A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 25. szám - Biztosításilag lefoglalt ingókat kell-e újból lefoglalni, ha ugyanazokra a kielégítési végrehajtás szándékoltatik vezettetni?

A JOG. 21!) sérül, a hol a tudatlanság ós felületesség mellett még a részrehajló érdek is kártevőén szerepelhet. Nagyon meg kell válogatnunk a szakértőket Olyan egyéneket kell választanunk, a kik szakértelemmel, az elengedhetetlenül szükséges gazdászati ismeretekkel birnak, becsületes jó hírnévnek örvendenek s a kik iránt igazságos jellemüknél fogva tisztelettel és bizalommal viseltetünk s az ilyenek közül is lehetőleg azokat, a kik már több határ osztályozásánál és becslésénél vettek részt. Szükségesnek tartom azonban, hogy a szakértők ne legyenek mind idegenek. Legalább kettő közülök legyen helybeli. Mert ezek ismerik legjobban a helyi viszonyokat s igeu becses felvilágosításokat tudnak adni. De másrészt nagyon megnyugtató a lakosságra is, ha azok is, kik közülök valók s ennélfogva teljes bizalmukat bírják, résztvesznek abban s naponkint nemcsak felvilágosításokkal s magyarázatokkal szolgálhatnak nekik, hanem értesíthetik őket, hogy egyik-másik föld milyen osztályzatot kapott. Aztán azért is jó helybelieket is választani, mert ez uton nevelünk új szakértőket. Csak azt nem szabad semmi szin alatt sem tennünk, hogy mind, vagy annyi helybelit válaszszunk, hogy ők legyenek többségben, inert ez által annak a veszedelemnek teszszük ki magunkat, hogy azok a sógor, koma, jó barát, ellenség stb. földjeinél esetleg nem lesznek képesek — emberi gyarlóságnál lógva — teljes részrehajlatlanságukat s nyugalmukat megőrizni s a határ könnyen perpatvar és veszekedés szintere lesz. Aliból, hogy »az eljáró biró az eljárás szabályszerű menetét intézi*, felügyeleti joga; abból pedig, hogy »a megválasztott, de meg nem j.elent szakértők helyett a hiányzó szakértőket az eljáró biró nevezi k i«, fegyelmi hatalma önként következik. Miért is kétségtelen, hogy az eljáró biró a szakértőket kötelességeiknek pontos és lelkiismeretes teljesítésére figyelmeztetheti; a hanyag, a pontatlan, a szószátyár, házsártos, a mindenben akadékoskodó szakértőket rendreutasíthatja ; sőt abban az esetben, ha a szakértőnek viselkedése az eljárás rendes és szabályszerű menetét gátolja, társaival összevesz, az eljáró birót, valamelyik szakértőt, vagy a működő mérnököt érzékenyen megsérti, valamint akkor, ha igazolatlanul elmarad, állásától azonnal el is mozdíthatja s helyébe mást nevezhet ki. A megválasztott és megjelent szakértők felesketése után megkezdendő a munka, az a munka, a melytől függ az egész tagosításnak jó, vagy rosz kimenetele. Tudományos fejtegetések helyett — a mihez én bizony édes keveset értek — legyen szabad nekem röviden és egyszerűen előadnom, miként szoktam én eljárni. Ne vegyék szíves olvasóim szerénytelenségnek, hogy csekélységem tapasztalataival állok elő. Hisz oly paráuyi az én tudományos készültségem, oly szűk látkörü az én műveltségem, hogy egyébbel igazán nem szolgálhatok. Hát én a munkát azon kezdem, hogy mindjárt meg sem kezdem, hanem azonnal összegyűjtöm a szakértőket, a működő mérnököt, a községi elöljáróságot s a községnek legértelmesebb és jó gazda hirében álló tekintélyeit magánértekezletre, a hol — miután megismerkedtünk a vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel s tájékoztuk magunkat az eljárás menete felöl — megbeszéljük a helyi viszonyokat s megállapítjuk eljárásunk mikéntjét. Az első nap ezzel eltelik s bizonyára nem haszon talanul; mert a szakértők a helyi viszonyokra, a helyi sajátságokra már sok tekintetben tájékozást szerezvén, figyelmük felköitetett oly dolgok iránt is, a melyek talán azt különben elkerülték volna ; s mert a helybeliek, látván azt a lelkiismeretes gondot, azt az aggódó, őszinte és becsületes törekvést, hogy az igazságot eltaláljuk és senkit meg ne károsítsunk, bizalmat nyernek irányunkban s többé nem félrevezetni, hanem közérdekből támogatni fognak bennünket igaz felvilágosításaikkal. Másnap jókor reggel kiszállunk a határra s a tegnapi értekezleten megállapított dűlőben megkezdjük a határjárást a tegnapi értekezleten jelenvoltak kíséretében. A kocsikról leszállva, gyalog bejárjuk a dűlőt fel a hegytetőig s onnét ismét le a völgybe, megnézünk minden mellékvölgyet, megfigyelünk minden körülményt, minden sajátságot, megvizsgáljuk nemcsak a föld felszínét, hanem — a magunkkal hozott ásókkal gödröket