A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 37. szám - Lehet-e a férjnek adósságáért nejének bejegyzett cége alatt álló üzletében lévő árukat lefoglalni?

316 i\ JOG. ;i követelt összeg beküldésével válaszolhattam, de hogy ez is «tisztelt« kartárs urnák neveztethessék, én is, kartársaim is kételjük. Harmadik esetben eljárásomért 13 frt tón megállapítva, mihez előleget nem kaptam s várnom kellett, mig nem hogy megállapíttatik, de utalványoztatik és tényleg kifizettetik, ekkor is reá jővén, meg kell tt sürgetnem és kaptam 10 frtot azon záradékkal, hogy a többit engedjem el: Persze nem is feleltem. Negyedik, és századik esetben nyomozásokra, de sőt tárgyalásokra kaptam megbízást s még csak postabélyeg sem volt mellékelve, az első esetekben a köszönet előre beirva, a többiekben : »küldjön számlát«. Természetes, hogy az elsőket magam költségén elvégeztem, a többiekre előlegeztem a bélyeget, de sok részben soha sem láttam. Hát pedig mindezt e lköveti ka gazdag városi a k a szegény falusi kartársakon. * Szó sincs róla, hogy valaki mástól ingyen munkát követeljen, hanem legyen ez munka, nem oly apróság, mit ismeretlen idegeneknek is megtesz egy müveit ember udvariasságból, másfelől pedig ne legyünk krajcáros levonásokon gazdagodó ügynökök. Emlékszünk mindnyájan, hisz nem régen volt, hogy felsőbíróságunk egy kartársnak szóbeli értesítésért 'elszámolt tételeit törölte, mert ilyesekért díj nem ját. Mit szóljak a fentebbiekhez? Ks mit ahoz, mi tőlem igényeltetik? Vagy talán pereljek is egy levélért 55 kros számlát? Hová vezet ez? Vájjon nem találná-e módját a jogászgyülés egy Ariadnefonálánák ezen burjánzó tömkelegből? Egy falusi. II. Temesmegye árvászéke. (Helyreigazítás.) A »Jog« í. é. 34. számárján N a g y Ferenc buziási ügyvéd ur »az árvaszékek megszüntetésének kérdéséhez« szólva, Temesmegye árvaszékének és illetve ezen árvaszék elnökének meddő működését az alábbi speciális eset elmondásával akarja Mustrálni: Cikkíró ur — előadása szerint— 1885. évben 11,980. sz. a. az iránt folyamodott Temesmegye árvaszékéhez, hogy néh. Belinczán Pavel és Torna hagyatékaira vonatkozó ügyiratokat a szinerszegi elöljáróságtól követelje be és a hagyatéki eljárást tegye folyamatba Miután — cikkiró ur állítása szerint — az árvaszéki irattárban sürgetési napló nem vezettetik, kénytelen volt ez ügyben több sürgető kérvényt beadni, a hagyatéki iratok azonban mindezek dacára 4 év alatt sem érkeztek az árvaszékhez. Ezen hivatali mulasztást és késedelmezést cikkiró ur az árvaszék elnökének tudja be hibául. Az igazság érdekében konstatálni szükségesnek látom a következőket: Cikkiró ur 11,980/85. sz. a. Krecsun Mária s társ vevők nevében fenti hagyatékoknak letárgyalását kérelmezte, mire a megyei árvaszék a községi elöljáróságot e kérvény folytán nyomban utasította, hogy nevezett örökhagyók hagyatékaira vonatkozó ügyiratokat vegye fel és 1885. szept. 30-ig terjeszsze be. Miután a bekivánt iratok a kitűzött határidőre be nem érkeztek, a késedelmes községi elöljáróság 12,898/86. és 17,080/86. sz. a. 1 és 5 frtra kiszabott pénzbírság terhe mellett meg lett sürgetve. Miután a kivánt iratok a 3. határidőre sem érkeztek be — a sürgetési napló vezetőjének hivatalos jelentésére nevezett elöljáróság 5,114/87., 8,235/87., 9,373/88. és 19,075/88. sz. a. hivatalhói fegyelmi felelősségre vonatás terhe alatt, lett megsürgetve. Egy utasítás és 6 sürgetésre, a hagyatéki iratok 1888. évi november hó 24-én 23,344/88. sz. a. beérkeztek és azonnal intézkedés történt a hagyatékok letárgyaltatása iránt. E hagyatékok azóta le is tárgyaltattak és miután az örökösök között egyezség jött létre, ezen egyezség a kk. örökösök nevében gyámhatóságilag jóváhagyatott és az iratok a hagyatéknak beszavazása végett 5,269/89. sz. a, az illetékes buziási járásbírósághoz utaltattak. Nem áll tehát, hogy : 1. a temesmegyei árvaszék irattárában sürgetési napló nem vezettetik, mert a fentiek szerint a szóban forgó hagyatéki ügyben a sürgetési napló vezetőjének hivatalos jelentéseire négy sürgetés menesztetett a késedelmes községi elöljárósághoz ; 2. hogy a szóban forgó ügyben a hagyatéki iratok »négy év alatt még mindig« be nem érkeztek volna, mert az iratok 1868. évi november 24-én beérkeztek és 1889. március 9-én á * Csúnya dolgok biz ezek, de peccallir intia et e.vlra muros. A szerk. í tárgyalási jegyzőkönyvvel kiegészítve az eljárt kir. közjegyzőtől is visszaérkeztek; /'•'.