A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 30. szám - Halasztó hatályú-e a felfolyamodás a végrehajtási törvény 220. §-ának alkalmazása esetén?

A J O Cí. 259 okot alapos kifogásokra és már magában nagybecsű a védelmi érdeknek adott engedmény. A kár, az időveszteség, melybe húsz haszon nélkül idézett tanú kerül, nem ér fel azzal, melyet egy valódi védötanunak megtagadása az elnök, illetőleg a biróság résiéről maga után vonhat. Hisz a bíróság a nélkül is hajlandó az előleges eljárásban hozott határozatánál csalóka értéket tulajdonítani az eljárás addigi eredményeinek. A javaslat nem is engedélyezi a vádlottnak azt, a mit a német bűnvádi eljárás magában foglal: közvetlen idézési jogot előzetes indítvány nélkül is, de kimondja, hogy a vádlott által a szabályszerű tanú díjak letétele mellett meghivatni kivánt tanuk és szakértők okvetlenül meghívandó k. Halasztó hatályú-e a felfolyamodás a végrehajtási törvény 220. §-ának alkalmazása esetén ? Irta: TiVni GÁSI'AR selmeci ügyvéd. A végr. törv. 220. §-a akként intézkedik, hogy »ha a végrehajtás tárgyát valamely ingatlanra vonatkozó tulajdoni vagy más dologi jog képezi, a biróság a kielégítési végrehajtást elrendelő végzésben a tulajdoni vagy dologi jog bekebelezését megrendeli és ennek fogauatositása végett az illetékes telekkönyvi hatóságot megkeresi.. Az most már a kérdés: vájjon e végzést a végrehajtást elrendelő törvényszék a meghozatal után azonnal, vagy pedig esupáu jogerőre emelkedés után te.lzi-e át a telekkönyvi hatósághoz .J Más szavakkal : a végrehajtást megrendelő végzés ellen benyújtott felfolyamodás megakasztja, illetőleg megakaszthatja-e a tulajdoni vagy dologi jog bekebelezését? A végr. törvény egyik leghivatottabb magyarázója dr. I m 1 i n g Konrád a végr. törv. 37. §-át commentálván, többek között azt mondja, hogy »felfolyamodás folytán foganatosítani nem lehet a 123., 125., 169., 201., 215. és 221. §§-baa szabályozott cselekvényeket*. (A végr. törvény magyarázata 61. lap.) A 220. §. ezek között említve nincs, miből azt következtetem, hogy dr. Imling Konrád az ezen §-ban szabályozott cselekvényt közbevetett felfolyamodás dacára is foganatosithatónak tartja ; ehhez megjegyzem még azt is, hogy mindazon esetekben, melyek eddig tudomásomra jutottak, a törvényszékek ezen értelmezésnek megfelő gyakorlatot követtek; ily esetekben, midőn t. i. a végrehajtást valamely dologi jog bekebelezése iránt rendelték el, a végrehajtást elrendelő végzést a meghozatal után azonnal szokták áttenni az illetékes telekkönyvi hatóságokhoz, ezek pedig a mennyiben telekkönyvi akadály nincs, a bekebelezést elrendelik és foganatosíttatják. Ezen eljárásnak természetes következménye, hogy a közbevetett felfolyamodásnak halasztó hatály nem tulajdoníttatik. Vizsgáljuk már most közelebbről, megfelel-e törvényeinknek és megfelel-e a végrehajtási törvény 37. §-ában foglalt rendelkezésnek a fent vázolt törvénymagyarázat és az ennek teljesen megfelelő gyakorlat? A végr. törv. 37. §-a egyebek közt azt is mondja, hogy »a IVl folyamodásnak halasztó hatálya van a marasztalás tárgyának a végrehajtató részére való átadására«. Minden oly esetben, midőn a marasztalás tárgya csupán tulajdoni vagy más dologi jog, a végrehajtást elrendelő végzés csupán és egyedül a tulajdoni vagy más megítélt dologi jog bekebelezése iránt tartalmazhat intézkedést és az ítélet sanctiót az által nyer, ha a tulajdoni vagy egyéb dologi jog a végrehajtatónak, mint megítélt, átadatik. Az ingatlanok tulajdonának átadása a telekkönyvbe való bejegyzés által történik s így midőn a törvényszék a tulajdoni vagy más dologi jog bekebelezése iránt végrehajtást rendel el, a dolog lényege tekintetében nem tesz mást, mint elrendeli a dologi jog átadását, vagyis oly végrehajtást elrendelő végzés, mely dologi jog bekebelezése iránt tartalmaz rendelkezést, lényegileg oly végzés , melylyel a marasztalás tárgyának a végrehajtató részére való átadása rendeltetik el. Hogy a tulajdoni jog átadása a nyilvánkönyvbe való bejegyzés által történik, ez az Osztr. Polg. Trvk. rendeltetése, mely pedig ingatlanokra nézve jogérvényben van. Ugyanígy magyarázza azt Z 1 i n s z k y Magyar Magánjoga a 230. lapon és Knorr Alajos Magánjoga a 145. és