A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 2. szám - A magánvádra üldözendő vétségeknél elejtheti-e a magánvádló vádját a perújitás folyamán is? - Ki ellen állapitandók meg az ügygondnoki díjak?

14 A J s a rosszul informált táblát jobban informálni, hát ha sikerül az helyesebb gyakorlat követésére birni. Sok szerencsét az útra!« Úgyde nem elég egy-egy hangzatos »elvi határozatot« szélnek ereszteni; hogy a jurista ezen elv helyességének hitelt adjon, szükséges azt a törvény szavaival, vagy annak szellemével összhangzatba hozni. Már pedig mire alapítja a kir. tábla jelzett »elvi határozatát ?« Arra c, hogy a prts hivatolt szakasza szeriut a képviselők díjai mindkét fél, vagyis a gyakorlati kifejezés szeriut saját feleik irányában megállapitandók ? De ezen §. aztisrendeli, hogy ugyanezen dijak a perköltségekhez számíttassanak. Vájjon csak ezen díjak a képviselők díjai? Nem! hát a szakértők, a tanuk, a szemlét tartó bírói tag díjai? Nyilvánvaló, hogy mindezen díjak szintén perköltségek címén állapitandók meg, noha a törvény sem e helyütt, sem másutt erről kifejezetten nem szól. De miudez a dolog természetével adva van s erre felesleges is lett volna külön szakaszt alkotni. Úgyde, ha természetes, miszerint a peren kivül álló, de a per lefolytatásához néltuilózhetlen tanuk, szakértők és biró valaki — rendszerint a pervesztes fél — által, még pedig a 252.. §. alapján díjaztassauak, ugy semmivel sincs igazolva azon »elv«, mely szerint az ügygondnoki díjak ugyanezen törvény dispositiója alá ne subsummáltathassanak. Előttem van egy eset, a melyben felperes maga kérte keresetlevelében alperesi ismeretlen örökösök számára az ügygondnok kirendelését. Alperesek pervesztesekké lévén, a perköltségekben is inarasztaltattak, persze az ügygondnoki dijak kivételével. Ezek ügygondnok számára az »ismeretlen örökösök* ellen utalványoztatnak ki. Hol vannak ezen »ismeretlenek?« — válasz: sehol! mert a felperes által csatolt halálesetfelvételi okmányból bizonyos, hogy öt élő természetes és törvényes örökösön kivül több örökös nincs, nem is volt; hogy végrendelet nem létezik, tehát végrendeleti örökös sincs. Tessék már most ügygondnoknak a sehol sem létező »ismeretlen örökösöket« fizetésre felszólítani, a pert elleuük megindítani, lefolytatni és végrehajtani. Lehet-e ennél nevetségesebb parodizálását a törvénynek elképzelni? felperes — ő tudja, miért, tán feles, valószínűbb, hogy felesleges óvatosságból — egy fictiót visz bele a perbe ; a bíróság ezen fictio mellett a keresztapaságot elvállalja és fictiv érdekei képviseletére gondnokot rendel, de nem a képzeletben, hanem valósággal. Mikor végre a per számlája psszeállittatik s mindenkinek az öt megillető jutalék kiadatik, ekkor az ügygondnokot jóllakatják egy fictióval s cl akarják vele hitetni, hogy az nemcsak valami, a mit a pék, hanem a mit a jogász ember is elfogad, mint holmi kifundálhatatlan bölcsességü »jogi elvet!« Nyilt kérdések és feleletek. Kénlések a vadászati törvény köréből. (1883. XX. t.-c 26. §.) X. haszonbérbe vette Z. községtől a vadász-területet. Y. vadásztárs akarván lenni, felszólította X-et, hogy társul fogadja cl : X. elfogadta. Végre abban egyeztek meg, hogy Y. fizeti az egész haszonbér-összeget, de a vadászterületnek az országút által elválasztott egyik felerészét Y., a másikat pedig X. korlátlanul — egyik a másiknak kizárásával — fogja vadászni. Egy alkalommal X. megvadászta az Y-nak fentartott területet, miért is Y. az 1883. évi XX. t.-c. 26. §-ába ütköző vadászati kihágás miatt X-et a közigazgatási hatóságnál feljelentette. Szerény véleményem szerint kihágás esete fenn nem forog, ezen eset pusztán magánjogi kérdés, mely rendes polgári per utján bírálandó el ; mert a fenforgó esetben X. továbbra haszonbérlő maradt; mert a haszonbérért a községgel szemben továbbra is X. felelős; mert a haszonbérleti jog az árverési jegyzőkönyvben Y-ra átruházva nem lett. Ezen eset nem egyéb, mint magánjogi kötelem X. és Y. között, mely a magánjog elvei szerint bírálandó el. Végre ezen eset az idézett szakasz szerint nem is minősíthető kihágásnak, mert az idézett szakasz világosan tulajdonos vagy haszonbérlőről beszél; már pedig Y. haszonbérlői minőséfét