottan kijelentette, hogy nejétől törvényesen és végkép el van válva, kinyilvánította, hogy a szükséges hitoktatásban leendő részesülése céljából Pozsonyban legalább hat hétig tartózkodnia kell, ide jött és a már most megindított lap költségeinek fedezésére szükséges összegeket vádlottnak rendelkezésére bocsátotta. Rövid időre Pozsonyban való költözködése után M. Károly Hullára adta, hogy a nejétől való elválásra vonatkozó iratok megtekintésé végett Budapestre kell utaznia, és miután csakugyan elutazott, Esztergomból hozzá azon levelet intézte, hogy nejétől még szentszékileg is el kell válnia. Az ezen értesítés folytán felébredt gyanúját, vádlott visszatérte után azzal, hogy nejétől bíróilag el van válva és hogy a szentszéki válás szükséges, mikép őt nőül vehesse, eloszlatta. Nemsokára azonban, midőn folyó 1888. évi húsvét táján K. Fülöp Pozsonyba jött, ez felvilágosította, hogy M. Károly csalás miatt már több izben büntetve volt egyén, ki nejétől biróilag elválasztva nincsen és ekkép tudta meg, hogy vádlott ravasz eljárása által 1,261 frt erejéig károsult meg, minek folytán M. Károly ellen a bűufenyitő feljelentést megtette. Erre vonatkozólag vádlott beismeri, hogy K. Fülöppel a göllersdorfi fegyintézetben megismerkedett, hol ezzel egy házassági ajánlatok felvételére szolgáló lap megindítását beszélte meg és K. Fülöp igérte, hogy e célra neki társat fog szerezni. Beismeri, hogy ldszabadalásuk után a kérdéses hirdetményt a »Wiener Neues Tagblatt«-ba beigtatta, de csak a megindítandó lap javára felhasználandó címek szedése céljából. Tagadja azonban, hogy P. Annával történt megismerkedésén magát nejétől biróilag elvált egyénnek jelezte volna és ő | azt állítja, hogy ez alkalommal azt mondotta, mikép nejétől csak közjegyzőileg vált el és hogy ismeretségük negyedik napján P. [ Annát felvilágosította, hogy nejétől egyáltalán elválva nincsen, j Előadja, hogy komoly szándéka volt nejétől elválni és P. Annát nőül venni, mely célból, ugy az esztergomi szentszék, mint a pozsonyi római katholikus plébánia-hivatalnál is lépéseket tett. Tagadja, hogy P. Annát vagyonilag megkárosította volna, mert az tudva személyes és vagyoni viszonyait, pénzét a hirlap-vállalatba fektette be és az üzlet körül is mint társ viselte magát, a mennyi- | ben a befolyt pénzeket beszedte és a könyveket is vezette. Tekintve már most, hogy vádlottnak ravasz fondorlata, melylyel P. Annát tévedésbe ejtette és tartotta, nemcsak utóbb nevezettnek hit alatt tett vallomásával, hanem magának vádlottnak, az iratoknál 6. naplószám alatt fekvő vallomáshoz •/. alatt csatolt, az idézett újságban megjelent hirdetményt minden tekintetben fentartó és általa kétségbe nem vont levele által is nyer igazolást, tekintve, hogy vádlott ezen fondorlata által magának hasznot szerzett, a mennyiben az általa és K. Fülöp által tervezett hírlap megindítását a tévedésbe ejtett károsnőtől kicsalt pénzzel lehetővé tette, és végre tekintve, hogy vádlottnak, a felsoroltakkal szemben tett amaz állítása, hogy ténykedése jóhiszemű volt, azon körülménynél fogva, hogy ugyanoly módon elkövetett csalások miatt már több izben büntetve volt, figyelembe sem jöhetett: őt a B. T. K. 379. és 380. §-ai szerint minősülő csalás bűntettében bűnösnek kimondani és a fenti büntetésre Ítélni kellett. Végül a bűncselekmény minősítésénél a B. T. K. 381. í;-ának 3. pontja alkalmazható nem volt; mert az iratoknál fekvő értesítő jegyzékek tanúsítása szerint vádlott Magyarországon nye- j reségvágyból származó bűncselekmény miatt csak egy izben volt büntetve; az olyanok miatt külföldön kitöltött büntetések pedig l súlyosító körülmény gyanánt tekintetbe jöhetnek, de minősítő criteriumot nem képezhetnek. (1888. évi szeptember hó, 11-én 4,111. szám alatt.) A budapesti kiv. itélö tábla : A kir. ítélő tábla az első bíróság ítéletét részben megváltoztatja és vádlottra elsőbiróságilag kiszabott két évi börtönbüntetést négy évi börtönre felemeli ; j melyet a mai naptól rendel számíttatni; a B. T. K. 94. §-a alapján azonban eddigi vizsgálati fogsága által négy hónapot kitöltöttnek nyilvánít, egyéb tekintetben az elsőbiróság Ítéletét a hivatal, vesztés és politikai jogok gyakorlatától való felfüggesztést illetőlega B. T. K. 388. §-ának felhívásával helybenhagyja. Indokok: A vizsgálat során kihallgatott K. Fülöp és G. Anna is azt állították, hogy M. Károly kijelentette a sértett nő előtt, miszerint nejétől bíróságilag el van választva, de