A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 1. szám - Nyilt kérdések és feleletek. 1. [r.] Mi teendő ha az örökös a hagyatéki tárgyalásra megjelenni nem akar? (Kérdés)

G 5. JOG. így állván a dolog peres ügyekben, de perenkivüli ügyekben is sok hátránynyal van a nemképviseltetés Ausztriában. Persze van arra is eset, hogy már nem árthat az alperesnek semmi zaklatás. De csakis a szegény, vagyontalan alperes maradhat közömbös bepereltetése iránt, csakis ez mondhatja: »Ha felfordul: mit bánom, abban sincsen semmi károm !« Dr. Reinite Miksa, bécsi udvari és tszéki ügyvéd t'.v hites magyar tolmács Bécsben Irodalom. Deák Ferenc emlékezete. Gondolatok. 1833 — 1873. Budapest, 1889. Kiadja Ráth Mór. A lehető legdíszesebb kiállításban találjuk ezen »gondolatokban« mindazt, a mit hazánk nagy bölcse nyilvános pályája alatt részben országgyűlési beszédei alkalmával, részben megyei gyülekezetekben, vagy más ünnepélyes alkalommal a nyilvánosság terén elmondott. Legyen szabad a sok közül néhányat azon gondolatokból ide igtatnunk, melyek Deák F< rencet, mint jogászt jellemzik : . . »A törvény nem csupán a birák részére alkottatik, érteni kell azt minden egyes polgárnak, a kit az kötelez; mert a törvénynek fokelléke az, hogy értse, a kinek részére alkottatik.« »Erösen hiszem, hogy a törvények alkotásánál mind a józan közvéleményre, mind a jövendő korra figyelmezni kell. A köztársaságnak főcélja a közboldogság, a törvényhozásnak tehát főkötelessége olyan törvényeket alkotni, melyek minden polgárt boldogítsanak. És habár az emberi véges erő nem képes is a tökéletesség kulminációját elérni, minthogy minden, a mi halandóknak a müve, magán hordja már a tökéletlenség bélyegét, annyi csakugyan igaz, hogy azon törvényhozás felel meg leginkább kötelességének, mely a főcélhoz leginkább közelit s azon törvények legjobbak, melyek a nélkül, hogy valakinek sérthetetlen természeti jussait feldúlnák, legtöbb polgárt boldogítanak. Pedig csak a tiszta és józan közvélemény mutatja meg, hol hiányos, hol igazságtalan a törvény s hol kell a pótlás, javítás és változtatás. Azt kell tehát megkérdenünk; mert nem lehet a boldogságot száraz okoskodásokkal senkire reá beszélni s nevezze akárki miveletlennek a néptömeget, tudja és érzi ezen nép is, mi az, a mi őt nyomja"; tudja és érzi a fájdalmat, a melyet enyhíteni kellene és bármely javaslat, ha az a legfényesebb theoriai okoskodások után egyébként jónak látszik is, csak akkor fogja kielégíteni a nemzetet, ha annak szükségeivel és kivánataival megegyez.« »Azt hallottam, hogy a bíró független, szent és sérthetetlen. Ez igaz, de ezen állitásnak polgári társaságban nem lehet más értelme, mint hogy a biró senki mástól, hanem csupán a törvénytől függjön, különben hogy még ettől is független legyen, ez képtelenség. Azt állítani tehát, hogy a biróság csak lelkiismeretének és istenének tartozik felelettel, annyit tesz, mint a polgári állás biztosságát a biróság lelkiismeretére bízni. Vájjon midőn egy alkotmányos országban maga a fejedelem személyessége mellett még más garantiákról is gondoskodik a nemzet, csak a biróság lehet-e mindentől független ? A törvénykezési rendszer egyenesen a polgárok biztosításául találtatott fel s ezt szorosan meg kell tartani. « »Törvényeket sérteni senkinek sincs joga, annál kevésbé a bíráknak, kik őrei a törvényeknek.« »ÉIő törvény hiányait az élet mutatja ki. Csak az életből merített tapasztalás vezethez biztosan azon eszközökhöz, melyekkel a bajt orvosolni lehet.« »Mi az appelláták jogph'losophiája ? Nem az, hogy egy magasabb, tekintélyesebb biróság Ítélje és revideálja az alsóbb biróság ítéletét, mert abból, hogy magasabb rangú a biróság, nem következik, hogy a jogtudományban jártasabb vagy függetlenebb volna, sőt az első fokozatú bíró ép oly jogtudós és ép oly független lehet, mint a legfelsőbb fokozatú ; hanem azt teszi fel a törvény, hogy az az alapos Ítélet, midőn három biró közül kettő itélt egyformán. Igaz, lehet hogy az egyetlen ítélt helyesen, de az államnak valahol csak véget kell vetni az ilyféle perorvoslatoknak, azért én minden perben, de különösen nagyfontosságú perekben nagyon szeretem a két fokú appellátát.