vájatva — az altalajt is s különösen azt, hogy az a föld miféle alkatrészekből s körülbelül milyen arányú ö-szetétel szerint áll; És nem mulasztjuk el a fekvést, a községhez való távolságot, a hozzáférhetőséget magunknak megjegyezni. És a midőn mindezekről a magunkkal hozott s e célra előre készített könyvecskében irónnal | ki-ki magának jegyzeteket csinált: kiválasztunk abban a dűlőben több különböző földrészletet és pedig a legjobbtól a legroszabbig s azok mindeuikének a helyben szokásos adás-vételi árát a jelenlévő helybeliektől megkérdezzük s a mondott vételárat a működő mérnök által esetleg később bediktálandó helyrajzi szám mellé (a mit ő a tlkvi vázrajz, a részletlajstrom és tjkv alapjáu megállapíthat), a föld jelen birtokosa nevének feljegyzésivel (a mire az azonosság és a tjkvi helyrajzi szám megállapithatása végett szükség van) könyvecskéinkbe bejegyezzük. Így haladunk tovább dülőből-dülőbe, mig az összes dűlőket és igy az egész határt behatóan és tüzetesen meg nem szemléltük. Egy, kettő, esetleg — a határnak nagysága szerint — több nap alatt elvégezvén a határbejárást: ugy a működő mérnököt, valamint minden egyes szakértőt felkérem, hogy a következő napra dolgozzon ki magában otthon, saját feljegyzései alapján, legjobb belátása szerint egy tervezetet az iránt, hogy az egész határra nézve minden művelésnemből (szántó, rét, legelő) hány osztály volna felállítandó és milyen arányszámokkal ? A következő napon aztán összeülünk s beható megvitatás után megállapítjuk mindenik mívelésnemre nézve az osztályokat és azok arányszámait, de mindig ugy, hogy a különböző mívelésnemeket a lehetőség szerint egymáshoz viszonyítjuk, nehogy aránytalanul sok becsosztály keletkezzék, a mi a működő mérnök dolgát később ok nélkül igen megnehezíti és meghosszabbítja. Például Berethalomban az osztályok és arányszámaik igy lettek megállapítva,: Rétek: Szántók: I. osztály 700 négyszögöl I. osztálv 800 négyszögö II. » 800 II. 1,000 » III. • 1,000 III. » 1,200 » IV. i 1,200 IV. » 1,400 » V. » 1,400 » V. » 1,600 VI. » 1,600 VI. » 2,000 VII. » 2,000 VII. » 2,500 VIII. 2,500 » VIII. » 3,500 » IX. » 3,500 » IX. » 5,000 » X » 5,000 X. » 7,000 XI. i 7,000 XI. » 10,000 XII. 10,000 » XII. » 15,000 XIII. » 15.000 » XIII. » 25,000 Lege ők : I. osztály 5,000 négyszögöl IV. osztály 15,000 négyszögöl II. » 7,000 » V. » 25,000 » III. » 10,000 » VI. » ' 50,000 Kiszállottunk azután ismét a helyszínére és felállítottuk a megfelelő mintaföldeket. Erre is nagyon ügyelni kell. A lehetőségig csak olyan földrészletet kell mintaföldnck kiválasztani, a mely egészben egyforma s ha csak lehet, mindig ott, a hol a legtöbb ugyanolyan föld van. Bizony nem könnyű dolog ez a kiválasztás. Megesik olykor, kivált a középosztályoknál, hogy több dűlőt kell bebarangolni, a mig az alkalmas mintaföldet megtaláljuk. Azért célszerű előbb a legjobb és a legroszabb osztályzatú mintaföldeket felállítani s csak azután menni át a középosztályzatúakra. Midőn az osztályok és mintaföldeknek felállításával elkészültem, nem vettem azt mindjárt jegyzőkönyvbe, hanem szokott módon való közhirrététel utján beidéztem tárgyalásra az összes érdekelteket, a mikor a munkálatot a megjelent felek előtt a ! szakértők jelenlétében felolvastam, megmagyaráztam s a feleket | észrevételeiknek előadására felhívtam. Ha a felek észrevételt nem J tettek, vagy a szakértők azt figyelembe nem vették, az osztályok I éí mintaföldeknek felállítására vonatkozó bizottsági megállapoi dásokat a felek és szakértők jelenlétében nyomban jegyzőkönyvbe vettem s felolvasás után aláírásainkkal hitelesítettük Ez az eljárás igen célszerű, mert a feleknek lehetnek oly érdemleges és oly fontos észrevételeik, melyeket figyelembe venni kell. S ha már most az osztályok és mintaföldekre vonatkozó bizottsági megállapodásokat előbb, mintsem az egyes földrészletek osztályozását és becslését megkezdenők, nem közöljük s esetleg hibás alapon haladunk tovább : abba a helyzetbe jutunk, hogy a részletes osztályozás és becslés befejezése után azt a hibát, a min kezdetben igen könnyen segíthettünk volna, az egésznek felforgatása nélkül többé helyre nem hozhatjuk. Másrészről szükséges, hogy a felek az osztályok és mintaföldek felállítására vonatkozó bizottsági megállapodásokról hivatalosan értesüljenek, mielőtt földjeiknek részletes osztályozása és becslése megkezdődnék; hiszen legfőbb érdekükben áll azokat tudniok, mert máskép hogyan volnának