A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 33. szám - A tőzsdejáték jelentősége a magyar büntető törvénykönyvben

130 A. JOG. Az ilyen váltó nem érvénytelen, hanem a biztosító társaság felperessége alatt perelhető. A budapesti kir. kereskedelmi és váltó-törvényszék (1887. dec. 29, 54.151. sz. a.): Berczelly György ügyvéd által képviselt bécsi biztositó-társaság magyarországi fiókigazgatósága cég felperesnek Weiuberger Jenő ügyvéd által képviselt K. Lipót alperes ellen 492 frt 60 kr. és jár. iránti perében következő Ítéletet hozott: az 1887. évi szept. 14-én 45.103. sz. a. hozott sommás végzés hatályon kiviil helyeztetik s felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok : a kereseti váltó tartalma szerint a bécsi biztositótársaság budapesti főügynöksége jelentkezik annak tulajdonosául s alakilag felperesnek váltóbirtokosi minősége a váltó szövege által nincs igazolva. Arra nézve, hogy felperes mindazonáltal s ide vonatkozó kifejezett nyilatkozat nélkül is váltóbirtokosnak legyen tartandó : nem érvelt felperes sikeresen azzal, hogy a budapesti főügynökség csak közegét képezi s nem birván önálló hatáskörrel, a társasággal azonos jogi személynek tekintendő, valamint nem hozta fel felperes álláspontjának támogatására hatályosan azon érvet sem, hogy már csak azért is volt jogosítva a kereseti követelést saját nevében érvényesíteni, mivel a főügynökség képviseleti és perlési joggal nem bir. Mindkét szempontnak csak akkor lehetne jogosultsága, ha a társaságot érintő jogviszonyból folyólag a társaság jogai és kötelezettségei forognának szóban ; a midőn azonban a kizárólag alakja szerint elbírálás alá eső váltóra nézve a birtokosi minőség válik kérdésessé, nincs jogosultsága felperes érvelésének. Váltójogi szempontból ugyanis, ha csak jogellenes cselekvényből nem következik az ellenkező — a mit felperes a fenlbrgó esetben nem is állit — egyedül azon személy lévén igazolt váltóbirtokosnak tekinthető, a kit ilyennek a váltó tartalma tüntet fel, a ki tehát a váltóban ilyennek, kifejezetten meg lett jelölve; váltóbirtokosi szempontból teljesen közömbös felperes azon állítása, hogy budapesti főügynöksége csak közegét képezi s önálló hatáskörrel nem bir s épen jöhet a váltóbirtokosi minőség elbírálásánál tekintet alá azon kérdés, vájjon egyébként bir-e a főügynökség társasági jogviszonyból keletkezőleg képviselet s perlési joggal vagy sem ? Mert akkor, midőn a váltó tartalma szerint a főügynökség jelentkezik váltóbirtokosul, ezen minősége teljesen függetlenül s elvontan a társasághoz való belső viszonyától jön tekintet alá s nem vehető mérvadóul ezen viszony anyagi volta, hanem kizárólag a váltónak alaki kijelentése. Ezen alaki kijelentés pedig önálló jogalanynyá minősiti a lóügynökséget s ekép, midőn a főügynökség a váltót felperesre formailag át nem ruházta: felperes váltójogilag igazolt váltóbirtokosnak nem tartható; minélfogva a kereseti váltó alapján keresetjoga nem származván, őt annak hiányában keresetével el kellett utasitaniok. A budapesti kir. itélö tábla (1889. január 7, 802. sz. a.) az első bíróság Ítéletét annak indokai alapján helybenhagyja stb. A m. kir. Curia (1889. július 1. 325. v. sz.) mindkét alsó bírósági Ítéletnek megváltoztatásával felperesnek kereshetőségi joga megállapíttatik s az első fokú bíróság a pernek érdemleges elbírálására utasittatik stb. Indokok: a részvénytársaság és kereskedelmi meghatalmazott jogi fogalmához képest a részvénytársaságnak képviseletében ennek bármely közege által megszerzett jogok már közvetlenül a részvénytársaság részére megszerzetteknek tekintendők. Ehhez képest a »bécsi biztositó-társaság budapesti főügynöksége« megjelelés mellett a váltó rendelvényesének a felperes részvény-társaság tekintendő és nem annak főügynöksége, mely önálló jogalanyt nem képez, hanem felperes részvénytársaságnak közege. A fuvarozott árúk egy részének elveszése miatt a feladó a többi árú átvétele és a fuvardíj kifizetése után is követelhet kártérítést, ha csak a hiány külsőleg felismerhető nem volt, és annak fenforgása és a fuvarozás közben való történte bármi módon igazoltatik. A kereskedelmi tv. 401. §-a ugy értendő, hogy hiányoknak szakértők által való megállapítása csak azon esetben szükséges, ha az árú megvan, de oly változást szenvedett, mely által értékében vesztett; de nem az árú elveszése esetén. A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság mint kereskedelmi bíróság. (1888. július 3. 