A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 21. szám - A vevőnek az áruminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról

A JOG 185 telére; 2 de midőn más he1yről küldött árúkról van szó, a vitának legalább praejudiciális eldöntéséig a vevő az árúnak megőrzéséről szabály szerint ezen esetben is gondoskodni tartozik. (347. §. ) Ha a vevő a rendelkezésre visszabocsátott árú ideiglenes megőrzéséről nem gondoskod k, az ezen mulasztásával (culpa in non faciendo) járó h á t r á n y o k (p. o. ha az eladó az árú időközbeni megromlása folytán bizonyítékától elesik és az árú egyben e lértéktelened i k) a vevőt terhelik. 3 A budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságának statutumaie részben sokkal szigorúabbak a keresk. törv. idevágó intézkedéseinél. Ezen statutumok szerint ugyanis a vasút vagy gőzhajóval stb. érkező, kifogásolni Szándékolt árú-szállítmányok — a kifogásolási jog különbeni elvesztésének terhe alatt — az illető fuvarozó intézetnél hagyandók. Az emlitett statutumok 53 § a ugyanis a következőkép rendelkezik: »Ha a vevő az árút az átadás helyéről (vasuti-, hajó- vagy raktárból) elviteti, kifogás nélkül átvettnek tekintetik és annak minősége ellen kifogás többé nem tehető«. A keresk. törv. az árút kifogásoló vevő irányában ily megszorít ó rendelkezést n e m tartalmaz s tőle ugy az á r ú m e gv i z s g á 1 á s á n a k helyét, idejét és módját, valamint az el nem fogadott (nicht genehmigt) árúk ideiglenes megőrzését illetőleg is szabály szerint csak az követeltetik, hogy ezen teendőket rendes kereskedő gondosságával és az ellenfél jogos érdekeinek respectálásával teljesítse. Vannak azonban a keresk. törv. szerint is kivételes esetek, midőn a vevő az általa kifogásolt árút nemcsak, hogy átvenni és megőrizni nem köteles, de sőt arra még csak nem is jogosított. így p. o., ha a más helyről küldött árú-szállítmány már a felületes megtekintés folytán is oly tüneteket mutat, melyekből okszerűen következtethető, hogy az árúk minőséghiánylatát az azt szállító fuvaros okozta: ez esetben (az eladónak a fuvaros irány bani érdekei és regressus igényének megóvása céljából, ktv. 398., 399., 403, 407. és 409. §-ok) nemcsak joga, de egyben kötelessége is a vevőnek a fogyatékos minőségű árúk átvételét és az ezen árúkat terhelő fuvar stb. költségek kifizetését megtagadni, és a (ktv. 410. §. ) 4 hiányolt beanstandet) árúszállitmány megőrzését az illető fuvaros gondjára bízni. Ha a vevő a más helyről küldött árúknak hiányos minősége folytán a vételi ügylettől teljesen elállni, vagy pedig a 2 A m kir. Curia 1887. évi aug. 23-án 871. sz. itéletével a budapesti kir. Ítélőtábla 5, 764. számú ítéletét jóváhagyva kimondta »miszerint ha a vevő az árút megvizsgálta és azonnal rendelkezésre bocsátotta, annak bizonyítása, hogy a küldött árú a kikötött minöségg el bir, az esetre is az eladót terheli, ha a vevő az árút át nem vette. « Hasonlókép nyilatkozik a m. kir. Curia 1888. évi ápril hó 4 én 143. sz. a kelt ítéletében is. L. »J o g t u d. közlőny« 1888. május 11. sz. és dr. E n d e m a n n Handbuch des deutschen H a n d e 1 s -, S, e e- u n d Wechselr echts II. Band, Leipzig 1882. pag 661 8 »stb. Der auswártige Besteller dai f die ihm zugesandte W a a r e, wenngleich sie von übler Beschaffenheit ist, nicht derelinquiren, nicht auf die