A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 2. szám - A magánvádra üldözendő vétségeknél elejtheti-e a magánvádló vádját a perújitás folyamán is? - Ki ellen állapitandók meg az ügygondnoki díjak?

14 A J s a rosszul informált táblát jobban informálni, hát ha sikerül az helyesebb gyakorlat követésére birni. Sok szerencsét az útra!« Úgyde nem elég egy-egy hangzatos »elvi határozatot« szél­nek ereszteni; hogy a jurista ezen elv helyességének hitelt adjon, szükséges azt a törvény szavaival, vagy annak szellemével össz­hangzatba hozni. Már pedig mire alapítja a kir. tábla jelzett »elvi határozatát ?« Arra c, hogy a prts hivatolt szakasza szeriut a kép­viselők díjai mindkét fél, vagyis a gyakorlati kifejezés szeriut saját feleik irányában megállapitandók ? De ezen §. aztisrendeli, hogy ugyanezen dijak a perköltségekhez számíttassanak. Vájjon csak ezen díjak a képviselők díjai? Nem! hát a szakértők, a tanuk, a szemlét tartó bírói tag díjai? Nyilvánvaló, hogy mindezen díjak szintén perköltségek címén állapitandók meg, noha a törvény sem e helyütt, sem másutt erről kifejezetten nem szól. De miudez a dolog természetével adva van s erre felesleges is lett volna külön szakaszt alkotni. Úgyde, ha természetes, miszerint a peren kivül álló, de a per lefolytatásához néltuilózhetlen tanuk, szakértők és biró valaki — rendszerint a pervesztes fél — által, még pedig a 252.. §. alapján díjaztassauak, ugy semmivel sincs igazolva azon »elv«, mely szerint az ügygondnoki díjak ugyanezen törvény dispositiója alá ne subsummáltathassanak. Előttem van egy eset, a melyben felperes maga kérte keresetlevelében alperesi ismeretlen örökösök számára az ügy­gondnok kirendelését. Alperesek pervesztesekké lévén, a per­költségekben is inarasztaltattak, persze az ügygondnoki dijak kivételével. Ezek ügygondnok számára az »ismeretlen örökösök* ellen utalványoztatnak ki. Hol vannak ezen »ismeretlenek?« — válasz: sehol! mert a felperes által csatolt halálesetfelvételi okmányból bizonyos, hogy öt élő természetes és törvényes örökösön kivül több örökös nincs, nem is volt; hogy végrendelet nem létezik, tehát végrendeleti örökös sincs. Tessék már most ügygondnoknak a sehol sem létező »ismeretlen örökösöket« fize­tésre felszólítani, a pert elleuük megindítani, lefolytatni és végre­hajtani. Lehet-e ennél nevetségesebb parodizálását a törvénynek elképzelni? felperes — ő tudja, miért, tán feles, valószínűbb, hogy felesleges óvatosságból — egy fictiót visz bele a perbe ; a bíróság ezen fictio mellett a keresztapaságot elvállalja és fictiv érdekei képviseletére gondnokot rendel, de nem a kép­zeletben, hanem valósággal. Mikor végre a per számlája pssze­állittatik s mindenkinek az öt megillető jutalék kiadatik, ekkor az ügygondnokot jóllakatják egy fictióval s cl akarják vele hitetni, hogy az nemcsak valami, a mit a pék, hanem a mit a jogász ember is elfogad, mint holmi kifundálhatatlan bölcsességü »jogi elvet!« Nyilt kérdések és feleletek. Kénlések a vadászati törvény köréből. (1883. XX. t.-c 26. §.) X. haszonbérbe vette Z. községtől a vadász-területet. Y. va­dásztárs akarván lenni, felszólította X-et, hogy társul fogadja cl : X. elfogadta. Végre abban egyeztek meg, hogy Y. fizeti az egész haszonbér-összeget, de a vadászterületnek az országút által elvá­lasztott egyik felerészét Y., a másikat pedig X. korlátlanul — egyik a másiknak kizárásával — fogja vadászni. Egy alkalommal X. megvadászta az Y-nak fentartott terü­letet, miért is Y. az 1883. évi XX. t.-c. 26. §-ába ütköző vadá­szati kihágás miatt X-et a közigazgatási hatóságnál feljelentette. Szerény véleményem szerint kihágás esete fenn nem forog, ezen eset pusztán magánjogi kérdés, mely rendes polgári per utján bírálandó el ; mert a fenforgó esetben X. továbbra haszonbérlő maradt; mert a haszonbérért a községgel szemben továbbra is X. felelős; mert a haszonbérleti jog az árverési jegyzőkönyvben Y-ra átruházva nem lett. Ezen eset nem egyéb, mint magánjogi kötelem X. és Y. között, mely a magánjog elvei szerint bírálandó el. Végre ezen eset az idézett szakasz szerint nem is minősít­hető kihágásnak, mert az idézett szakasz világosan tulajdonos vagy haszonbérlőről beszél; már pedig Y. haszonbérlői