A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889 / 33. szám - A tőzsdejáték jelentősége a magyar büntető törvénykönyvben
284 il JOG. fizeti ki a marasztalási összeget, a kiknek mindenike a felperesi követelés tekintetében egymással szemben csak a maga részeért felelős; jogosult-e a fizető a jogerős Ítélet alapján jogengedményezés nélkül is, azonban az általa teljesített fizetésnek igazolása mellett, adóstársai ellen az őket terhelő marasztalási rész összegre a végrehajtás elrendelését kérni és elrendelendö-e az, vagy sem ? Volosz Lajos, ügyvéd M.-Szigeten. Sérelem* Szemelvények a vidéki judicatura köréből.** Becses lapja f. hó 28-án megjelent számának sérelmi rovatában a szolnoki törvényszékre vonatkozólag előadottakat válasz nélkül nem hagyhatjuk, miután az egész közleményen annak kinyomata vonul el, hogy szerzője törvényszékünk viszonyaival nem ismerős. Mindenekelőtt kijelentjük, hogy tudtunk szerint, nincs a törvényszék kebelében egyetlen biró sem, ki hanyag, vagy tisztét megelégedésre betölteni képtelen lenne. Igaz,^ hogy az ügymenet gyorsasága a múltban hagyott fenn kívánnivalót, de ennek okául azt kell tartanunk, hogy a bírói létszám sohasem volt teljes. Egy biró a kir. táblához neveztetett ki; egy másik biró ugyanoda kisegítőül kivatott be, a nélkül, hogy az utóbbinak helye mostanig betöltetett volna ; egy bírónak nyugdíjazási kérdése és helyének betöltése hónapokig volt függőben; a pár hó előtt elhunyt elnök pedig közel egy fél évig betegeskedvén, állását egy bírónak kellett betöltenie, úgy, hogy oly panasznak, mely az egyénekre lenne visszavezethető, sem alapja, sem jogosultsága nincs. Egyszersmind az igazság érdekében feltétlen elégtételt kell szolgáltatnunk, a pontossága, munkássága és tapintattal párosított erélyeért elismerést érdemlő megtámadott törvényszéki elnöknek, a midőn valótlannak nyilvánujuk czikkirónak a törvényszéki elnökre és a végtárgyalások megkezdésére és vezetésére vonatkozó minden egyes állítását; valamint elégtételt kell adnunk a szembaj és a kényelem és munkátlanság miatt megtámadott bíráknak azon komoly kijelentésünk által, hogy e támadás ép oly méltatlan, mint igazságtalan. A váltó és kereskedelmi perek elintézésének lassúságára nemcsak a fentebb már vázolt állapotok, hanem az is igen nagy befolyással van, hogy azoknak szakavatott előadója, ki a soron kívül elintézendő váltó és kereskedelmi ügyeket, a beadás napján intézi el, s csaknem naponként kénytelen ülésezni: nemcsak az éven át 900-at meghaladó váltó- és kereskedelmi, valamint az összes csődügyekkel, hanem ezeken kivül még polgári perek, hagyatékok, sőt egy igen bonyodalmas úrbéri perrel is terhelve van. A szembajnak megrovása pedig különösen oly bíróval szemben, ki éven át reggeltől d. u. 2 óráig és d. u. 3-tól este 8—9 óráig a legnagyobb szakértelemmel és szorgalommal látja el hivatalában hivatalos teendőit: nemcsak igazságtalan, hanem embertelensé<í is. Teljes tisztelettel Kanizsay József, Dr. Vladár Vilmos, Dr. Vigli Gyula, Dr. Deutsch Adolf, Hátkor Gábor, Ci/kor Ferenc, Szendi Antal, Somogyi, Bcrky József, Czakó Péter, a szolnoki ügyvédi kar: Dr. Weiner Salamon, Kerekes Géza, I.ippich Gusztáv, Zrumetzky Béla, Dr. Hcller Dávid, Dr. Jl/andel Ignácz, Elek Dávid, Király Balázs, Nagy Gyula, Kiss Ferencz, Irodalom. Bélyeg- és jogilletéki reformjavaslatok. Beterjesztette Madarassy Pál a m. k. p. ü. közigazgatási bíróság elnöke. Nagy 8° I. kötet 639 1. II. kötet 622 lap, 1889. Budapest. Madarassy, mint senki más ez országban, leginkább hivatva volt * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. ** Ezzel befejeztük ezen tárgy feletti nyilatkozatokat. A szerkesztőség. arra, hogy ilyen tervezetet készítsen. Ot múltja, mint hosszú éveken át államtitkár a pénzügyministeriumben, öt jelene, mint hosszú időn át elnöke a pénzügyi bíróságnak, úgyszintén nagy gyakorlati és elméleti közigazgatási és jogi tanulmányai és tapasztalatai egyaránt legilletékesebb codificatorrá avatják a bélyeg és jogilletékek terén. Ama vaskos két kötet dús tartalma fényesen bizonyítja is ezt. Hogy mily szellemben dolgozta javaslatait Mad'arassy legpraegnansabban fejezi