A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 21. szám - Adalék az országgyűlési képviselők mentelmi jogához

188 TL JOG. viselő mentelmi jogára vonatkozó tételes törvény hiányában, a j törvényhozó testületek eddigi határozataiból, ezek közül főkép a I képviselőháznak 1867. november 18-án létrejött megállapodásából, valamint a közös ügyek elintézési módját szabályozó 1867 : XII. t.-c. 47. §-ából a mentelmi jog hatálya két irányban ismerhető fel; u. m.: 1. oly nyilatkozatokra, melyek miatt a bűnvádi eljárás egyszer s mindenkorra ki van zárva ; 2. olyanokra és oly tényekre, melyekre nézve a bűnvádi eljárás a mentelmi jog felfüggesztésétől feltétcleztetik. Az első alá tartoznak azok a nyilatkozatok, melyeket a képviselő hivatása teljesítésével összekötött működése közben használ; a második alá esnek azok a büntetőtörvénykönyv rendelkezéseibe ütköző cselekmények, melyeket a képviselő, mandátumának tartama alatt ugyan, de a fent jelzett hivatásának körén kívül követ el. Ezekre nézve a képviselői mandátum nem zárja ki a bűnvádi eljárást, hanem csak a képviselőház engedélyéhez köti, mihelyt tehát vagy az engedély megadatott, vagy pedig a képviselői mandátum védelmi ideje lejárt, vagy más okból megszűntnek nyilváníttatott, más törvényes ok nem létében, nem forog fenn akadály az ellen, hogy az ily cselekmények büntető uton üldöztethessenek. Minthogy pedig vádlott az 18S7. június 20 án megválasztatott ugyan a karánsebesi kerületben országgyűlési képviselőnek, de akkor, mikor a bűnjelt képező, 1887. okt. 14-én kelt levelét választói közt szétosztotta, a képviselőház elnökéhez elküldötte már előzőleg arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy képviselői helyét el nem foglalja, vagyis hogy a képviselő jogait gyakorolni s nnak kötelességeit teljesíteni nem akarja. Minthogy továbbá e nyilatkozata folytán megbízatása az összeférhetlenségi bizottságnak 1887. december 17-én hozott határozatával megszűntnek jelentetvén ki, a bűnvádi panasz ellene csak 1888. február 7-én adatott be, téves a mentelmi jog kiható erejére való hivatkozása, mert az 1848 : IV. t.-cikken alapuló képviseleti rendszer életbeléptetése óta nem merült fel oly eset, melyben a választókhoz intézett nyilatkozat a képviselő hivatása teljesitésével összekötött működésnek tekintetett volna s mig a szólásjog az ülésekben és az érintett törvénycikk értelmében alkotott szabályok által korlátoztatik, a ház elnökének fegyelmi hatalmával ellenőriztetik, sőt az azzal való visszaélés a képviselőháztól büntetés alá vétetik, addig a választókkal való érintkezés oly térnek jelentetett volna ki, melyen a törvény rendelkezésébe ütköző nyilatkozatok minden korlát és felelősség nélkül tétethetnének. Az ezzel ellenkező megállapodás bizonyítására hivatkozott ugyan vádlott a törvényhozó testületeknek 1834. évi 136., 1840. évi 144., 1835. évi 302. és 1840. évi 178. sz. a. tett kijelentéseikre. A hivatkozást azonban nem lehet találónak elfogadni; mert eltekintve attól, hogy az érintett adatok nem a képviseleti rendszer idejéből, hanem abból a korból hozattak fel, mikor a »követek« működése utasításhoz volt kötve s azok a megbízó törvényhatóság által visszahívhatók voltak s hogy ebből folyólag a követeknek a törvényhatóságot képezett megye rendjeihez kötelességszerüleg intézni kellett, jelentése, a képviselőnek választóival való önkéntes érintkezése közt lényeges különbség forog fenn. A vádlott által hivatkozott kijelentések mind egy ügyre, még pedig nem a követjelentések »immunis« voltára, hanem a sajtószabadság elleni sérelemre vonatkoznak, a miatt, hogy a követ jelentése a megye »Rendjeinek« egyesült akarattal elrendelt kinyomozása dacára, a sajtó alul elfoglaltatott. — (1889. május 9-én, 3837. sz.) Nyilt kérdések és feleletek. A telekkönyvi jogból. (Nyilt kérdés.) A. felperes feltétlenül marasztaló Ítélet alapján, még mielőtt az jogerőre emelkedett volna, a tkvi rend. 32. §-a értelmében zálogjog előjegyzését kéri B. alperes ingatlanaira 100 frt tőke és jár. erejéig. A zálogjog előjegyzése iránti kérvény a tkvi hatósághoz egyidejűleg érkezik be C-nek ugyanazon ingatlanokra vonatkozó, tulajdonjog bekebelezése iránti kérvényével. A tkvi hatóság által A. javára a zálogjog előjegyeztetik, C. javára pedig a tulajdonjog bekebeleztetik egyenlő rangsorozattal. Kérdés: miként nyerhet A. kielégítést ^ az ingatlanokból, miután B.