A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 38. szám - Melyik a kisegítő királyi táblai bírák illetékes fegyelmi bírósága?

148 A JOG. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. járásbíróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1888. évi március hó 7-én, 43,310. szám alatt.) A mag-y. kir. t'uria: Dr. V. Ferenc panaszosnak felebbezé.se az 1883. évi VI. t.-c. 7. §. 1. pontja alapján visszautasittatik. (1^88. évi június hó 25-én, 3,894. szám alatt.) A büntető biróság által rendelt biztosítási régrehajtás zálogjogot ad, melynek folytán az ekképen biztosított követelés a polgári bíróság által elrendelt végrehajtás alapján biztosított követelést a sorozásnál megelőzi/ A ni. kir. Curia: Az osztrák-magyar monarchia elsó ált. tisztviselő-egylet budapesti takarék- és előlegező-társulat szövetkezetének P. Károly elleni végrehajtási ügyében, melyben a sorrendi elsőbbség tárgyában a budapesti I —III. kerületi járásbíróság 1887. dec. 29-én 14,209. sz. alatt, a budapesti kir. itélő tábla 1888. nov. 21-én 21,963. szám alatt hozott végzést, az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztárnak felebbezésére következő végzést hozott: A kir. itélő táblának végzése a budapesti fővárosi egyesült takarékpénztár és a tisztviselő-egylet követeléseinek sorozására nézve megváltoztatik, e tekintetben az elsőbiróságnak fentebbi keletű és számú végzése hagyatik helyben. Indokok: A budapesti fővárosi egyesült takarékpénztár részére 83,5(..0 frt kárkövetelés erejéig a budapesti fenyítő torvényszék 1886. aug. hó 27-én, 29,936. szám alatti végzésével Peller Károly összes vagyonára a fenyítő biztosítási összeírást elrendelvén és ezt a megkeresett I—III. kerületi kir. járásbíróság 1886. aug. 27-én az 1881 : LX. t.-c. határozatai szerint foganatosítván; miután ugyanazon ingókra az első általános tisztviselő-egylet budapesti takarék- és előlegező társulata 1886. évi nov. 10-én 333 frt és járulékai erejéig végrehajtási felülfoglalást eszközöltetett, az 1887. márc. lO-én elárverezett ingók vételárára a fővárosi egyesült takarékpénztár elsőbbségi igényt támasztott. Tekintve, hogy a fővárosi egyesült takarékpénztár előbb foglaltatta le az ingókat és a kir. Curia 1887. dec. 22-én 5,446. szám alatti végzésével a bünfenyitő eljárás megszüntetésének dacára, a biztosítási intézkedés hatályban hagyását elrendelte, részére a tisztviselő-egylet előtt az elsőbbség csak az esetben állapitható meg, ha a részére eszközlött biztositási zálogolás az 1881 : LX. t.-c. 230. §-a értelmében végrehajtási zálogjog hatályával bir. E tekintetben irányadó, hogy az eddigi joggyakorlat szerint a bünfenyitő bíróság hatásköréhez tartozott a büntetendő cselekmény által okozott kár megtérítése felett ítélni és esetleg marasztaló Ítéletet is hozhat és az 1881 : LX. t.-c. 1. §-ának f) pontja az ily ítélet alapján a végrehajtás elrendelését is megengedi ; már pedig, ha a bünfenyitő bíróság marasztalásra jogosított, nem tagadhatni meg tőle azon jogosultságot, hogy a károsított fél javára biztosítást is elrendelhessen és a volt magy. kir. semmitőszéknek 1878. máj. 11-én, 7,394. szám alatti teljes ülési határozata szerint az ily biztosítás az összeirt tárgyakra nézve minden későbbi foglaltató ellen zálogjogot adott, de a bünfenyitő bíróságnak ezen biztosítás elrendeléséhez való jogát megállapította a kir. Curia büntető tanácsának 1889. jun. 12-én hozott és jun. 25-én 69. szám alatt hitelesített teljes ülési határozata is, a mely kimondja, hogy a károsított fél kártérítési igényeinek biztosítása iránt intézkedni a büntető bíróság hatásköréhez tartozik és ezen biztesitást vagy a terheltnek ingó vagyonára a terhelt rendelkezési jogának korlátozása, céljából (bűnügyi zárlat), vagy annak bárminemű vagyonára zálogjog elnyerése végett (biztosítási végrehajtás) rendelheti el Ezen teljes ülési határozatból kitűnik, hogy bünfenyitő bíróság is az 1881 : LX. t.-c. 228. §-ában emiitett perbíróságnak tekintendő, a mely biztosítást elrendelni jogosított és ennélfogva a bünfenyitő törvényszék által elrendelt és az I—III. kerületi járásbíróság által foganatosított biztositási zálogolás is az 1881 : LX. t.