ki maga, a midőn nagyjelentőségű és szabású törvényjavaslatairól általánosságban többek közt következőleg szól: »Jelen dolgozatom a zeddigi rendszertől formailag, de talán az egész munkálat összeségének előnyére, abban külömbözik, hogy inig az osztrák törvény, melynek nyomán a hazánkban érvényes összeállítás is készült, a bélyegadót és jogilletéket egy törvényben tárgyalja, és habár ezt a rendszert maga az osztrák törvény nagyérdemű készítője: Schwarz Péter, akkori ministeri tanácsos is bonyolultnak jelzi és csupán az adó könnyebb behajtása szempontjából tartja fenn és ajánlja, addig az én rendszerem Francziaország példája nyomán a kétféle természetű adóztatást egymástól elkülönített, de ott, a hol kell, egymással összefüggésbe hozott, külön törvényjavaslatokba foglalja. Azt a célt, melyet törvényjavaslataimmal elérni szándékozom, már fentebb jeleztem. Legyen világos, egyszerű szerkezetű, kételyeket lehetőleg kizáró, minden ember által könnyen használható törvényünk, mely az eddig tapasztalt homályt, kételyeket, méltánytalanságot vagy túlszigort lehetőleg eloszlassa, kevesbítse vagy enyhítse, a kezelés egyszerűbbé vagy igazságosabbá tétele által az adózók felebbezéseit a minimumra redukálja, tehát a munka kevesbitése által valóságos előnyt nyújtson, a megtakarítás által úgy az államnak, mint az adózó polgárnak. De karöltve jár ezzel az a czél is, hogy az az adott alkalmat felhasználva, a pénzügyi érdek is teljesen megóvassék, az engedett könnyítések a bélyegadó tételeinek vagy a jogilleték mérvének méltányos fokozása által kiegyenlittessenek ott, a hol ezt a mérsékelt fokozást az adótárgy természete megengedi, sőt az állam fokozattabb szükségleteire való tekintettel a bélyegadóból és jogilletékből eddig folyó jövedelem növeltessék és a kincstár jogos igénye azokra gyorsabb és hatályosabb módon érvényesíttessék. Az utóbbi tekintetben azonban nem mentem odáig, a meddig az angolországi és éjszakamerikai hasonló természetű törvények mennek: az érvénytelenségi praejudiciumig, mely a bélyegkötelezettségnek nagyon hatályos erőt kölcsönöz ott az által, hogy a szabályszerű bélyeggel el nem látott okiratot a hatósági érvényesítéseknél érvénytelennek mondja ki. Nem tettem ezt egyrészről azért, mert az emiitett országokban a bélyegadó legtöbb tárgyam a bélyegjegy használata tekintetében a penny-rendszer (körülbelül olyan, mint nálunk a postabélyeg alkalmazása) dívik, mig nálunk kényszerítő fiskális érdekek miatt, ezt a rendszert mindaddig alkalmazni nem lenne célszerű : mig az ország forgalmának és vagyonosodásának erősbülése folytán a bélyegadó tárgyai oly nagy mennyiségre nem szaporodnak, hogy a mennyiség az eddigi jövedelmet kisebb tételekben is biztosítja. De az érvénytelenségi praejudiciumot azért is mellőztem, mert habár az, mint a pénzügyi törvények alkalmazása körüli erős szigor, szabad és felvilágosult nemzetek által, minden baj és hátrány nélkül alkalmaztatik is : annak érvényesítése a mi viszonyaink közt, az általánosan kevésbé kifejlett kötelességérzet mellett, nagy nehézségekre és visszatetszésre találna. Dolgozatomban a kincstár érdekeit szem előtt tartottam. Ugy a bélyegadónál, mint a jogilletékeknél a teljesítménynek többféle fokozását javaslom, melyek jogosultságát a részletes indokolásban az illető tételeknél kimutatni igyekezem és a melyek eredményét évi összegükben 750 — 800,000 frtnyi jövedelemtöbbletre becsülöm. Az anyagot szétválasztottam : bélyegadó és jogilletéki tárgyak szerint. A törvényt egyszerűsítettem, szabatosabbá, világosabbá, könnyebben közölhetővé tettem. Azokat a szembeszökő méltánytalanságokat, ellentmondásokat, homályokat, melyek a törvények és szabályok eddigi összeállításának értékét annyira leszállítják, eltávolítottam. Zaklató és mégis a kincstárnak semmi vagy csekély előnyt nyujtő rendszabályokat kiküszöböltem, a leletjutalékokat megszüntettem, a beadványok kezelésében méltányosságot javaslok; a büntető határozatokat egyszerüsitem ; az ügyvédek és közjegyzők elleni túlságos és igazságtalan szigort enyhítem; a fokozott mérvben kiszabott bélyegadónak bizonyos esetekben eddig el nem engedhetését megszüntetem.