-nek most már semminemű végrehajtás alá vonható vagyona nincs. Jogában áll-e A -nak az Ítélet jogerőre emelkedése után a vh. törv. 1.37. §-ának utolsó bekezdése értelmében kielégítési végrehajtási kérvény beadása által a végrehajtási jog _ feltétlen feljegyzését és a végrehajtás foganatosítását szorgalmazni? Vagy talán előbb a prtts 44. §-a értelmében új pert kell folyamatba tennie az előjegyzés igazolása és az előjegyzett követelésnek az ingatlanokból leendő behajtása iránt ? Dr. B. L, ügyvéd. Sérelem.* Az oraviezabányai kir. járásbiróság1. Az oraviczabányai kir. járásbíróságnál már évek óta igen érezhető a személyzet-szaporítás szükségessége és dacára, hogy fennállása óta az ügyforgalom négyszer oly nagy, mint az a kezdetnél volt és noha minden évben megújulnak a személyszaporitás iránti javaslatok, még sem sikerült e tekintetben bármily javulást is eszközölni. A »Sérelem« rovatban akadok többször az egyes bíróságok ügyforgalmi és más állapotának kimutatásaira, valamint azt is iapasztaltam, hogy az eddigi igazságügyi kormányzat tudomást vett ezen közleményekről és segített is, hol baj volt. így nem tartom céltalannak közölni az említett kir. járásbíróság mult 1888. évi ügyforgalmának kimutatását, talán ez úton inkább sikerülend felkelteni az új igazságügyminister ur figyelmét az itten fennálló, a sikeres jogszolgáltatást megbénító akadályokra és azok mielőbbi elhárítását célzó intézkedések tételére. Mert fel nem tehető, hogy az intéző körök lehetségesnek tartanák, hogy a most létező személyzet képes legyen ezen nagy ügyhalmazatot, mely rendesen nagyobbul, legnagyobb erőmegfeszités és feláldozás mellett is legyőzni. általános ügyforgalmi kimutatás. A polgári, telekkönyvi és büntető iktató-könyvbe vezetett beadványok száma: a mult évről hátralékban maradt 129, a folyó évben érkezett 21,690, lett összesen 21,819, a folyó évben elintéztetett 21,48.3, a folyó évről hátralékban maradt 334. Polgári beadvány : a mult évről hátralékban maradt 6, a folyó évben érkezett 6,912, lett összesen 6,918, a folyó évben elintéztetett 6,800, a folyó évről hátralékban maradt 118. Telekkönyvi beadvány: a mult évről hátralékban maradt 123, a folyó évben érkezett 9,443, lett összesen 9,566, a folyó évben elintéztetett 9,381, a folyó évről hátralékban maradt 185. Bűnvádi beadvány : a folyó évben érkezett 5,335, lett összesen 5,335, a folyó évben elintéztetett 5,304, a folyó évről hátralékban maradt 31. Elnökségi beadvány: a folyó évben érkezett 543, lett összesen 543, a folyó évben elintéztetett 543. Megjegyzés. Az 5. folyó sz. a. összeghez hozzáadva a a 24. f. sz, a. 543 elnökségi beadványt, beérkezett összesen 22,362 beadvány; de ezen mennyiségben nem foglaltatik az 1887. évi 512 hátrálékkal együtt 1646-ra felszaporodott kisebb polgári ügy, melynek hozzászámitásával az 1888. évben elintézésre várt igtatmányok teljes összege: 24,028-at tett ki. Ezen igtatmány-mennyiség képvisel 12,333 névszerinti pert és ügyet, folyó- és hagyatéki ügyet, melyből 11,368 per és ügy végleg befejeztetvén, hátralékként átvitetett a folyó 1889. évre 966. Az ekként kimutatott per- és ügymennyiség birói, fogalmazási , íoganatositási ás kezelési ellátására van alkalmazva: 1 járásbiró, 2 aljbiró, 1 aljegyző, 1 joggyakornok, 1 telekkönyvvezető, 1 segédtelekkönyvvezető, 4 irnok és rendszerint 5 díjnok. Kimutatás az 1888-ban folyamatban volt kisebb polgári peres ügyekről: mult évi hátralék 512, ez évben érkezett 1,134, lett összesen 1,646. 1888. évben elintéztetett: Ítélettel 473, végzéssel 495, egyezséggel 244, összesen 1,212. 1888. év végén hátralék 434. Megjegyzés. A kisebb polgári peres ügyekben követendő ügyvitel szerint a kereset igtató-száma alatt lévén minden későbbi beadvány és jegyzőkönyv kezdendő, a 7. f. sz. a. 1,212 szám tulajdonképen csak a befejezett perek és folyó ügyek mennyiségét jelzi és nem képezi egyszersmind ezen perek és ügyek befejezéséig, illetve a végrehajtás folyamában szükséges több * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kivántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. szerkesztősig.