Strasse werfen; es folgt dies aus dem P r i n c i p von T re u e und Glauben, aus der daraus entsprungenen Gegeiiseitigkeit, und der im Handelsverkehr wenigstens iiblichen Wahrung der Interessen der Gegenpartei stb. « (L. Dr. W. Endemann Ord. Prof. der Rechte in Bonn. Handbuch des deutschen Handels-, Se e- und Wechselrechts, unter Mitwirkung der Herren Prof. dr Brunner in Berlin, Prof. dr. Gareis in Giessen, Prof. dr. Grünhut in Wien, Geh. Bcrgrath Prof Klóstermann in Bonn, Geh. Oberfinanzrath Koch in Berlin, Prof. dr. König in Bern stb. stb. ) 4 >Ist die Waare durch eiren Frachtführer vom Verkáufer zum K a uf e r gebracht worden, und zeigt sich bei ihrer Ankunft auf den ersten K 1 i c k, dass sie auf dem Transporte den zu beanstandenden S c h a d e n nahin stb., insoweit es zur besseren Wahrungder Rechte (des Absenders) cégen den Frachtführer erforderlich, ist der Káufer ebenso berechtigt, als verpflichlet, die Annahme stb. zu v e r w e igern; denn durch die Annahme des Gutes und die Bezahlung der Frachl, erlischt jeder Anspruch gegen den Frachtführer Art. 408 Abs. 1. (L. dr. W. Endemann >Handbuch des deutschen Handels, See- und Wechselrechts< II. Band, Buch 11, Pag. 661. I. eipzig 1882. ) A ktv. 410. §. szerint <az árúnak (t. i. a fuvarostól) átvéte lével és a fuvardij kifizetésével a fuvarozó ellen minden igény megszünik«. Kivételt képez az oly hiány vagy sérülés, mely az árú kiszolgáltatásakor >külsőleg felismerhető nem volt<. vételár leszállítását követelni, avagy végül ezen jogokkal kapcsolatban kártérítést követelni kiván (ktv. 348. §. ), a kereskedelmi törv. által arra köteleztetik, hogy a kifogásolt árúkat haladék nélkül — azoknak átadása után — vizsgálja meg (ktv. 345. 348. §-ok) és továbbá, hogy a tapasztalt hiányokra vonatkozó értesítést (ktv. 346. §. ) és a miheztartás végetti felszólítást azonnal az eladóhoz menessze (354. §. )5 és a kifogásolt árúkat az eladó rendelkezésére bocsássa. Az árúminőség fogyatkozásának bírói szakértői szemle utján megállapítását azonban, a keresk. törv. 347. §-a már csak jogává, de nem kötelességévé teszi a fentebb említett jogigényeket támasztó v e v ö n e k. 6 A vételár stb. iránti követelést támasztó eladó az, a ki teljhitelű módon (p. o. birósági szakértők segélyével) igazolni tartozik, hogy a v e v ő által kellőkép rendes időben kifogásolt s az eladó rendelkezésére bocsátott (illetve át sem vett) árúk, a kikötött avagy szabályszerű minőségnek megfelelnek. 7 Az árúhiányolás tekintetébeni kifogásemelés és rendelkezésre bocsátásnak olyképen kell történnie, hogy arról tudomást szerezni az eladónak módjában álljon. A kifogást támasztó vevő részéről nem elég, ha ő a vonatkozó értesítést postára adja, 8 hanem kötelessége egy rendes üzletember gondosságával eljárva (p. o. a válasz nélkül maradt s A ktv. 354. §. rendeli, hogy »a szerződő felek közül az, a ki a teljesítés helyett kártérítést követelni vagy a szerzó'déstől e 1állani kiván, erről a másik felet azonnal értesíteni s ennek, ha ezt az ügylet természete engedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik<. A német ktv. 356. §-a ugyanekként rendelkezik: »Will ein Contrahent auf Grund der Bestimmungen der vorigen Artikel statt der Erfüllung Schadenersatz wegen Nichterfüllung fordern, oder von dem Vertragé abgehen, so muss er dies dem anderen Contrahenten a n z e ig e n und ihm dabei — wenn die Xatur des Geschaftes dies zulásst — noch eine den Umstanden angemessene Frist zur Nachholung des Versáumten gewahre n«. 