A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 29. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Huszonharmadik közlemény)

111. fi JOG. bizonyították, hanem a S. Salamon tanú vallomásával meg is cáfoltatott; mert e tanú vallomása szerint a kereset tárgyát képező összegre nézve a végleges elszámolás függőben tartatott: mindezeknél fogva stb. A in. kir. Curia (1889. april 24. 875. sz. a.) A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítélete hagyatik helyben, mert felperesek faanyagok árát követelik, melyeket jogelődük Sch. Sámuel a B. alatti számla szerint állítólag nyugta nélkül hitelbe szolgáltatott ki alperesnek; azonban alperes a tárgyalás során 2. és 3. sz. a. a B. a. számlában jelzett időre is kiterjedő faszállitásra vonatkozó számlákat mutatott fel, melyekre nézve a 2. alatti záradék s felpereseknek ezzel kapcsolatos beismerése által bizonyítva vai\, hogy az azok szerint szállított összes faanyagokról a felek közt 1886. évben elszámolás történt és azoknak teljes értékét alperes kiegyenlítette ; mert továbbá a tárgyalások során konstatáltatott és felperesek sem tagadták, hogy a szállítás rendszerint ugy történt, hogy vagy megrendelő írás küldetett előzőleg, vagy pedig a faanyagok átvételekor átvételi elismervény küldetett a fakereskedöuek, a minthogy a •>., 3. számbeli faanyagok szállítása is ily nyugtákkal igazoltatván, azoknak ára kifogás nélkül lefizettetett; ezen ténykörülmények és az 1886. évben történt elszámolással és kiegyenlítéssel szemben tehát, miután az 1886. okt. 11. tárgyalásra személyesen is megjelent alperes határozottan ismételte, hogy nyugta nélkül faátvétel sohasem történt: ennek ellenkezőjét, illetve azt, hogy a 2., 3. számlabeli faanyagokon kívül az elszámolás előtti időben alperes még a B. számlában elsorolt faanyagokat is megrendelte s nyugta vagy készfizetés nélkül átvette s utóbb sem .fizette volna ki, hitelt érdemlőleg kimutatni és bizonyítani felpereseknek lett volna kötelessége, minthogy pedig felperesek saját üzleti könyveikről, melyekre az 1886. szept. L4-iki tárgyaláskor mint bizonyítékra hivatkoztak, az 1886. okt. 11-iki tárgyaláskor, már maguk is ugy nyilatkoztak, hogy azok nem hitelesek, más positiv adatok arra nézve, hogy a B. számlabeli faanyagok megrendeltettek és átvétettek avagy hogy épen azok alperes gazdaságában felhasználtattak volna, felperesek nem szolgáltattak, a főeskü általi bizonyítás pedig, mivel hogy az eskü nem arra lett kínálva, hogy a B. számlabeli faanyagok alperes részére az ő tudtával, nyugta és készfizetés nélkül szolgáltattak ki, a kínált szövegben pedig, tekintettel arra, hogy oly nagy tömegű, éveken át tartott megrendeléseknél, mint a 2., 3. sz. alattiak, egyes faanyagokra megrendelési vagy átvételi okmány nélkül sem alperes, sem felperesek öntudatos esküt nem tehetnek, jelen esetben alkalmazásba egyáltalán nem jöhet s mindezek szerint felperesek keresete bizonvitatlan maradt: azzal helyesen utasította el őket az első bíróság. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A ker. törv. 110. §-ából önként következik, hogy a közkereseti társaság nemcsak a hivatkozott törvényszakaszban példaszerüleg felhozott esetekben, hanem minden olyan esetben felbontható, illetve felbontandó, midőn earyik vagy másik társtagnak a többi társtagok iránti viszonyában személyileg vagy vagyonilag oly változás állott be, mely mellett a társasági viszony meg sem köttetett volna. Valamely társasági tag kizárása csak az összes többi tagok egyetértő indítványára mondható ki. Ker. törv. 103. §. Felszámolók kirendelése a peres eljárás tárgyát nem képezheti ; a társaság feloszlását kimondó Ítéletben tehát felszámolók ki nem rendelhetők. A gyárüzletet vezető tagnak kizárására oknl nem szolgálhat az, hogy hatásköréhez nem tartozó eladásokat tett, feltéve, hogy a gyáriizlet pénz nélkül folytatható nem volt és a többi tagok a pénzküldést megtagadták A feleknek minden az Ítélet előtt, tehát bár a szakértői vélemény feletti észrevételezésnél tett nyilatkozatai, birói figyelembe veendők. A budapesti kereskedelmi és váltó-törvényszék ("1888. szept. 19. 