következő lapokon, egyébiránt alig hiszem, hogy ez bárki által is kétségbe vonathatnék. Ha tehát a tulajdonjog bekebelezése tárgyában intézkedő végrehajtást elrendelő végzés lényegében »a marasztalás tárgyának átadására* vonatkozó végzésnek tekintendő : akkor a végr. törv. 37. §-a értelmében az ily végzés ellen benyújtott felfolyamodásnak halasztó hatály tulajdonítandó s minthogy a halasztó hatály nem érvényesülhet, ha ily végzések meghozataluk után a telekkönyvi hatósághoz azonnal áttétetnek, ennélfogva ily végzéseknek jog, erőre emelkedése várandó be és csak ha jogerőre emelkedtek, \ akkor történjék a telekkönyvi hatóság megkeresése a bekebelezés elrendelése és foganatosítása iránt épen ugy, miként ez például a vételárt kiutaló végzésnél történik. Hogy ez csak így lehet helyes, következik a végrehajtási törvény 37. §-ának azon intentiójából is, mely azt tauusitja, hogy a végrehajtás folyamán minden felfolyamodás a végrehajlatónak csupán végleges kielégitését akasztja meg ; tehát halasztó hatály csak ott van, a hol a nctaláni jogsérelem által helyre nem hozható kár okoztathatnék. Következik továbbá ezen §-nak azon kétségbevonhatlan intentiójából, mely a mellett tanúskodik, hog) ezen §. a végrehajtást szenvedő jogainak védelmét tartotta szem előtt. Már pedig minden oly esetben, midőn tulajdoni vagy egyéb dologi jog a nyilvánkönyvbe már bejegyeztetett, a végrehajtatónak teljes és végleges kielégítése történt meg — a mit pedig a 37. §. felfolyasnodás közbevetése esetében megakasztatni rendel — továbbá ha ily esetekben halasztó hatálya a felfolyamodásnak nincs, illusoriussá válik a végrehajtást szenvedőre nézve a birtokon belüli védelem, a mit pedig a 37. §. minden más analóg esetben megenged. Mindezek alapján azon szerény nézetemnek adok kifejezést, hogy dr. Imling Konrád kir. táblai biró urnák a végr. törv. 37. §-ához fűzött commentárja e részben hiányos, a fent vázoltam bírósági gyakorlat pedig téves. Ausztria és külföld. A bolfrár »üfryvédreiidtartás . (Folytatás ) Nem lehetnek ügyvédek vagy ügyvédsegédek: a) az idegen alattvalók; b) kik még be nem töltötték 21 éves életkorukat. (Nálunk a betöltött 21-ik év adja meg a nagykorúságot.) c) kik törvény erejénél fogva vagy jogerős Ítélet folytán elvesztették polgári és politikai jogaikat; d) kik hamis eskü, hamis tanuzás, szemérem elleni vétség vagy bűntett, lopás, zsarolás, sikkasztás, rablás, csalás, okmány- vagy jel-hamisitás, hamis bukás és hivatali vagy ügyvéd-bűntettek miatt szabadságbüntetésre el vannak Ítélve; e) kik csőd alatt állnak; f) kik bíróilag közhivataltól vagy ügyvédi gyakorlattól el vannak tiltva; g) kik állami vagy közhivatali fizetéses szolgálaton vannak és h) kik az ügyvédi vagy ügyvédsegédi lajstromból ki vannak törölve. (§. 7.). Az iigyvédfelvétel a törvényszékeknél történik, kik teljes tanácsülésben a beérkező folyamodványokat átvizsgálják s ha azokat rendben találják, azaz ha a törvényben előirt feltételek meglétét constatálják, ugy a kérelmezőnek engedélyt adnak ügyvédi vagy ügyvédsegédi gyakorlatra. A törvényszék elutasító végzése ellen felfolyamodásnak van helye az illetékes feltörvényszékhez, mely szintén teljes tanácsülésben végérvényesen határoz. Ezenkívül az ügyésznek is joga van a törvényszék helyeslő végzését felebbezni. Az ügyvédi eskü, melyben nem foglaltatik fogadalom a fejeli elem iránti hűségre, szintén a törvényszékek előtt tétetik le, melyeknél az ügyvédek jegyzéke is világlatban tartatik, az egész országban működő ügyvédek sommás jegyzéke pedig az igazságügyminiszter által minden év elején közhírré tétetik a hivatalos lapban. (§. 8-13.) Eddig a törvény első fejezete. A törvény második fejezete szól »az ügyvédek jogai és kötelességeiről.« Miután e fejezetben több oly intézkedés is foglaltatik, mely a tlolog természetéből foly s ugy látszik, csak közönségünkben s a népben uralkodó primitív jogi fogalmak miatt vétetett át a törvénybe, ugy azok kihagyásával csak a fontosabb részeket fogom előadni. Az ügyvéd és fele között a költségek tekintetében kötött megállapodás csak akkor érvényes, hogy ha az Írásbeli. Ilyennek hiányában az ügyvéd jutalomdíja a törvényhez függelékképen csatolt scála szerint állapittatik meg. Ezen scála, mely mind a