A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 28. szám - Ki jogosult a megtámadási pert megszüntetni?

i\ JOG. közbeeső határozat jellege, hogy az csak ideiglenes. A javaslat itt (az indokolás értelmében) a jelesebb külföldi törvényhozások példáját követi (pld. Német bünv. eljárás 209. §., osztr. bünv. eljárás 216. §., illet. 3. §-a az 1877. dec. 31-ki novellának) s ha nem is zárja el a terhelt előtt a jogi eszközök útját teljesen, azokat mégis ugy rendezi el, hogy az eljárás további folyamának útjában ne álljanak. Ez látszólag ellenkezik a felek egyenjogúságának elvével, ámde meggondolandó, hogy mivel a javaslat a közbeeső contradictorius eljárást annyi biztosítékkal övezte, a terhelt felfüggesztő hatályú felfolyamodása a fctárgyalást a végtelenbe húzhatná, holott ép ez utóbbiban áll a terheltnek minden gondolható jogi segédeszköz rendelkezésére. A személyes szabadság sértései, mivel pótolhatlan javak ellen vannak intézve, szintén tárgyai a terhelt felfolyamodásának. A felfolyamodás elintézése kellőleg szabályozva van (260 — 265. §§.). Ezen rövid vonások képet adhatnak arról, hogyan kívánja a törvényhozó a vád alá helyezést a jövőre nézve szabályozni s elegendő célunkat tekintve,' a nélkül, hogy a részletekbe mennénk, kiemelni, hogy a mai törvényhozások egyike sem szabályozza ezen, a per sorsára nézve nagyfontosságú intézményt ily szabadelvű és a terhelt érdekeinek megfelelő alapokon. A magasztos javak, melyekről szó van, a terhelt becsülete, szabadsága, esetleg élete nem teheti k ki a főtárgyalás küzdelmeinek, a nélkül, hogy azt egymaga a terhelt által felhívott hatalmas és független jogi testület jóváhagyná; a szabad elhatározással biró terhelt azonban bizonyára óvakodni fog ezen bíróságra hivatkozni, ha attól kell félnie, hogy az érdekeit nemcsak hogy nem istápolni, de esetleg károsítani fogja. Nem baj — ha mint várható — a felfolyamodás a vádak egy jelentékeny százalékára nézve igénybe vétetni nem fog. Biztosan feltételezhető az, hogy ily esetekben hatálytalan volna az is, hogy számos esetekben csak alaki okokból azon célból, hogy a végeldöntés halasztassék, fog használtatni, de ép oly biztosan felvehető, hogy bárhol és bármely inditó okokból is vétessék használatba ezen felfolyamodás, következménye a dolog alapos helyes átvizsgálása lesz és másrészről, hogy a vád alá helyezési határozat mégis csak közbeeső határozat, melynek perbeli jelentősége a főtárgyaláson háttérbe lép. A terheltnek tehát nem kell idegenkednie a felfolyamodástól, mivel az az ő saját javára lett behozva. Ki jogosult a megtámadási pert megA szüntetni ? Irta: dr. KOPPÁNYI DÁVID, ügyvéd Gyöngyösön. A napokban közöltetett a kir. Ítélőtáblának egy határozata, mely szerint a csődtömeg-gondnok felperessége alatt indított megtámadási per csak a tömeggondnoknuk, mint felperesnek kérelmére, vagy a csődbíróságnak megkeresésére szüntethető be; a esödválasztmány azonban a megtámadási pert be nem szüntetheti és ezen határozatát a csődtörvény 26. §-ával indokolja. A csődtörvény 25. §-ának vonatkozó intézkedése azt mondja : »A megtámadási jogot rendszerint a tömeggonduok érvényesíti ; de a megtámadási kereset megindítását a választmány is elhatározhatja s ezesetben a tömeg részére külön képviselőt rendelhet. A törvény tehát a csődválasztmányt tartja legilletékesebbnek arra, hogy a megtámadási pert megindittassa, sőt megadja neki azon jogot is, hogy esetleg magát — illetve a tömeget — mással, mint a tömeggondnokkal képviseltesse. A csődtörvény 160. §-a szerint a felszámolási határnap eltelte előtt a csődbíróságnak, ennek eltelte után a csődválasztmánynak felhatalmazása szükséges a megtámadási kereset megindításához. Tehát a contrario a megtámadási kereset megszüntetését a felszámolási határnap eltelte előtt a csődbiróság, utána pedig a csődválasztmány mondhatja ki. Mi az oka tehát annak, hogy a kir. tábla azt mondja, hogy