minősé­fét soha, míg ellenben X. a községi árverési jegyzőkönyvvel min­denkor igazolhatja. Y. által tett feljelentés tehát a közigazgatási hatóság által feltétlenül elutasítandó. Horváth C songor János, ^^x3& * . kir. atjárásbiró Pertakon. (Kérdés.) Hogyan értelmezendő a blkv. 53. §-ának a pénzbüntetés át­változtatására vonatkozó részei Akként-e, hogy pl. 25 frt pénzbüntetés helyett — behajthat­lanság esetére — a biró tetszés szerint szabhat •'! naptól egész 25 napig terjedhetöleg bármily tartamú szabadságvesztés-bün­tetést ? vagy pedig akként, hogy minden 10 frt helyett szükségképen 1 nap számítandó (pl. 40 frt helyett sem több, sem kevesebb, mint 4 nap), a hol pedig a kiszabott összeg tizzel maradék nél­kül nem osztható, maradék után szintén egy nap (pl. 43 frt helyett 5 nap, 7 frt helyett 1 nap, 12 frt helyett 2 nap stb.). Ezen kérdés megvitatását kérném. Pollák Izidor, ügyved Nyitrq.il. S é r e 1 e m.* A békés-csabai járásbirósági állapotok. Tele vagyunk panaszszal az igazságszolgáltatás rósz és lassú menete miatt, mindenben keressük a gyenge és felületes igazság­szolgáltatásnak a kiapadhatlan, sőt rohamosan növekvő restan­tiáinak kútforrását, de abban legkevésbé, a mi a valódi oka, a garasos takarékoskodásban. A csabai járásbíróság 1881. évig 3 biró, egy aljegyző és ha volt szerezhető, egy joggyakornok Ítélkező és illetve fogalmazó személyzetből állott. 1881. évben kaptunk telekkönyvet s ezzel egy tkvi új birót, de azonnal elvitték az aljegyzőt, később az üresen álló joggyakornokságot is beszüntették. 1881. év óta volt tehát 4 biránk s ha meg akartak felelni lelkiismeretesen hiva­tásuknak, dolgozhattak is eleget. A járásbiró, kihez az összes panaszosok tolakodnak, vezeti az administratiót, a folyton szapo­rodó elnöki ügyeket, tárgyal egyes bagat. polgári, bftő ügyeket s elintézi nagyobb részben a hagyatékokat. Egy albiró kizárólag a telekkönyvvel, a másik bíínfenyitő, a harmadik polgári ügyekkel foglalkozott s mindegyiknek volt dolga elég. Október hóban volt járásbiránk nyugdíjaztatott, nemsokára kaptunk új járásbirót, ekkor egy albiró lemondott. Ennek helye azonban nemcsak hogy máig sem töltetett be, de hosszú tár­gyalások alapját képezi, hogy egyáltalán betöltessék-e ? A törvény­széki elnök, az új járásbiró ezer és ezer számokra támaszkodva kimutatják, hogy okvetlenül szükséges, a miniszter ur pedig azt gondolja, hogy igazatok lehet, de az államnak még okvetlenebbik kell takarékoskodnia; takarékoskodjatok tehát ti is a munkával és röviden végezzétek hárman a négy emberre való munkát. Ha muszáj, hát muszáj lesz, a bíróság pedig segit szinte agy magáu, a hogy lehet, vagy a hogy muszáj, de annak a jog­kereső közönség iszsza meg a levét s az igazság sir utána. Iszen ma is megtörténik, hogy egyik-másik ügyvéd ugy néha kikél egy-egy ítélet ellen s a főérv, a mivel megnyugtatni igyekeznek háborgó jogérzetét, az, hogy nincs elég idejük alaposabban át és utána tanulmányozni a peranyagot s ebben meg kell (muszáj) nyugodnunk, mert látjuk, hogy a járásbiró hazaviszi ugydarabjait, hogy éjjel otthon is és nyugodtabban dolgozhassák s látjuk, hogy az aljárásbirák már félegy, egy órakor délben a hivatalban vannak s este 7 óra körül is kivilágítva vannak ablakaik s tudjuk, hogy dolgoznak, még pedig lázas erővel, csak azért, hogy currensben maradhassanak, mert tudják jól, ha egyszer ellepi őket a res­tantia, akkor abból nincs menekülés. Ha ezt akarja elérni a miniszter ur ö excellentiája, ám segitse be a csabai járásbíróságot is a restantiák sötét pocsolyá­jába, de akkor nemsokára három kisegitö-birót fogunk kérni, hogy húzza ki az igazságszolgáltatás megfeneklett szekerét a hínárból Ez is azután muszáj lesz. Fábry Károly, ügyvéd B.'Csabán. Vegyesek. A bírói felelősségi törvényjavaslatról értekezett f. hó 9-én Székely Miksa fővárosi ügyvéd a magyar jogász-egyr létnek Csemegi Károly elnöklete alatt tartott ülésén. Székely értekezésében először az ausztriai, bajor, porosz, francia, belga törvényeket ismertetve, a fegyelmi vétség jogi természetét hatá­rozta meg; kifejté ezután, mily veszedelem fenyegeti a bíróságot * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyilunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom