A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 29. szám - A "tőzsdejáték" jelentősége a magyar bűntető törvénykönyvben (Negyedik közlemény)

íl JOG. 249 birót s a csakis a félév végén a táblához behívott két kisegítőt. A kik nélkül tehát a működött birák száma 153 volt. Minthogy azonban a táblának egyik birája még áprilisban a Curiához osztatott be kisegítőnek s igy az ő működését sem lehet az egész félévre, hanem annak csupán alig több, mint felére számítani ; négy birája pedig a táblának önálló tanácsvezetéssel volt az egész félév alatt elfoglalva s igy e tanács-elnöki teendők teljesítésén felül, az előadói teendőket — természetszerűen — csak korlátoltabb mérvben teljesíthették, mint különben munkaerejük arra őket képesítette volna: a tényleg működött birák számát 150-nél többre nem számithatjuk; nem pedig annál kevésbé, mert a polgári tanácsok egyike az illető tanács-elnök hosszabb betegsége folytán, még az elsoroltakon felül, szintén egyik birájának ideiglenes vezetése alatt állott, mert továbbá az ez év folyamán behívott kisegítők egyike sem működhetett a félév teljes tartama alatt, mert végre a működőitek közé az a bíró is számítva van, a kinek május hóban bekövetkezett halála a kir. táblának gyásza és úgyszólván haláláig fáradhatlan munkaerejében érzékeny vesztesége volt. * Nem több tehát, mint 150 biró intézte el az elmúlt félév alatt a föntemlitett 52,180 ügyet, a melyből igy egy-egy biróra átlag 348 ügy esik, vagy pontosabban: levonva a birák részéről elintézett körülbelül 3,000 ülésen kivüli ügyet, egyegy biróra a félév alatt átlag 328 ülésben előadott külön ügy esik és átlag mintegy 20 ülésen kivüli ügy. Nagy szám ez, különösen, ha meggondoljuk, hogy minden egyes ülésben előadott ügy az előadón kivül még egy elnököt s egy szavazót, illetőleg a törvényszékektől felebbezett ügyekben (kivévén a telekkönyvi ügyeket) még három szavazót foglalkoztat. Nem tévedhetünk sokkal, ha azt állítjuk, hogy a táblának a mult félév alatt működött 150 birája az átlagos 328 ügyön felül, a melyeknek előadója volt, még átlag mintegy 900, tehát összesen körülbelül átlag 1,300 ügy elintézésénél vett részt részint, mint előadó, mint szavazó, vagy mint elnöklő. Az elintézett ügyek az egyes előadók és szakosztályok szerint következően oszlottak meg : A polgári szakosztálynál 100-on alul maradt elintézéssel szerepel 14 biró. Ezek között a legkisebb számmal azok, a kik a váltótanácsban elintézendő ügyek előadásával voltak túlnyomólag elfoglalva, továbbá az úrbéri ügyek előadásával, vagy önálló tanácsvezetéssel elfoglalt polgári birák. 100—200 között elintézéssel 5 biró, 200—250 között 6 biró, 250-től 300-ig 10 biró, 300-tól 350-ig 33 biró, 350-től 400-ig 29 biró, 400-tól 450-ig pedig 7 biró szerepelt a polgári ügyek előadásánál. 455 ügyet egy és 601 ügyet szintén csak egy biró adott elő. Az utóbbinak előadmányai közé tartoznak a bírói és telekkönyvi vizsgakérvények, úgyszintén a hasonlóképen könnyebb elintézésű teljes ülési ügyek. Mind e mellett ez ügyeknek száma nem rug annyira tetemes ősszegre, hogy ezeknek leszámításával nem maradna még mindig tekintélyes összeg e bírónak érdemleg előadmányában : és igy az elért eredmény munkaerejét igen előnyösen mutatja be. A büntető szakosztálynál 100-on alul csupán az a két biró szerepel, a kinek a táblán működése az elmúlt félév alatt fölötte rövid időre terjedt. 100-tól 200-ig csak egy biró, 200-tól 250-ig 4 biró, 250-től 300-ig 10 biró, 300-tól 350-ig 14 biró, 350-től 400-ig 7 és 400-tól 450-ig 8, 450-től 500-ig pedig ismét 7 biró s végül 549-el egy biró szerepel a büntető szakosztálynál előadott ügyek számával. * Dr Mayer Gyula a kir. táblának egyik legkiválóbb birója, azok közé tartozott, kik a legfontosabb, legbonyolultabb perek fáradhatatlan előadói. Az előtt hírneves soproni ügyvéd s az Eszterházy-javak kezelőségénél joglanácsos volt. 1885 ben nevezték ki a táblához, rövid államszolgálata alatt kitűnő bírónak is bizonyult. — Alig több, mint félév alatt, második volt ő az ügyvédi karból nyert jeles erőknek, kiket a tábla hálálozás