A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 30. szám - Kereskedelemügyi miseriák

116 a JOG. nek engedélyével nyúlhatott, önhatalmúlag 1,800 frtot meghaladó összeget kivett s azt saját céljaira, jelesül az előbbi állásában felmerült számadási hiánylatok kiegyenlítésére fordította. Minthogy a vallásfelekezetek lelkészei, mint ilyenek, hivatalos közegeknek nem tekintethetnek, úgyszintén a szóban forgó alapok nem köz-, hanem egyházi jellegűek; továbbá minthogy vádlott birtokában levő idegen ingó dolgot jogtalanul eltulajdonított, az eltulajdonítás célja pedig a bűnösség kérdésében merően közömbös s így a btk. 355. §-án tiltott cselekmény összes ismérvei szembeszökőn feníorognak, a vádbeli cselekményt egyedül az imént hivatkozott szakasz alapján lehet csak minősíteni. A védelemnek a btk. 358. §-ának utolsó bekezdése, illetve a btk. 343. §-ára alapított kifogását a kir. ítélő tábla elveti; mert habár a plébános a hitközség alapitványait a püspök meghagyásából kezeli, mégis, minthogy a kérdésben forgó alapítványok az illető egyházközségek céljaira szolgálnak s annak tulajdonát képezik, a tulajdonos s a kezelő között pedig szolgálati viszony fenn nem áll: ezúttal nem indítványra, hanem hivatalból üldözendő büntetendő cselekmény forog fenn. A büntetés kiszabásánál a büntetlen előéleten felül a kir. itélő tábla még azt a két körülményt tudta be enyhítőül, hogy vádlott javadalmát vesztette, fegyelmi büntetést is szenvedett. Ellenben súlyosítóul vette számba vádlott magasabb műveltségét, példaadásra hivatott állását, az összeg nagyságát, a kártérítési képtelenséget, a pénzeknek rendeltetési célját, az okozott közbotrányt s hogy a vádbeli cselekményt húzaraosb időn át s az ellenőrzés kijátszására használt fondorlatokkal hajtotta végre. (1888. febr. 7-én, 1887. évi 36,542. sz.) A m. kir. Curia: Jóllehet a vádbeli cselekményben a btk. 355. §-ának összes ismérvei benfoglaltatván, az sikkasztásnak tekintendő ; tekintve azonban, hogy az itt szóban forgó alapok és alapítványok vádlott által való kezelése a felettes egyházmegyei hatóság megbízásából veszi forrását; tekintve, hogy a vádlott az érintett alapok és alapítványok kezelése tekintetében az egyházmegyei hatóság felügyelete és rendelkezése alatt állott; tekintve, hogy ennélfogva vádlottnak a vádbeli cselekményhez, illetve az egyházmegyei hatósághoz való viszonya a btk. 343. §-ának rendelkezése alá tartozik s ezen, ugy a btk. 3ő8. §-a végső pontja szerint pedig ellene csak az illetékes felettes hatósága indítványára lett volna a bűnvádi eljárás folyamatba tehető ; tekintve végül, hogy vádlott ellen ily vádfeljelentés nem tétetett: mindezeknél fogva mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete jogos vád h ányában hatályon kívül helyeztetik és vádlott ellen a bűnvádi eljárás raegszüntettetik. (1889. január 16-án, 1888. évi 4,633. sz.) Ablakbetörés vagy felfeszités mellett akképen elkövetett lopás, hogy a tolvaj a résen kézzel benynlt, szintén a B. T. K. 336. §-ának 3. pontja alá esik. (Magy. kir, Curia 1889. jun. 6-án, 646. sz.) Belügyminiszteri körrendelet a z 1874. XXXV t.-c. módosítás áról és kiegészítéséről szóló 1886. VII. t.-c ikknek a gyámhatóságok ügykörét érintő s a f. évi március hó 5-én 50,302. szám alatt kibocsátott körrendeletben nem emiitett rendelkezései egyöntetű alkalmazása iránt. 115,95/IX. szám. (Folytatás.) Ili Az 1886 : VII. t.-c 33. s z a k a s z á h o z. 1. A 33. § első bekezdésében contemplált esetekben az eljáró kir. közjegyző költségjegyzékét minden egyes hagyatéktól felszámítva és különkülön kitüntetve tartozik beadni. 