26,154. sz. a.) Dr Weineck József ügyvéd által képviselt A. Lajos felperesnek Kelecsénvi Ödön és Seregi Józsa ügyvédek által képviselt L. Emil, L. István és A. Emil alperesek ellen társasági szerződés feloszlatása és jár. iránti perében a következő ítéletet hozta: A tatarosi aszfalt-bányák kiaknázására nézve 1882. február 22-én létrejött A. alatti ideiglenes szerződéssel alakult, peres felek közt fennálló s az »Első magyar terményolaj-iparvállalat Budapesten* cég alatt működő be nem jegyzett társaság feloszlattatik, ennek folyományaként a társaság felszámolása elrendeltetik s alperesek s illetve III. r. alperes a társaság feloszlása és felszámolásának eltűrésére köteleztetnek stb. A társaság egyik felszámolójául felperes kineveztetik; alperesek pedig utasíttatnak, hogy részükről is egy felszámolót 15 nap alatt kinevezés végett hozzanak javaslatba, különben az hivatalból fog kineveztetni stb. Alperesek visszkeresetükkel clutasittatnak stb. Indokold. A ker. törv. 100 §. értelmében mindegyik társasági tagnak jogában áll a társaság feloszlását követelni, ha azon lényeges feltételek, melyek mellett a társaság keletkezett, többé nem léteznek, s annak megítélése, hogy forognak-e fenn ily esetek, a bíróság szabad belátására bizatik. A törvény eme rendelkezéséből pedig önként következik, hogy a társas viszonv nemcsak a hivatolt törvényszakaszban példaszerűleg felhozott esetekben, hanem minden olyan esetben felhontható s illetve felbontandó, midőn egyik vagy másik társtagnak a többi társtagok iránti viszonyában személyileg vagy vagyonilag oly lényeges változás állott be, mely mellett a társasági viszony ineg se köttetett volna ; és ennélfogva, de tekintettel a ker. törv 88. és 90. §-aira is, melyek szerint a társasági tagok a társaság kötelezettségeiért egész vagyonukkal felelősek s a képviseletre jogosított jogcselekményei által a társaság köteleztetik, ama lényeges feltevések közé, melyek mellett valamely közkereseti vagy betéti társaság keletkezik s mely nélkül a társasági viszony meg sem köttetett volna, sorozandó a társaság tagjainak egymás iránti oly magaviselete, mely a kölcsönös bizalmat közöttük meg ne rendítse s lehetetlenné tegye azt a közős működést, mely lényegesen szükséges arra, hogy a társaság elérje célját, vagyis azt, hogy a társasági tőke közös munkásság által a lehető legnagyobb mérvben hasznot hajtó legyen. A jelen per adatai azonban oly képet tárnak fel a felperes és alperesek közötti társas viszonyra nézve, melynélfogva a fentebb jelzett társasági | cél elérhetése teljesen kizártnak tekinthető. Ily adatokat képeznek a felperes által tett és alperesek kereskedelmi képesítését megtagadó nyilatkozatok, viszont az alperesek által felperes ellen emelt azon vádak, hogy betéteiket felperes elkezelte, magáncélra tett kiadásait több esetben a társaság terhére rótta fel, hogy őket felperes a társasági üzlet jővei delmezősége tekintetében megtévesztette, hoyy a gyárüzlet fo\y' tatására felperes által kivánt pénzt oly okokból, melyek a felperesben való bizalmat teljesen kizárják, 3. P. alatti levelük szerint megtagadták, végre, hogy az egymás iránti kölcsönös bizalom hiányáben a társasági szerződést véglegesen meg nem kötötték s a társaság jogi alakja s illetve annak mikénti képviseltetése tekintetében megállapodásra jutni nem tudtak s a társasági cégbejegyzésre a 21. és 22. •/. alatti végzések szerint bíróilag voltak kötelezendők. Emez adatok már magukban elégséges alapot nyújtanak arra, hogy a társaság célja el nem érhetőnek tartassék s ennélfogva a társaság feloszlatása elrendeltessék ; a budapesti kir. itéiö táblánál elrendelt szakértői szemlénél eljárt szakértők egyhangú véleményével pedig kétségtelenné van téve az is, hogy a társaság nagyobb beruházások nélkül hasznot hajtólag nem folytatható és e szerint, a mennyiben alperesek perbeli védekezésük és az M) a. jegyzőkönyv és B) a. levelük szerint is nagyobb beruházásokra nem voltak hajlandók, oly adatok pedig, hogy a társaság nagyobb beruházások nélkül is sikeresen folytatható lenne, fel sem hozattak ; a társaság célját már ez okból sem érheti el: ezeknélfogva a felek közt fennálló társaságot I. és II. r. alperesnek az észrevételezési tárgyalás során előterjesztett kérelméhez képest is feloszlatni és az alpereseket s illetve III. r. alperest ennek tűrésére kötelezni kellett. Felperes az iránti kérelmének, hogy egyik felszámolóul ö neveztessék ki, helyt kellett adni, mert I. és II. r. alperes az észrevételezési tárgyalásnál felperes kineveztetésébe beleegyezett s mert a bizonyítási eljárás nem is szolgáltatott oly adatot, hogy e kérelme megtagadható lenne. 2. Alpereseket a felperesnek társaságbóli kizárására intézett viszontkeresetével el kellett utasítani azért, mert I. és II. r. alperes az észrevételezési tárgyalásnál felperesnek a társaság feloszlatása iránti kérelméhez hozzájárulván, ezen tényük által a felperes kizárására intézett viszontkeresetüktől elállottak; mert ennélfogva a viszontkereset, tekintettel a ker. törv. 103. §-ára, mely szerint a kizárás csak a többi társtagok indítványára rendelhető el, tárgy nélkülivé vált. Mert különben is az alperesek által a felperes kizáratásának indokolására felhozott körülmények, még ha bebizonyíttattak volna sem szolgálhatnának elégséges alapul arra, hogy felperes, ki a j társaságot létesítette s ki, mint ez az M) a. jegyzőkönyvből s a