A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 21. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. Huszonegyedik közlemény

fl JOG. 183 hagyatéki tárgyalásnál előforduló igények nem lehetnek-e olyanok, melyek által a jóhiszemű hitelezők »hoppon« maradhatnak í , . Avagy tegyük fel azt az esetet, hogy az adós örökösnek a hagyatéki ingatlanokból csak kötelesrész jut osztályrészül, mert jóllehet a köteles rész készpénzben elégítendő ki, de a szükségörökös jogosítva vau pénzbeli kielégítés helyett ingatlant is elfogadni, mit kap ily es.-tben hitelező a 74. §. alapján, midőn a kir. Curiának 1889. évi január 22-én 3,190/1888. polg. számú ítélete szerint is a köteles részt sem megterhelui, sem korlátolni nem lehet? . . És ha kötelesrészét pénzben kapja ki? Mert a Hármaskönyv I. 82. c. 10. §-a kimondja ugyan, hogy »res, vei possessio cum onere transit«, de hivatalból bejegyzés nem foganatosítható a tkvi rdts. 60. §-a szerint. És ha be nem következik az átírás, mivel az örökösnek örökösödési joga sohasem volt, vagy arra nézve az örökhagyó életében kielégíttetett, mit nyernek a jelzálogos hitelezők a tkvi rdts. 14. §-a alapján kieszközölt előjegyzéssel? Ez esetben alkalmazást nyerend a budapesti kir. Ítélőtáblának 1864. évi július 13-án 5,954 szám alatt kelt ítélete, mely szerint az előjegyzés egyszerűen törültetik. Es a hitelező az előjegyzési költségeinek és a bejegyzési illetéknek megtérítését kitől követelheti? A nagy harangtól! Ezek szerint e § nem egyéb, mint egy »pictus máséul u s«, egy mesze semmi*, mely a jelzálogos hitelezőknek semmi biztosítékot nem képes nyújtani. Illusoriussá válik az örökös hitelezői által e §. alapján eszközölt előjegyzés azon esetben is, ha az örökhagyó által hátrahagyott hagyatéki tartozások a hagyatékot kimerítik. Azonban az 1881 : LX. t.-c. 138. §. szerint a jelzálogos hitelező csak az ezen §. alapján eszközölt előjegyzés által nyer jogot arra, hogy a hagyatéki eljárást kérelmezhesse. És ez alkalommal nem folytatom tovább fejtegetéseimet, mert a tkvi rdtsnak még igen sok ily §-át tudnám bemutatni, mint a 74. §-a. Azonban »a betű megöl, a lélek az, mely megelevenít* s a rosz, hiányos törvény is helyes értelmezés és okszerű alkalmazás által javítható, pótolható, különösen nálunk, hol a törvényhozás igen sokat hagy fenn a»birói bölcs belátásnak. De tekintve a telekkönyveknek e soraim bevezetésében is jelzett s általánosan elismert nagy fontosságát, a telekkönyvi ügyekben nem lehet helyet adni a»birói bölcs belátásn a k«, miért is egy új tkvi rdts. megalkotása felette szükségessé vált! Végül nem késem részemről kijelenteni, miszerint tekintve a telekkönyvek nagy jelentőségét és feladatát, az 1887. évi XXIX. t.c. mely a telekkönyvi ügyek elintézését még a törvényszéknél is egyes bírákra ruházza, a törvényhozásnak egy elvételt alkotása s meggyőződésen szerint helyesebb volt azon intézkedés, midőn a telekkönyvi ügyek még a járásbíróságoknál is — tanácsülésUeg intéztettek el. És miért? Erre egy más alkalommal fogok megfelelni! Előlegesen csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a telekkönyvi ügyek elintézésére kirendelt egyes birák túlterheltségük folytán a kiadmányok szerkesztését gyakran oly egyénekre bizzák, kik a törvényeket nem ismerik s e miatt oly határozatok kerülnek ki a telekkönyvi hatóságoktól, melyektől a jogtudós majdnem a — falra mászik! - Az elidegenítési és terhelési tilalom. * Irta : LÁNYI BERTALAN rimaszombati kir. törvényszéki biró. ^((Huszonegyedik közlemény.) 13. §. Az idő befolyása a joghatály megszűnésére. Az idő kettős szerepet játszik az elidegenítési és terhelési tilalom joghatályának megszüntetésénél. Az egyikben az idomulásnak általában minden alanyi jog fennállását érintő rendes, a másikban pedig a tilalommal járó rendelkezési korlátozás különös jogi természete által indokolt kivételes hatása jut kifejezésre. Az előbb jelzett szempontból megszűnik a tilalom hatálya : a) a tilalom keletkezése alkalmával megállapított i d ő lejártával;241 * Előző közlemények a »Jog« 1887 évi 16, 25., 28., 30 . 33., 37., 42., 45., 47., a m. évi 7., 14., 21., 33., 45., a f. é. 5., 11., 14., 16., 17 és 19. számaiban. 