2. Ha a közjegyző által saját vagy a járásbíróság székhelyére tűzött tárgyalás az érdekelt felek egyikének elmaradása vagy nem képviselteíése miatt nem tartható meg, a tárgyalás ezen elmaradása okából a köz egyző költségeket fel nem számithat s azok részére meg nem állapithatók. És így ha egy hagyaték tárgyalása több ízben tartatott meg, de mindig csak a közjegyző vagy a járásbíróság székhelyén, ez okból a 33. §. 4. bekezdése nem alkalmazható s a dfj a hagyaték több ízben tárgyalásáért a 32. §. I. fokozata szerint állapítandó meg. 3. A közjegyző részére megállapított díj közigazgatási uton behajtandó, melynek módját a 17,668 I M. 1887. sz. bel- és igazságügyminiszteri körrendelet (1. Rendeletek Tára 1887. évfolyam 101. sz.) szabályozza. 4. Ha a kir. közjegyző' egy oly hagyaték (A) tárgyalása alkalmával, melylyel az árvaszék által bízatott meg, egy ezen hagyatékkal kapcsolatos más hagyatékot (B) is letárgyal, de nem gyámhatósági megbízásból, a mennyiben ezen B. hagyaték letárgyalását az A) hagyatékban az örökösödési tárgyalás keresztülvitele nem tette szükségessé a B) hagyaték tárgyalásáért a kir. közjegyzőnek a gyámhatóság díjt meg nem állapithat. 5. Mely cselekmények tekintendők a leltározás s tárgyalással szorosan kapcsolatosnak s melyek nem ? Ezen legtöbb eltérő magyarázatra alapul szolgált kérdésre 10,3 sz. körrendeletem 6-8. pontjai kiegészítése s indoklásául még a következüket jegyzem meg : A hagyatéki leltározással és tárgyalással szorosan összefüggő cselekmények azok, melyeket az örökösödési tárgyalás vezetésével meg. bizott kir. közjegyző hatósági megbízotti minőségben a hagyatéki eljárás ama fejleményéig végez, melyben az örökösök közt az osztályegyezség létre jött, illetve a mennyiben az egyezség nem sikerült, a hagyatéki tárgyalás olyképen fejeztetett be, hogy annak alapján perre utasítás, vagy sommás átadó végzés hozható. Ellenben a hagyatéki leltározással és tárgyalással szorosan össze nem függő teendők azok, melyeket a kir. közjegyző a hagyatéki eljárás későbbi fejleményében végez, továbbá melyeket a közjegyző helyett a hatósági megbízás dacára is, más tartozott volna elvégezni, vagy más is elvégezhetett volna; mindazonáltal ide nem értve az 1886 : VII, t.-c. 33. §-ának első bebekezdésében említett cselekményeket, t. i. egy vagy több előző hagyatéknak az örökösödési eljárás keresztülvitele céljából, szükségessé vált leltározást Ezen általános irányadó elv mellett a kérdést az illető teendők taxativ felsorolásával eldönteni alig lehet, mert e felsorolás sohasem volna kimerítő, a mennyiben a gyakorlatban oly különféle változatú esetek merülhétnek fel, a melyek helyes eldöntése csak általánosságban tartott irányadó elv alkalmazásával történhetik. Ismételve előfordultak azonban, eltéröleg értelmezve az alábLi concrét esetek, melyekre a következőket jelentem ki : a) Az ingyen szerkesztendő hagyatéki kimutatás mellékleteiért, valamint ezek hitelesítéséért a kir. közjegyzőt az 1886: VII. t-c. 30. §-ának 7. bekezdése alapján az 1880 : El. t.-c. értelmében megállapítandó külön díjak illetik meg, részint a törvény szövegénél fogva, részint azért, mert az 1884/7. országgyűlési képviselőházi naplónak VII. kötetében a 83. és következei lapokon (1885. november iO-án tartott 141. üléséről) foglaltak szerint a közjegyzői törvény módosításáról szóló törvényjavaslatnak eredeti szövegébül a 32., jelenleg 33. $ 6. bekezdéséből azon rendelkezés, hogy a kir. közjegyző a hagyaték kimutatásához szükségelt másolatokat is külön díj nélkül tartozik elkészíteni, kihagyatott azon kifejezett célból, hogy a közjegyző ezen másolatokért külön díjazásban részesülhessen Megjegyzem azonban, hogy a hagyatéki kimutatás mellékle;eit a felek maguk is elkészíthetik s azok hitelesítését, a mennyiben az ügy az árvaszék előtt folyik, az árvaszéktől kérelmezhetik, mely ezt hitelesítéssel megbízott közege által teljesíteni tartozik. Kötelességében áll továbbá az árvaszéknek, ha az 1881 : IKXjXIV t.