a megtámadási per csak a töraeggondnok, mint felperesnek kérelmére, vagy a csődbiróság megkeresésére szüntethető be ? A törvény a csődbíróságnak — a mint előbb láttuk — egy hajszállal sem ad több jogot, mini a választmánynak, minélfogva vagy nem jogosult a csődbiróság sem a tömeggondnok felperessége alatt indított pert megszüntetni; vagy ha igen, akkor a választmány is. Volna bizonyos jogosultsága ama nézetnek, hogy sem a csődbiróság, sem a választmány nem szüntetheti meg a megtámadási pert, hanem csak a felperesként fellépő tömeggondnok; vagyis a perben álló fél, a ki a per ura. Úgyde a megtámadási perben valójában felperes-e a tömeggondnok, felperes-e saját személyében ? Részemről tagadólag kell válaszolnom ; mert a tömeggondnok csak képviselő, épen olyan képviselő, mint a 26. §-beli külön képviselő, kitől a választmány a megbízást bármikor megvonhatja. Ezek szerint azt hiszem, hogy a csődválasztmánynak igenis joga van a megtámadási per beszüntetéséhez. Nyilt kérdések és feleletek. A telekkönyvi jogból.* (Felelet.) A fenti cím alatt a »J o g« 26. számában megjelent kérdésre feleletem a következő : Igenis van szabály, mely az ideiglenes törvénykezési szabályok 153. §-át hatályon kívül helyezte, még pedig az 1868 : LIV. t.-cikket életbeléptet'ő 1869. évi március 30 iki igazságügyministeri rendelet XIX. cikke, melynek 2-ik pontja így szól: »A telekköny vekről szóló fejezetből a 145., 148., 149., 150., 154., 156. és 158. §§. ideiglenesen továbbra is fentartatnak.« Minthogy tehát ezen pont a 153. §-t nem emliti, nyilvánvaló, hogy ezen §. az 1868 : LIV. t.-cikk életbeléptével hatályát vesztette s ellenkező újabbi intézkedés hiányában a tkvi rdtts. 145. §-a újra érvénybe lépett. Részemről azon szeréDy meggyőződést kell ugyan nyilváni tanom, hogy az igazságügyminister, midőn az 1868 : LIV. t.-cikk befejező rendelkezésében felhatalmaztatott a jelzett t.-cikk életbeléptetésére szükséges átmeneti intézkedések megtételére, nem lett egyúttal felhatalmazva arra is, hogy a törvényerejű ideiglenes törvénykezési szabályok oly intézkedését végleg hatályon kívül helyezze, mely az 1868 : LIV. t.-cikkel egyrészt nem ellenkezett, másrészt abban új rendelkezéssel nem pótoltatott s hogy így az igazságügyminister a felhívott XIX cikkben a neki törvényhozásilag nyújtott felhatalmazás körét túllépte. Tény azonban, hogy már a legfőbb Ítélőszék a jelzett rendelkezést a törvénykezési rendtartás életbelépte után csakhamar alkalmazta a 6,150/869., 214/870. és 9,828/873. sz. határozataiban, még pedig oly értelemben, hogy ezen rendelet által a telekkönyvi rendelet 145. §-a visszaállíttatott s nincs is tudomásom arról, hogy akár a legfőbb Ítélőszék, akár a Curia ellenkező értelmű végzést is hozott volna. Dr. Gcrhauser József, ügyvéd Kőszegen. S é r e 1 e m.** I. A kunhalasi kir. járásbíróság állapota. Egyrészről szánakozva, másrészről pedig a legnagyobb megbotránkozással kell az embernek toll után nyúlnia, hogy a k u nhalasi kir. járásbíróság tűrhetetlen állapotára az intéző körök figyelmét a nyilvánosság utján felébreszsze. Mert ugy az igazságügyminiszteriumnál, mint különösen a kalocsai kir. törvényszék nyugdíjazásra kiérdemült elnökénél eléggé ismeretes azou 'énykörülmény, hogy a kun-halasi járásbíróságnál volt járásbiró önként beadott nyugdíjaztatási kérelmének majd 3 hónapon keresztül lett érdemleges elintézése alatt igazolt munkaképtelensége között vajmi keveset törődhetett a jogkereső közönség igényének kielégítésével, valamint nagyon is ismeretes e forumok előtt a halasi járásbíróságnál működött albirónak több hónapon keresztül mindezideig tartó hivatalátóli felfüggesztése is, nemkülönben azon körülmény, hogy a fogalmi szakban működött * Ezen felelet az utolsó számban megjelent nyilatkozatok közzététele előtt lett beküldve. A szeri. ** Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A tttrktszíötég.