211 E helyütt főként a magánakaraton alapuló tilalmakat tartjuk szem előtt. Hogy azonhan a törvény a felek ez iránybani jogügyleti megállapodásait is bizonyos korlátok közzé szoríthatja, annak példáját nyújtják az O. 1'. b) a tilalom által oltalmazott jogigény elévülése folytán. A második szempontból azok az esetek veendők figyelembe, a melyekben a tilalom által védett jognak időhöz kötöttsége a törvény positiv rendelkezésén alapszik. Ahhoz, hogy a tulajdon szabadságát megzsibbasztó rendelkezési korlátozások csak bizonyos időtartamon belül maradjanak érvényben, fontos közgazdasági érdekek fűződnek s ezek oly általános érvényű jogszabályok alkotását teszik szükségessé, melyek a tulajdon megkötésének - a rendelkezési korlátozás fennállásának tartamát tekintve — még akkor is határt szabnak, ha a tilalmi rendelkezés alapindokát közvetlen dologi (várományosi)jogok biztosítása képezte. Az ezen cél elérésére irányzott feladatát a törvény akként oldhatja meg, hogy egyrészt a dologra egymásután igényt tartó személyek vagyis a jogutódlási esetek számát illetőleg állit fel korlátokat (p. az utóörökösödésnél; 1. O. P. Tvkv. 611. §. Entwurf ! 1,812. §. Magyar örökjogi javaslat 235. §.), másrészt fix időhatárt állapit meg, a melyen túl az elidegenítési jogosultság elvonását többé érvényesnek el nem ismeri.242 A törvényben ily módon meghatározott idő leteltével a tilalom hatálynélkülivé válik Az elidegenítési és terhelési tilalom joghatályának bármely okbóli megszűnte folytán a tulajdonos jogot nyer a tényleg lekötött (kötményezett vagy letétbe helyezett) ingóságok szabad rendelkezés alá bocsátását, ingatlanokra vonatkozólag pedig a tilalom feljegyzésének telekkönyvi kitörlését követelni. D) Az elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatos jogok érvényesítése. 14. §. A tilalom célját szolgáló keresetek. Az alábbiakban a különféle perintézeteknek tájékoztató átnézetét kívánjuk nyújtani, melyek egyrészt a tilalom által oltalmazott fél számára biztosított jog megóvásának és érvényesítésének eszközeit szolgáltatják s a melyek segélyével másrészt a tilalom ellenére szerzett jogok megvédése történhetik. Az iméntjelzett kettős irányban támasztható kereseti igények jogi megállapítása, valamint a rendelkezésre álló keresetek substautiálása kérdésében irányadó elveket már a tilalom joghatályára vonatkozó eddigi fejtegetésünk során állapítottuk meg, s igy ezúttal a kereseti címek egyszerű felsorolására szorítkozhatunk, megjegyezvén, hogy az e tárgybani összeállítást már a dolog természeténél fogva sem tekinthetjük olyannak, mint a mely a gyakorlati életben felmerülhető esetek lehető változatait teljesen kimerítené. E helyütt a tilalmi rendelkezés által védett érdek oltalmát célzó, tehát a fentebb megjelölt első csoportba tartozó keresetek sorozatát közöljük; a tilalom céljával ellentétes irányú keresetek csoportját pedig a következő § ban fogjuk egybeállítani. A tilalom céljának megvalósítására irányzott: I. Jogbiztositó keresetek. 1. Az oltalmazott félnek a közvetlenül kötelezett fél elleni keresete el nem idegeníthető ingóknak tényleges forgalmon kivül helyezése (értékpapírok lekötése, ingók birói letétbe helyezése, vagy zár alá vétele) iránt. (11. §. 3. kik. és 8. §.) 2. Ugyanannak keresete az igatlanokra vonatkozó213 elidegenítési tilalom telekkönyvi feljegyzése iránt. (U. o. ll. kik.) Tvkv. 831. és 832. §-ai, melyek szerint a vagyonközösség megszüntetését kizáró, bár határozott időhöz kötött tilalom az örökösöket nem köti (V. ő. Stubenrauch II. 842. 1.) '2ií Az ezen cathegoriába tartozó dispositiók közül felemlithetjük az Entwurf 1,813. §-ál, mely szerint oly esetben, ha az utóörökösödés nem az örökös elhalálozása esetére van rendelve, az utóörökös nevezés, az örökség megnyíltától számított 30 év múlva hatálynélkülivé válik. V. ö. M o t i v e V. 90. 1. Hasonló a magyar magánjogi javaslat: Dologi j o g 132. §-a és az öröklési jog 453. §-a, mely a tulajdonközösség megszüntetésének tilalmát tíz évben állapítja meg. Ilyen a szász polg. törvény kön yv 2,346. és 338. §-ában foglalt rendelkezés, mely szerint ugyanezen tilalom hatályának időtartama 20 évet tesz. Hazai jogunkban az ilynemű törvényi rendelkezések még igen csekély számban fordulnak elő. Ide vágónak tartjuk az 1881 évi LX. t.-c. 235. és 244. §-ait, melyek szerint a zárlat feloldandó, ha a biztosítási végrehajtás vagy zárlat iránti per 30 nap alatt meg nem indíttatott A 30 napi határidő letelte után tehát az ingókra vezetett foglalás által keletkezett birói elidegenítési tilalom hatálya megszün'k. -í3 C u r i a : Elidegenítési vagy terhelési tilalom vagy utóöröklési jog bejegyzése iránt indított keresetek nem képezik a nyilvánkönyvi per feljegyzés tárgyát. (1884. évi 8,"134. sz. a. B. J. T. IX. köt. 19. melléklapja.)