« -3. nem áll végül azon felfogás, hogy a községi elöljáróság mulasztásaiért az árvaszék vagy annak elnöke hibáztatható volna, mert a megyei árvaszék ez ügyben is. mint minden más hatásköréhez tartozó ügyben, kötelességét megtette — a késedelmes elöljáróságot két izben megbírságolta, 6 izben megsürgette és ha az árvaszéki elnök vagy az árvaszék fegyelmi hatósággal is rendelkeznék — a hanyag községi elöljáróság késedelmezéfeértbizvást meglakolt volna. Egy másik esetben bizonyos M. Venczel-féle hagyaték állítólag az árvaszék hibája folytán 12 év alatt bíróilag átadható nem volt. Az örökhagyó meg nem neveztetvén, az ügy felfedezheti) és a panasz helyreigazitható nem volt. Annyi azonban cikkíró ; előadásából is kitűnik, hogy az árvaszék ez ügyben is mind. n beadványt elintézett és hogy az állítólagos késedelemnek nem az árvaszék az oka. Dr. Sztura Szilárd ügyved 'Jewesvárott. Irodalom. A telt azonosságának kérdéséhez. Vélemény a X. magyar jogászgyűlés számára, különös tekintettel a magyar eljárási javaslatokra. Irta dr. Baumgarten Izidor, Budapest lh89. Szerző a nála megszokott alapossággal és tudományos készültséggel véleményét terjeszti elő a magyar jogászgyülés azon kérdésére : »ha a főtárgyalás bizonyítási eljárása alatt a vádbeli tényállás megváltozott, mely esetben szűnt meg a vádbeli cselekmény azonossága azzal, a mely miatt vád emeltetett, illetőleg vádlottnak vád alá helyezése kimondatott ?« Rövid bevezetés után szerző a problémát ismerteti és horderejét méltatja, majd pedig a kérdés részletes fejtegetéséi e tér át és válaszát a feltett kérdésre következőkép formulázza: »Ha a főtárgyalás bizonyítási eljárása alatt a vádbeli tényállás megváltozott, megszűnik a vádbeli cselekmény azonossága azzal, a mely miatt a vád emeltetett, illetve vádlottnak vád alá helyezése kimondatott: a) tisztán tényleges változásoknál, ha törvényes vagy bírói egység, tényleges és jogi változásoknál, ha törvény halmazat esete nem forog fenn a vádbeli delictum azon delictum között, mely a vádhatározat, illetve vádiratban megjelöltetett « A tőzsdei különbözeti ügylelek kereshetőségi joga. Irta ifj. dr. Neumann Sándor budapesti ügyvéd Külön lenyomat a magyar jogászgyülés 1889-ik évkönyvéből. Budapest, Légrády testvérek 1889. 8° 52 1. A magyar jogászgyülés elé terjesztett vélemények egyike ezen kis tanulmány azon még sok törvényhozásban végleg meg nem oldott kérdés felett, vájjon a tőzsdei különbözeti ügyletekből (Differenzgescháfte) felmerült igények perelhetők legyenek-e vagy nem. Tudvalevőleg az utolsó időig a törvényhozások legnagyobb része idegenkedett attól, hogy az ily igények tekintetében a kereshetőségi jogot megadja. Majd a j.iték, majd a fogadás jogfogalma alá fogták ez ügyletek és e réven megvonták a kereshetőségi jogot. Az újabb kor forgalmi életének mélyebb és szabadabb fölfogása és követelményeinek elfogulatlanabb méltatása meghozta ezen ügyletek jelentőségének felismerését is és ezzel azok perelhetésének megengedését is sok helyt. Szerző véleményében határozottan a különbözeti ügyletek perelhetősége mellett emel szót és ezt igen behatóan és minden oldalról megvilágítva indokolja is. Tanulmánya négy részre oszlik. Az I-ben ismerteti szerző a tőzsdei különbözeti ügyletek jogi természetét; II. azok történeti fejlődését és az egyes államok törvényhozóinak ezen ügyletekkel szemben elfoglalt állását, reflektálva e mellett az egyes államok bíróságainak gyakorlatára is; IJ1. a magyar judikaturát; IV. a közgazdasági szempontokat. A német jogászgyülés is foglalkozott e kérdéssel és igy mindaz, de különben is a német és francia szakirodalom igen becses dolgozatokat mutat fel ezen I tárgy felett. Szerző ezen véleményével derekasan helyt áll külföldi előzői mellett. A tőzsdejáték jelentőségre a magyar büntető tör vénykönyvbeii. Irta dr. G r u b e r Eajos budapesti ügyvéd. Külön lenyomat a »Jog«-ból. Budapest. Pesti könyvnyomda r.-társaság 1889. 8° 26 1. Eeen kis füzet külön lenyomatban adja azon alapos tanul raányt, mely több cikksorozatban a »Jog« hasábjain megjelent E cikkek méltán fölkölték megjelenésükkor az érdeklődést. Óssze van hordva e kis tanulmány keretében minden, mit tudomány, törvényhozás és judikatura e tárgy körül mond és igy az minden | tekintetben tájékozást nyújt.