soha, míg ellenben X. a községi árverési jegyzőkönyvvel mindenkor igazolhatja. Y. által tett feljelentés tehát a közigazgatási hatóság által feltétlenül elutasítandó. Horváth C songor János, ^^x3& * . kir. atjárásbiró Pertakon. (Kérdés.) Hogyan értelmezendő a blkv. 53. §-ának a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó részei Akként-e, hogy pl. 25 frt pénzbüntetés helyett — behajthatlanság esetére — a biró tetszés szerint szabhat •'! naptól egész 25 napig terjedhetöleg bármily tartamú szabadságvesztés-büntetést ? vagy pedig akként, hogy minden 10 frt helyett szükségképen 1 nap számítandó (pl. 40 frt helyett sem több, sem kevesebb, mint 4 nap), a hol pedig a kiszabott összeg tizzel maradék nélkül nem osztható, maradék után szintén egy nap (pl. 43 frt helyett 5 nap, 7 frt helyett 1 nap, 12 frt helyett 2 nap stb.). Ezen kérdés megvitatását kérném. Pollák Izidor, ügyved Nyitrq.il. S é r e 1 e m.* A békés-csabai járásbirósági állapotok. Tele vagyunk panaszszal az igazságszolgáltatás rósz és lassú menete miatt, mindenben keressük a gyenge és felületes igazságszolgáltatásnak a kiapadhatlan, sőt rohamosan növekvő restantiáinak kútforrását, de abban legkevésbé, a mi a valódi oka, a garasos takarékoskodásban. A csabai járásbíróság 1881. évig 3 biró, egy aljegyző és ha volt szerezhető, egy joggyakornok Ítélkező és illetve fogalmazó személyzetből állott. 1881. évben kaptunk telekkönyvet s ezzel egy tkvi új birót, de azonnal elvitték az aljegyzőt, később az üresen álló joggyakornokságot is beszüntették. 1881. év óta volt tehát 4 biránk s ha meg akartak felelni lelkiismeretesen hivatásuknak, dolgozhattak is eleget. A járásbiró, kihez az összes panaszosok tolakodnak, vezeti az administratiót, a folyton szaporodó elnöki ügyeket, tárgyal egyes bagat. polgári, bftő ügyeket s elintézi nagyobb részben a hagyatékokat. Egy albiró kizárólag a telekkönyvvel, a másik bíínfenyitő, a harmadik polgári ügyekkel foglalkozott s mindegyiknek volt dolga elég. Október hóban volt járásbiránk nyugdíjaztatott, nemsokára kaptunk új járásbirót, ekkor egy albiró lemondott. Ennek helye azonban nemcsak hogy máig sem töltetett be, de hosszú tárgyalások alapját képezi, hogy egyáltalán betöltessék-e ? A törvényszéki elnök, az új járásbiró ezer és ezer számokra támaszkodva kimutatják, hogy okvetlenül szükséges, a miniszter ur pedig azt gondolja, hogy igazatok lehet, de az államnak még okvetlenebbik kell takarékoskodnia; takarékoskodjatok tehát ti is a munkával és röviden végezzétek hárman a négy emberre való munkát. Ha muszáj, hát muszáj lesz, a bíróság pedig segit szinte agy magáu, a hogy lehet, vagy a hogy muszáj, de annak a jogkereső közönség iszsza meg a levét s az igazság sir utána. Iszen ma is megtörténik, hogy egyik-másik ügyvéd ugy néha kikél egy-egy ítélet ellen s a főérv, a mivel megnyugtatni igyekeznek háborgó jogérzetét, az, hogy nincs elég idejük alaposabban át és utána tanulmányozni a peranyagot s ebben meg kell (muszáj) nyugodnunk, mert látjuk, hogy a járásbiró hazaviszi ugydarabjait, hogy éjjel otthon is és nyugodtabban dolgozhassák s látjuk, hogy az aljárásbirák már félegy, egy órakor délben a hivatalban vannak s este 7 óra körül is kivilágítva vannak ablakaik s tudjuk, hogy dolgoznak, még pedig lázas erővel, csak azért, hogy currensben maradhassanak, mert tudják jól, ha egyszer ellepi őket a restantia, akkor abból nincs menekülés. Ha ezt akarja elérni a miniszter ur ö excellentiája, ám segitse be a csabai járásbíróságot is a restantiák sötét pocsolyájába, de akkor nemsokára három kisegitö-birót fogunk kérni, hogy húzza ki az igazságszolgáltatás megfeneklett szekerét a hínárból Ez is azután muszáj lesz. Fábry Károly, ügyvéd B.'Csabán. Vegyesek. A bírói felelősségi törvényjavaslatról értekezett f. hó 9-én Székely Miksa fővárosi ügyvéd a magyar jogász-egyr létnek Csemegi Károly elnöklete alatt tartott ülésén. Székely értekezésében először az ausztriai, bajor, porosz, francia, belga törvényeket ismertetve, a fegyelmi vétség jogi természetét határozta meg; kifejté ezután, mily veszedelem fenyegeti a bíróságot * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyilunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.