15,363. sz. a.) Kelemen Gábor ügyvéd felperesnek dr. Bartsch Gusztáv ügyvéd által képviselt m° kir. államvasutak alperes ellen 12 frt 30 kr. és jár. iránti perében következő ítéletet hozott: Ha felperes főesküt tesz arra, hogy általa 1887. nov. 30-án az A. és B. alatti tanuságuként feladott, alperes által fuvarozás végett átvett és K. G. 13 jellel ellátott ládában az E. alatt, tanuságoként megvett bödön 8 itce ludzsir tartalommal alperes közege által átvétel alkalmával bent foglaltatott, annak kereshetőségi joga megállapíttatik s köteles alperes 2 frt 70 kr. tőkét felperesnek az esetre megfizetni, ha az becslő esküt tesz arra, hogy 1887. decz. 1-én a ludzsir itcéje Budapesten 1 frt 20 kr. értéket képviselt. . . A főeskíí le nsm tétele esetén feiperes keresetével elutasittatik. A mennyiben a főeskíí letétetik, a becslőeskü azonban uem, j felperes keresetének csupán 9 frt 60 kr. és jár. erejéig terjedő részével utasittatik el, stb. Szabadságában áll azonban felperesnek a becslőesküt a • megállapítottnál is kisebb összegre vonatkozólag letenni, mely esetben a becslő esküben foglalt összeget lesz köteles alperes megfizetni. Indokok: A kereseti előadás szerint felperes alperesnek több rendbeli élelmi szert adott át Budapestre szállítás végett, mely csomagok egyikéből egy bödön 8 itce ludzsir tartalommal átvétel alkalmával hiányzott. Alperes tagadja, hogy a felperes által fuvarozás céljából feladott élelmi szerek közül a keresetben említett bödön tartalmával együtt hiányzott; tagadja, hogy az oly értéket képviselt; de különben is az árú átvételével és a fuvardíj kifizetésével ellenében felperesnek minden igénye megszűnt, annyival inkább, mert a hiány birói szemle foganatosításával nem állapíttatott meg. Minthogy felperes V. Anna és K. Jánosné tanuk által, azt, hogy részére 1887. decz. 1-én szállított ládában annak felbontása alkalmával csupán egy zsiros bödön találtatott s a ládába biztonság céljából tett széna lenyomkodottságából az, hogy abban még egy más bödön is el volt helyezve, kitűnt: igazolta; az átvétel utáni napon azt megmázsált egyének súlyhiányt állapítottak meg; de N. Imre István tanú vallomásából kitetszőleg a ládába két pléhbödön helyeztetett el; sőt még a szállítólevél és feladási vevény tanúságaként egy ládát két bödön zsírtartalommal vett át alperes fuvarozás végett, kétséget sem szenved, hogy a K. G. 13. jellel ellátott láda két bödön tartalommal birt feladás alkalmával. De minthogy felperes az irányban, hogy az említett ládában elhelyezett bödön azonos lett volna az E. alatti számlában kitüntetett bödönnel s az tényleg 8 itce ludzsirt tartalmazott, más bizonyítékot nyújtani képes nem volt, részére az általa is kért egyoldalú főesküt a pts. 235. §. alapján megítélni kellett. Ennek letétele esetén felperes követelése valódiságára nézve kétségtelen lévén, mivel a ludzsir ára másként meg nem határozható, a becslő eskü általi bizonyítást kellett alkalmazni. Alperesnek azon kifogását, hogy felperes igénye az árú átvétele és fuvardíj kifizetése által megszűnt, figyelembe venni i nem lehetett; mert a ker törv. 410. §. a kiszolgáltatáskor külsőleg fel nem ismerhető hiány miatt azután is megengedi fuvarozó felelősségre vonhatását, de a ker. törv. 398. §. értelmében fuvarozó minden kárért felelős. A hiány bíróság közbenjötte melletti megállapításának szüksége fenn nem forgott, mert a láda felbontásáig a hiány meg nem állapitható, azután pedig mindig állhat alperes azon kifogással, hogy az árú a felbontástól a szemle foganatosításáig távolittatott el, de különben is a ker. törv. jogot enged az árú mibenlétét birói szemle utján megállapítani, de ezt az érdekletteknek kötelességévé nem teszi stb. A budapesti kir. itélö tábla (1889. június 21. 5.073. sz. a. ) az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével feltétlenül elutasítja stb. Indokok: Felperes keresetében azt állítja, hogy az általa 1887. évi november 30-án feladott teherárúszállitmányból a láda felbontása alkalmával egy bödön ludzsir hiányzott, mely állításának begyőzésére részint tanukra hivatkozik, részint pedig főeskü általi bizonyítást hoz javaslatba. Tekintve azonban, hogy a ker. törv. 410. §. szerint az árúátvétele és a fuvardíj kifizetésével a fuvarozó ellen minden igény megszűnik s hogy ennek megszűnte után az átvételkor fel nem ismerhető hiányokért is csak akkor felelős, ha a hiány vagy sérülés a 409. §. szerint a felfedezés után azonnal