« Az orosz büntető törvénykönyv javaslata feletti szakvélemém. melyet az orosz törvény előkészítő bizottság egyenes felkérésére adott dr. Mayer S. bécsi tanár, ugyancsak a nevezett bizottság megbízásából kinyomatva előttünk fekszik. A tudós tanár ezen szakvéleménye k terjed a törvényjavaslatnak a tulajdon elleni büntetendő cselekményekre és mint minden dolgozatában, ugy ebben az ismert nagy olvasottságú és a büntetőjog terén nagy tájékozottságú gondolkodó főnek bizonyult. Hogy mindenütt, a hol csak alkalom nyilik, előszeretettel emeli ki az összehasonlításban a magyar büntetőtörvénynek netán kedvezőbb, vagy helyesebb intézkedéseit; felesleges kiemelnünk az előtt, ki May érnek magyar rokonszenvét ismeri. Vegyesek. l'j curiai biró. Dr. Neuberger Ignác a kir. tábla kiváló birája, lapunk munkatársa curiai bírónak lett kinevezve. Neuberger különösen a jövedéki ügyekben tekintély és a Curia benne ép oly lelkiismeretes, mint vasszorgalmú munkaerőt nyer. Fogadja őszinte szerencsekivánatainkat e díszes állásra való kineveztetéséhez. A kir. Curián f. hó 2-án délelőtt teljes ülés volt, melyen Szab ó Miklós elnöklete alatt az összes tanácselnökök és bírák résztvettek ; a jegyzőkönyvet V a j d a f y Emil tanácsjegyző vezette. A teljes ülés tárgyát a különböző bizottságoknak és tanácsoknak a folyó évre való összeállítása képezte, a melynek eredmény a következő : A választott bank bírósághoz, a mely fele részben a magyar kir. curia, fele részben a bécsi legfőbb ítélőszék tagjaiból áll, a kir. curia elnöksége által kineveztettek : Balásy Antal, Jamnicky Lipót és Szloboda Ferenc. A bécsi cs. és kir. legfőbb törvényszék részéről a bíróság tagjai lettek : Harrasovszky Harras Fülöp lovag, dr. Graseggi Haslmayer Vince lovag és Mathiasch János cs. kir. udvari tanácsosok. A legfőbb kir. és orsz. fegyelmi bírósághoz, a mely fele részben a főrendiház tagjaiból áll, a kir. Curia részéről 18 rendes és 6 póttag állapíttatott meg az összes tanácselnökökből és a kinevezés szerint a legidősebb bírákból. Az alapítványi bizottság rendes tagjaivá a mai teljes ülésen megválasztattak: Balásy Antal, Mersics Miklós, Osváld Sándor és Nagy Imre, póttagokká : Veszprémy János, Pásztélyi János, Szabó Albert és Farkas Geiza. A kisebb fegyelmi tanács tagjaiúl az 1871. t.-cz. 36. §-a értelmében kisorsoltattak: rendes tagokúi : Farkas Geiza, Horváth László, Losoncy Ödön, Tomcsányi Mór, Ruby Antal és Laca József; póttagokúi: Elekes Pál, Kozma Zsombor, Mattyasovszkv Lipót, Kaszay Zsigmond, Szloboda Ferencz és Ostffy Pál. A nagyobb fegyelmi tanács rendes tagjai lettek szintén sorsolás alapján: Illyés Károly, Décsey Zsigmond, Popovics Jenő, Veszprémy János, Barthodeiszky Gyula, Nagy Sámuel. Janicsek József és Szeremley Lajos; póttagok : Kelemen Mór, Hercegh Sándor, Závody Albin, Czorda Bódog, Szentiványi Gyula, Lassel Ágoston, Ferenc Károly és Keömley Pál. Ezután a képviselőválasztási jogosúltság fölött határozó két felszólamlási tanács tagjait választották meg titkos szavazás útján. Végül a könyvtári bizottság előadója terjesztette elő jelentését, majd pedig néhány folyó ügyet intéztek el. A kir. Curia ügyforgalma 1888-ban, összehasonlítva 1887-tel,.a következő számadatokat tünteti fel. A királyi Curiához a lefolyt évben beérkezett polgári ügy 10,490 (1887 ben 9,359), büntető ügy 11,400 (9,900), váltó és kereskedelmi ügy 1,364 (1,199), úrbéri 150 (189), összesen 23,404 (20,264). A beérkezett ügydarabok szaporodása tehát 1887-hez képest 2,757. A kir. táblán f. hó 2-án délelőtt teljes ülés volt, V a j k a y Károly elnöklete alatt az összes tanácselnökök és birák részvételével ; a teljes ülés jegyzőkönyvét S é 1 1 e y Barnabás vezette. V a j k a y elnök megnyitván az ülést, röviden ismertette a múlt évi ügymenet számszerű adait, kiemelve azt a körülményt, hogy a királyi táblának 1888-ban 16,646 ügydarabbal több volt az elintézendője, mint 1887-ben és 13,826 tal többet intézett el, mint 1887-ben. Megköszönte beszédében azt a nagy munkásságot, a melyet a kir. tábla bírái kifejtettek és véteknek tartaná, ha tőlük az eddiginél nagyobb erőfeszítést követelnének, mert ez már az alaposság rovására történnék. Élénk elismerését fejezte ki különösen a nagy ügybuzgalmáért Sárkány József alelnöknek, a ki megköszönve ez elismerést, válaszában ' kifejezést adott a királyi táblai bíráknak Vajkay elnök iránt érzett ragaszkodásának* mint a ki a kiterjedt testület ügyeinek tapintatos vezetésével és különösen a testületi szellem gondos fentartása és ápolása által mindnyájuk háláját vívta ki. A lelkes éljenzéssel fogadott szavak után a teljes ülés elhatározta, hogy C s a n á d y György elhúnyt •• tanácselnök emlékét jegyzőkönyvben örökítteti meg. Végül kisorsolás útján megalakították a fegyelmi tanácsot, a j melynek rendes tagjai lettek: Szeghő István, Tóth Gerő, Fiuk