ezt mutatják a sértett nőhöz vádlott által irt és beszerzett levelek is. Vádlott az esztergomi szentszéki jegyzőhöz 1888. évi ^ április hó 11-én irt levelében kijelentette, hogy neje ellen a válópert egyelőre nem indítja meg, a mi szintén azt mutatja, hogy nem volt szándéka P. Annát nőül venni. Védlott maga is beismerte, hogy P. Annával a pozsonyi evangélikus lelkésznél járt, hogy P. Anna a zsidó vallásról az evangélikus vallásra térjen és igy azt ezzel is hitegette. De továbbá sértett nő vallotta, hogy M. Károly és K. Fülöp neki Bécsben azokat a 2,0t)0 frt értékű bútorokat meg is mutatták, melyek a tőle kívánt 2,000 frt biztosítására fognak szolgálni s melyeket M. Károly, mint tulajdonait sértett nőnek rendelkezésére fog bocsátani. rezeknél és az elsöbirósági Ítéletben felhozott vonatkozó indokoknál fogva a kir. ítélő tábla is elfogadta, hogy vádlott P. Anna sértett nőt ravasz fondorlattal vagyoni viszonyaira nézve tévedésbe ejtette, tőle 1,400 frtot ily módon kicsalt, annak vagyoni kárt, magának pedig jogtalan vagyoni hasznot szerzett. Cselekménye azért a B. T. K. 379. és 380. S-ok alapján csalás bűntettét képezi. Vádlott beismeri, de a beszerzett ítéletekkel, részben az, összes iratokkal igazolva van, hogy Bécsben csalás miatt 1877. évben öt évi, 1886-ban pedig egy évi börtönre, Budapesten pedig 1885-ben szintén csalás miatt 11/8 évi börtönre ítéltetett ; tehát csalás miatt tíz éven belül háromszor volt megbüntetve; mivel azonban Magyarország területén csak egyszer lett büntetve, a külföldön szenvedett büntetések pedig a cselekmény minősítését nem vonhatják maguk után, azok csakis mint súlyosító körülmények vehetők figyelembe s ezekre, mint ilyenekre való tekintettel, a kár nagyságát is figyelembe véve, a büntetést négy évi börtönre kellett felemelni. Egyéb tekintetben az elsőbiróság ítélete vonatkozó indokainál fogva hagyatott helyben. (1888. évi december hó 11-én, 44,413. szám alatt.) A m. kir. Curia: Miután a B. T. K. 381. g-ának 3. pontja értelmében minden különbség nélkül büntettet képez és a B. T. K. 383. S-a szerint fegyházzal büntetendő a csalás, ha a csaló csalás miatt már két izben büntetve volt; miután vádlottnak a külföldön, rendezett törvénykezési és állami viszonyok közt, csalás bűntettei miatt történt korábbi elitéltetése nem áll ellene annak: hogy a B. T. K. 381. §-ának 3. pontja alapján a 383. §-nak második kikezdése szerint büntetés alkalmaztassák; tekintve, hogy vádlott korábban csalás büntette miatt háromszor büntetve volt és pedig egy izben öt évi börtönnel : a büntetés kiszabás tekintetében mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatik és vádlott a B. T. K. 381. §-a 3. pontjának alkalmazása mellett, a bűnösség súlyos fokához képest a mai naptól számítandó négy és fél évi fegyházra ítéltetik, melyből a mai napig elszenvedett vizsgálati fogsága által hat hó kitöltöttnek veendő ; egyebekben a felebbezett kir. ítélő táblai ítélet a felhozott és az elsőbiróság ítéletéből átvett indokoknál fogva helybenhagyatik. (1888. március 29-én, 2,166. sz. a.) Kivonat a ,,Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Löwy Hermánll e., bpe-ti ker. és váltótszék, bej. okt. 31, félsz. nov. 23, csb. Antos Károly, tmg. Adamis Lajos. — liurián János e., pozsonyi tszék, bej. okt. 31, félsz. nov. 18, csb Panghy Ignác, tmg. Mohay Pál. — Sclieer Lajos e., debreceni tszék, bej. okt. 31, félsz, nov. 20. csb. Komlóssy Dezső, tmg. Osvárth Ferenc. Pályázatok : A nyíregyházai jbságnál aljegyzői áll. szeptember 29-ig. — A deési jbságnál a járásbirói és esetleg üresedésbe jöhető, albirói áll. okt. l-ig. — A kolozsvári (széknél II. oszt. jegyzői áll. okt. l-ig. — A gülnicbányai jbságnál aljárásbiró i áll. okt. l-ig. — A karánsebesi jbságnál járásbirói, netalán albirói áll. okt. 2-ig. — A szepsi-i jbságnál albirói áll. okt. 3-ig.— A károlyfalvi jbságnál albirói áll. okt. 3-ig. — A fehértemplomi jbságnál albirói áll. okt. 3-ig. — A halmi-i jbságnál albirói áll. okt. 4-ig. — Az alilmnári jbságnál járásbirói áll. okt. 4-ig. — A nagysinki jbságnál járásbirói, netalán albirói áll. okt. 4-ig. — A kecskeméti tszéknél II. oszt. jegyzői áll. okt. 4-ig. — A lugosi jbságnál aljegyzői áll. okt. 4-ig. — A lugosi tszéknél b i r ó i, esetleg albirói áll. okt. 4-ig. — A tenkei járásbságnál aljegyzői áll okt. 4-ig. — A puchói jbságnál járásbirói, esetleg albirói áll. okt. 4-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)