folytán veszített. Az első dr. J u h á s z Mihály a kitűnő kassai ügyvéd, a ki 1887. dec. 10-én lépett a tábla kötelékébe s már 1888. szeptember 8 án meghalt. A váltótanácsba osztott birák elintézési összegükkel, nem számítva a polgári szám alatt elintézett ügyeket, 3G0 on alul nem szerepelnek; 300-tól 400-ig 3-an, 400-tól 500-ig 6-an és 500-on felül (503, 521, 521) ismét hárman intéztek el ügyeket. Meg kell említenünk, hogy a váltótanácsban nem a jegyzők, hanem maguk a birák intézik el az ülésen kivüli ügyeket is, a mely könnyebb elintézésű ügyekből körülbelül 120 esett e félév alatt az emiitett tanács biráira s ez ügyek a fönt kitüntetett elintézési összegben foglalvák. Az úrbéri ügyek előadói a részükről előadott polgári ügyeken felül 35, 112 és 114 úrbéri ügyet is előadtak. A fönt részletezett adatokból is látható, hogy a fönt más számítás alapján nyert 328 átlagszám helyes. Az év második felére, figyelemmel a nyolcheti, illetőleg hatheti törvényes szünidőre, átlag csak 230-at számítva, ez eredmény évenkinti 558 átlagos elintézési számnak felel meg. Nem méltathatnánk a kir. tábla bíráinak e helyütt csakis számokban kifejezhető működését tökéletesen, ha figyelmen kivül hagynánk: hányféleképen vannak még a szorosan vett bírói működésen felül hivatalosan igénybe véve ? Az elmúlt félév alatt hatan voltak elfoglalva a curiai és kir. táblai alapítványok bizottságánál részint rendes, részint póttagi minőségben; négyen foglalkoztak a hetenkint tartott bírói vizsgáknál, hatan a telekkönyvi vizsgáknál, nyolcan a hetenkint tartott fegyelmi birósági üléseken, illetőleg végtárgyalásokon, mint szavazók (mert a végtárgyalásokat maga a fegy. bíróság elnöke, a kir. ítélőtábla alelnöke vezeti s a bűnügyek végtárgyalásának hasonszerűsége szerint, ő maga ismerteti a tényállítást is ; a végtárgyalásra még nem került fegy. ügyeknek szavazatjoggal fel nem ruházott előadójuk a kir. itélő táblának ez elnökséghez beosztott fogalmazói tagja, mint a fegy. bíróságnak jegyzője), a földtehermentesitési alap igazgatóságnak hárman s az ügyvédvizsgáló bizottságnak pedig 12' en voltak tagjai és működtek ilyenképen az elmúlt félév alatt. A fönt kitüntetett s az utóbb annak kellő méltánylására felhozott adatokkal megvilágított átlagos szám segélyével kiszámíthatjuk, hogy a berendelendő 30 kisegítő biró egy év alatt körülbelül 16,000-rel fogyasztaná le a hátralékokat. E számítás azonban alig állhat meg. Nem pedig azért, mert kétségtelen, hogy e kisegítők, ha vetekedhetnének is a már korábban berendeltek kiváló munkaerejével: különösen az első időszakban, rövidebb-hosszabb ideig, nem fogják új foglalkozási körükben magukat teljesen érvényesíthetni. A 30 új erő működésének eredményét, a nélkül, hogy ez őket kisebbíthetné, csupán a mondott okból, alig lehetne az első évre, átlagos 450-nél többre : összesen, körülbelül 14,000-re számítani. A harminc kisegítő bíróval megerősítendő tábla, minthogy a beérkezendő ügyek számában inkább apadásra, mint emelkedésre lehet kilátás, két év alatt tökéletesen földolgozná hátralékát. A szétosztáskor csak az átmenet ideje alatt érkező ügyek várnák az új kerületi táblák működését. Azonban még egy jelentékeny körülménynyel kell számolni : A harminc új kisegítő részéről előadandó ügyeknél szavazni és elnökölni is kell, még pedig főleg a rendes bíráknak, mert a tanácsban a kisegítő birák nem képezhetik a I többséget. Ez újabb feladat bizonyára a rendes birák átlagos ! előadási számát le fogja apasztani. De le fog apadni az előI ,'idók száma is, mert a 30 kisegítőnek a táblához berendeléI sekor aCuria nagy hátralékának leapasztása céljából viszont a tábla birái közül nagyobb számmal fogják működésüket a j Curiánál érvényesíteni. Számolva tehát e körülményekkel is: a táblához berendelendő kisegítő birák által elérendő eredményt a mostani állapothoz képest, a midőn a Curiához fölhívandó 8—10 táblai biró még itt működött, többre, mint a hátralékoknak az első év alatt 8,000-rel leapasztására — nem számithatjuk annak kockáztatása nélkül, hogy várakozás| unkban nagyobb számmal csalódjunk.