8 A ktv. 347. §. szerint > az átvétel alkalmával, vagy később felmerült hiányokat jogában áll a vevőnek szakértői szemle utján megállapítani. E megállapodást az eladó is követelheti, ha a vevő öt arról é r t e s i t i, hogy az árú ellen kifogásai vannak< Hason módon rendeli a német ktv. 348. §-a: »stb. Er (der KáufER) k a n n, wenn sich bei der Ablieferung oder spater Mangel ergeben, den Zustand der Waare durch Sachverstándige feststellen lassen. Der Verkáufer ist in gleicher Weise berechtigt, diese Feststellung zu verlangen, wenn ihm der Káufer die A n z e i g e maciit, dass er die Waare wegen Mangel beanstande stb. < 7 Dtár XXIV. 72. lap, 640. sz. a. közölt 1879. október 9. keletű curiai itélet szerint; »kereskedelmi ügyleteknél az eladó tartozik bizonyítani, hogy az általa küldött, de mint nem kellő minőségű, rendes időben rendelkezésre bocsátott árúk a kikötött feltételeknek megfelelnek (s hogy ekként a fizetés feltétele beállott) az ellenkezőnek bizonyítása nem terhelvén a vevőt. A vevőnek csak jogában áll, de kötelezve nincs, hogy az árúkon tapasztalt hiányokat szakértői szemle utján megállapittassa 7 Dtár XXIV. 31. lapon közölt 1879. szeptember 17-én 497. sz. a. kelt curiai itélet ekként szól: >Ha felperes (vevő) a keresk. törv. 346. § ához képest az eladót értesítette arról, hogy az árú nem felel meg akikötölt minőségnek (és hogy azt ennélfogva át nem veszi) alperes (s eladó) tartozik bizonyítani, hogy az árú nem eshetett kifogás alá, mit ha nem tett, felperes a keresk. törv. 348. §-a értelmében jogosítottnak tekintendő a vételtől elállani és alperesi eladó a kapott előleget is (miben alperes marasztalva is lőn )tartozik visszaadni-. Analog határozatot tartalmaz a D t á r XXVII. köt. 760. sz. a. közöli 1880. okt. 21-én keltű, valamint a 143, 88. sz. fentebb már említett curiai Ítélet is. Figyelembe veendő végül dr. Hanauscheknek >Die Haftung des Verkáufer s« II. Abth. 1. Heft 166. lapon közölt következő nézete: »Im Absatze 2 des Ait. 348. (H. G. B. ) heisst es, der Káufer kann den Zustand der Waare feststellen lassen und eben desshalb handelt es sich dort um ein R e c h t und nicht u m eine Verpflichtung des Káufeis; obwohl es ja auf der Hand liegt, dass es in vielen Fállen das Interessé des abwesenden Verkaufers dringend erheischen würde, dass der Káufer eine Feststcllung des Zustandes der Waare veranlasse<. 8 Az imént kifejtettek szerint a fogalmazott merev konstructióban — tévesnek kénytelen kijelenteni szerző a m. kir. Curia által 226/88 v. sz. alatt publikált azon jogelvet, hogy > az eladó a törvény által előirt kötelességének eleget tesz az által, hogy az (intést magában foglaló) értesítést vévény mellett postára adta és ha ez nem jutott volna is el rendeltetése helyére, e körülmény rá nézve joghátrányt nem vonhat maga utálni (L. »Ü L. « 1888. aug. 4. lapsz. ) Még inkább téves ezek után dr. Székely Lajos abbeli kijelentése is, hogy »a rendelkezésre bocsátás vagy hiányolási értesítés befejezettnek tekintendő a vonatkozó levél postára adása állal<. Valamint merev konstructiójában ugyancsak téves dr. Székely azon további véleménye is, hogy a postára adott >értesitö-