A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 35. szám - Az "actio libera in causa" elmélete és annak alkalmazása a részegség állapotában elkövetett büncselekmények beszámításánál

a JOG. 297 kezesével, melynél fogva az olyan dolgok és jogok iránt, melyek egy harmadiknak tulajdonát képezik, az utóbbi jogainak sérelme nélkül, érvényes szerződés köthető (köt. jog terv. 47. szakasz), — sikerrel védelmezni nem lehet. Elismerőleg kell kiemelnünk azokat a rendelkezéseket, melyek a tervezetnek arra irányuló törekvéséről tesznek tanúságot, hogy a dolog megkötöttsége bizonyos idő múlva hatályát veszítse. Ide tartozik az öröklési jogról szóló törvényjavaslatnak fentebb már idézett 453. szakasza és a dologi jog tervezetének 132. szakasza, mely a tulajdonközösség megszüntetésére vonatkozó tilalom hatályának időtartamát 10 évre szorítja. Különös figyelmet érdemelnek e tekintetben az igazságügyi bizottságnak az öröklési jogra vonatkozó megállapodásai: »Ha azon esemény, melytől a rendelkezés függővé tétetett, az örökhagyó halálától számított harmincöt év alatt be nem következett, az igenleges feltétel meghiúsultnak, a nemleges feltétel pedig teljesültnek tekintendő, (i. ü. biz. 179. szakasz). Továbbá: »Ha a kezdődési vagy végződési idő az örökhagyó halálától számitott 35 év alatt be nem következik: a kezdődési időponttól függővé tett rendelkezés hatálylyal nem bir, a végződési időponttól függővé tett rendelkezés pedig korlátlan hatályába lép.« (I. ü. biz. 184. szakasz). Kívánatos, hogy a tulajdon szabadságát korlátozó rendelkezés hatályának ily módoni megszorítása általánosabb jellegű jogszabályban jusson kifejezésre. Ezek után nem marad egyéb hátra, mint hogy concrét alakban foglalt javaslatot tegyünk a polgári törvénykönyvbe felveendő ama dispositiókra nézve, melyek az eliedegenitési és terhelési tilalom tanának kiépítéséhez mulhatlanul megkívántatnak : Dologi jog. 11. CÍM. A tulajdonjog. I. Fejezet. Általános meghatározások. A 35-40. §-ok helyett: 35. §. A tulajdonos jogosítva van a dolog felett teljes hatalommal és mások kizárásával rendelkezni. A tulajdonjog a törvény rendelete vagy más által szerzett dologi jog alapján korlátolható. 36. §. Az elidegenítési jogosultságnak jogügylet u t j á ni elvonása csak akkor bir harmadik személyekre kiterjedő hatálylyal, ha az e tárgybani intézkedés oly személy érdekének megóvására irányul, kit a dologra vonatkozólag visszaháramlási vagy szállományi jog, avagy esetleges tulajdoni igény illet. 37" §• Elidegenítésnek tekintetik: a tulajdonnal való felhagyás másokra való átruházással vagy a nélkül és egyes jogosultságoknak dologi jogként átengedése. 38. §. Érvénytelen az elidegenítés, mely a törvényen, birói intézkedésen, végrendeleten vagy szerződésen (36. szak.) alapuló s harmadik személy közvetlen érdekére szolgáló tilalomba ütközik, ha az elidegenítés alapját jogügylet vagy nem a tilalom keletkezését megelőzőleg szerzett dologijog érvényesítésére irányzott végrehajtás képezi. A nem tulajdonostól származtatott jogszerzésre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. 39. §. Az előző §-ban foglalt rendelkezés alkalmazandó akkor is, ha az elidegenítés tárgyát oly dolgok képezik, melyekre vonatkozólagaz elidegenítő fél tulajdonjoga feltételtől függ vagy valamely időponthoz van kötve. II. Fejezet. Ingó dolog tulajdonjogának megszerzése. V. Átadás. A 65. §. helyett : 65. §. Az átadás érvényességéhez megkívántatik, hogy az átadó az elidegenítésre jogosítva legyen.272 272 V. ö. H a 11 e r : Észrevételek. Jogt. Közlöny 1883. évfolyam, 163.1. Későbbi tulajdonszerzés, vagy a tulajdonosnak később jóváhagyása esetében a tulajdon már az átadás időpontjától kezdve tekintetik átruházottnak. Uj §• • ' ' Visszteher mellett létrejött jogügylet alapján tényleg átadott ingóságok az esetben is a jóhiszemű jogszerző tulajdonába mennek át, ha az elidegenítő tulajdonos nem volt. A korábban szerzett tulajdon megszűnik ; megszűnik továbbá a korábban szegzett zálog- és más dologi jog is, ha a szerző az elidegenítés alkalmával arról tudomással nem birt.273 III. Fejezet. Ingatlanok tulajdonának megszerzése. I. Telekkönyvi bejegyzés. A 87. §. után következő "j §• „ Felbontó feltételtől függő vagy vegzodesi időponthoz kötött tulajdonszerzés esetében a szerző tulajdoni jogával egyidejűleg a tulajdontterhelő fen tartás által jogosított félnek visszahárulási, illetve szállományi joga a telekkönyvben hivatalból bejegyzendő. A feltétel teljesültével vagy az idő lejártával a tulajdon az eshetőlegesen jogosított félre megy át. Avisszaháramlási, illetve szállományi jog el nem idegeníthető.274 A jogügylet vagy végrehajtás utján végbeme n ő t u la j d o n i v a gy m á s dologi j o g s z e r z é s n é 1 a jogszerzőre nézve a telekkönyv tartalma irányadó, a telek könyvileg ki nem tüntetett rendelkezési korlátozás vagy a harmadik személy érdekére szolgáló elidegenítési tilalom pedig nem létezőnek tekintendő, kivévén, ha a jogszerzőt rosszhiszeműség terheli. V. Fejezet. A tulajdonnak birói érvényesítése. V. Beruházások iránti ellenkövetelés. A 120. §. kihagyandó. III. CÍM. A zálogjog. II. Fejezet. Jelzálog. A 189. §. kimarad. Kötelmi jog. A szerződések kellékei. B) A szerződések tárgya. A 44. §-ból kihagyandók a következő szavak : »2. ha olyan dolgok elidegenítésére irányul, melyek a szerződés megkötésekor a törvénynél, vagy a törvényen alapuló birói intézkedésnél fogva el nem idegenithetők«. Öröklési jog. IV. CÍM. Az örökhagyó rendelkezésén alapuló öröklés. III. Fejezet. A végrendeleti feltételek, időmeghatározások és meghagyások, A képviselőház igazságügyi bizottsága által szövegezett 179 . és 184. §-ai, melyekben a feltétel és időmeghatározás hatályának tartalma van meghatározva, változatlanul meghagyandók. A törvényjavaslat 190. (i. ü. biz. 188.) §-ának második bekezdése helyett: »N em létezőnek tekintendő azon meghagyás is, mely oly vagyonra vonatkozik, melyeta részesített nem a végrendelkezőtől kapótt«. VII. Fej ez et. Az utóörökösödés. A javaslat 221. (i. ü. biz. 219.) §-a helyett: §• »Ha az örökhagyó azon vagyonra nézve, mely róla örökösére 2,3 Ker. törv. 299. §-a V. ö. A p á t h y Kereskedelmi jog 374. és köv. 1. 274 V. ö. Német tervezet 871. §. 1855. évi december 15-ki tkvi rendtartás 131. §-a.