-c. 8. §-ának f) pontjában contemplált esetek egyike forog fenn, a rti>st emiitett törvényszakasz idézett pontjában megengedett eljárásra — a *yiskorúaJt érdekében, költség kimélés szempontjából — az illető örökösök, illetve képviselőiket figyelmeztetni. i) A hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv beterjesztéseért a (beterjesztő jelentésért) díj nem jár, mert ezen cselekmény is a tárgyalással szorosan összefüggő, miután e nélkül a tárgyalás befejezettnek nem tekinthető. c) A hagyatéki tárgyalásra az ér ekeitek megidézéseért (az idézésekért, idéző végzésekért) a kir. közjegyző sem díjt nem követelhet, sem költségeket fel nem számithat s ezek részére meg nem állapithatók, mert az idézés oly cselekmény, mely a hagyaték tárgyalásával szorosan összefügg, miutámidézés nélkül hagyatéki tárgyalás megtartható sem volna d) Ha a kir közjegyző illeték-kiszabás végett az illeték-kiszabási hivatalhoz beterjesztette a letárgyalt hagyatékok kimutatásait, azért díj részére meg nem állapitható, mert az 1881 : XXXIV. t.-c. 4 §-a n) pontja szerint ez a gyámhatóság által eszközlendö ; miért is a kir. közjegyző ezen, a törvény rendeleteivel ellentétben álló cselekményeért díjt nem követelhet, ez részére meg nem állapitható f) A kir. közjegyző gyámhatóság részére a hagyatéki tárgyalás alkalmából az okirat-gyüjteniény számára saját kezdeményezéséből másolatokat nem készíthet, illetve azok készítéséért díjt nem követelhet. Az árvaszék a jegyzőkönyv másolatát, ha arra szüksége van, saját irodai személyzete által köteles elkészíttetni. /) Ha a telekkönyvi kivonatok a hagyatéki iratokhoz, illetve a hagyatéki leltárhoz az 1877 : XX t.-c. 237. §-a értelmében csatolva nem lettek és a kir. közjegyző azokat a hagyatéki tárgyalás szabályszerű vezetése érdekében beszerezni volt kénytelen, ezen ténykedésért díjt felszámítani jogosult s ez részére megállapítandó. (Vége köv,) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: li ligán János e., dévai tszék, bej. aug. 15, félsz. aug. 29, csb. Mihályi Béla, tmg. dr. Mihu János. — Nliridsáil Antal e., deési tszék, bej. aug. 15, félsz. 23, csb Bárány Lukács, tmg. Stetin Gerő. Ko-ztka Ede Antal e, budapesti tszék, bej. aug. 10, félsz. aug. 28, csb. Molnár Jenő, tmg. dr. Burszky Dániel. — Móricz Sámuel e., maros-vásárhelyi, tszék, bej. szept. 6, félsz. okt. 2, csb. Jakab Rudolf, tmg. Wermescher E. Ödön. — Hary és Petrás e., székely-udvarhelyi tszek, bej. szept. 9, félsz, szept. 23, csb. Illyés Ferenc, tmg. Sebesi Ákos. — Ki bit/. Ferenc/, e., kolozsvári tszék, bej. jul. 28, félsz. jul. 31, csb. Becsek Lajos, tmg. Karóján Gyula. Pályázatok : A budapesti VI. ker. jbságnál bírói áll. aug. l-ig. — A lugosi jbságnál albirói áll. aug. 2-ig. — A szikszói jbságnál albirói áll. aug. 2-ig. — A privigyei jbságnál aljegyzői áll. aug. 2-ig. — A kőszegi jbságnál albirói áll. aug. 3-ig. — A szepes-ófalvi jbságnál birói áll. aug. 3-ig — A pestvidéki tszéknél birói áll. aug. •3-ig. — A brassói tszéknél II. oszt. jegyzői áll. aug. 3-ig. — A kalocsai ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. aug. 3-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társasag"-nal. Hold-utcza 7. szán