-c. 230. §-ában foglalt jogi hatálylyal bir; miért is, miután a tisztviselő-egylet később eszközöltetett felülfoglalást: a budapesti fővárosi egyesült takarékpénztár elsőbbségi jogát megállapítani és miután az 1887. jan. 28-án kelt bírói egyezséggel a követelés fenállása is bizonvittatott, ezt feltétlenül sorozni kellett. (1889. jul. 1-én, 612. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1,271. Ha valaki egy már fennálló iparvállalatba történt belépését az illetékes hatóságnál bejelenti: az ill. díjj. Íj. t. fi', [.pontjában megállapított százalékos illeték-alapjául az iparvállalat adója csak oly arányban vehető, a mily arányban a vállalat a belépő tagot illeti. {1888. évi n,95~>- sz.) 1,272. A közös hadsereg tartalékából a m. kir. honvédség szabadságolt állományába áthelyezett katonatiszteknek egyenruházati átalányban való részesítés végett benyújtott kérvényei bélyegmentesek. 11888. évi 11,711. sz.) 1,27.3. Bélyegköteles beadványhoz csatolt, adókönyvecskék .mellékleti bélyeggel látandók el. {1888. éri 9,4.55. ss-) 1.274. 1. Községeknek (városoknak) hatóságilag megálla\ pitott bor-, szesz- és sör fogyasztási díjai után illeték-egyenérték | nem jár. 2. A mészárszéknek és vágóhídnak, mint vagyonnak érté\ kétől illeték-egyenérték fizetendő. (1889. éri 1,793. sz.) 1.275. A görög-keleti szerb egyházi hierarchiai alap ingatlanai után csak 4/w°/o illeték-egyenérték jár. {1889. évi 2,586 sz.) 1.276. Az illetékszabályok 148. .j'-ában meghatározott felebbezési határidő a társulatok, intéztttk stb. által időszakonkint közvetlenül fizetendő és előzetes kiszabás tárgyát nem képezett bélyegilletékekre vonatkozó felebbezésekre ki nem terjed. (1888. évi 3,915. sz.) 1.277. Az 1876. évi XIV. t.-c. 103. .j'-ában megállapított kivételes husz évi házadó-mentesség, a gyógyfürdői elnevezés engedélyezésekor már felépítve volt épületekre nem igényelhetők | {I889. évi 2392. sz.) 1,278 Ügyvédeknek az ügyvédi kamarához intézett oly beadványai, a melyekben a tagsági díj fizetésére nézve halasz| tást kérnek: ívenkint 50 kr. állandó bélyegilleték alá esnek. j (1889. évi 2,039. sz) 1,279. Beadványok, az ország címere használatának engedélyezése iránt: ívenkint 50 kr. állandó bélyegilleték alá esnek. (1888. évi 12,868. sz.) 1,284. A kivetés evében közös háztartásban élő házastársak a kirótt keresetadó fizetésérc nézve, tekintet nélkül az adótárgy keletkezésének idejére, egyetemlegesen kötelezvék. (1889. évi 3.557. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-toöl. Csődök: Reisz Sándor e., szolnoki tszék, bej. okt. 7, félsz. okt. 28, csb. dr. Haraszty Emil. tmg. Takácsy Endre — Eroó B. JÓZSt'f e., beregszászi tszék, bej. szept. 23, félsz. okt. 1, csb. Tolvay Gyula, tmg. Szabó Elek. — Czeizler Lajos e., miskolci tszék, bej. nov. 29, félsz. deq. 9, csb. Pocs Endre, tmg. Kiss Lajos. — Leitersdorfer Ignác e., szolnoki tszék, bej. okt. 15, félsz. nov. 4, csb. dr. Haraszty Emil, tmg. dr. Móczár Lajos. — Braun Mór és neje e., miskolci tszék, újabb bej. okt. 3, félsz. okt. 8. — ÖZV. Scheer .Takabné e., debreceni tszék, bej. okt. 31, félsz. nov. 28, csb. Komlóssy Dezső, tmg. dr. Magoss György. — Kaiser Ede e., pozsonyi tszék, bej. okt. 31, félsz. nov. 25, csb. Panghy Ignác, tmg. Richter Ede. — Fehér Jakab e., egri tszék, bej. nov. 5, félsz. dec. 5, csb. Losonczi Farkas Kálmán, tmg. Hanák Kolos. — I)r. Scheer BeilÖ e., debreceni tszék, bej. okt. 31, félsz. nov. 27. csödbiró Komlóssy Dezső, tmg. dr. Bakos Imre. Pályázatok : A szerencsi jbságnál díjas joggyakornoki áll. szept. 22-ig. — Az ipolysági tszéknél aljegyzői áll. szept. 25-ig. — A gödöllői jbságnál, díjas joggyakornoki áll. ^>zept. 26-ig. — A besztercebányai tszéknél aljegyzői áll. szept. 27-ig. — A trencséni tszéknél két díjas joggyakornoki áll. okt. 11-ig. — A budapesti tszéknél II. oszt. jegyzői áll. szept. 26-ig. — A budapesti tszéknél aljegyzői .dl. szept. 26-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyoinda-részvény-tarsaság"-nál. Hold-utcza 7. szám.