A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 20. szám - A közbirtokosság (compossessoratus). Negyedik közlemény. 4. [r.]. A közbirtokosság tárgya, alanya és megszünése

79 Indokok: A felperes által D) alatt bemutatott megrendelő jegy szerint felperes azon árúkat, melyeknek vételárát keresetileg követeli, bérmentesen volt köteles alperes részére Szepesremetére küldeni; a tárgyalás folyamán pedig felperes beismerte, hogy az árúk fuvarbérét ki nem fizette. E körülmény magában is jogot adott alperesnek arra, hogy az átvételt megtagadja, mivel alperes a fuvardíjjal terhelt árút csak a fuvarbér kifizetése után vehette át és tekinthette meg; s ezenfelül jelen esetben, midőn az árú 6 havi hitelre adatott, a fuvarbér kifizetésével a vételárra előleget adni kénytelen lett volna. E szerint a szerződést felperes nem tartván be, bár alperesnek az árú elkésetten és a megrendelt nagyobb mennyiségben történt szállítására alapított kifogásai a másodbirósági ítéletben felhozott helyes indokokból figyelembe nem jöhetnek, felperest keresetével a fennebb említett s alperes által a tárgyalásnál is érvényesített okból elutasítani kellett stb. Bűnügyekben. Azon vagyontalan egyén, ki hitelre árút vásárol és az árú átvétele után a kilátásba helyezett vagyonos egyén aláírásával ellátott váltót meg nem küldi, sem az árút meg nem fizeti, nem követ el csalást. (Btk. 379. §.) A kecskeméti kir. tszék: S. Mór és S. Mórné ellen a további fenyítő eljárás megszüntettetik. Indokok: B. Sándor és társa kereskedő cég mult 1887. évi jul. 8-án S. Mór és neje ellen azon feljelentést tette, mikép vádlottak azon biztosítására, hogy hitelbe adandó árúcikkek értéke biztos kezes aláírásával ellátandó váltó által lesz biztosítva, 1887. évi június 4-én három hordó pálinkát küldött, melynek árát megnem kapta, de a fedezetül ajánlott váltó sem küldetett be hozzá, mely váltót K. Zsigmondnak kellett aláírni. E helyett S. Mór az üzletet K. Zsigmondnak a panaszos cég által küldött pálinkával egvütt átadta és panaszos hordóiról a firma lekaparva is találtatott. A vizsgálat során kitüntetve lett ugyan, hogy a panaszos cég által küldött három hordó pálinka vádlott üzletébe megérkezett, de azon állítás, hogy vádlott üzletét K. Zsigmondnak önként csalási szándékkal adta át, igazolást nem nyert, mert a vizsgálati iratok mellé csatolt végrehajtási iratokból kitűnik, hogy Félegyház város javára S. Mór ellen 1887. június hó 27-én foglalás intéztetett 113 frt 96 kr. erejéig és annak fedezésére adós összes ingóságai lefoglalva lettek 185 frt 76 kr. becsértékben; ezen ingók 1887. évi július 2-án felülfoglaltattak a panaszos cég javára 372 frt 72 kr. erejéig, mely ingók július 29-én 232 frt 20 kr. értékben árverésen eladattak ; ezen eladásnál K. Zsigmond, mint egyik vevő szerepelt és mert az árverésen bevett összeget a városi 123 frt 39 kr. követelésen túl lőO frt házbér, 37 frt 50 kr. zárgondnoki díj, 24 frt 20 kr. adó, mint előnyös követelések is terheltek, panaszos cég kielégítést nem nyert. Ezen tényállásból vádlottak csalási szándéka nem lett igazolva ; mert ezekből nem tűnik ki, hogy vádlottak panaszos cégtől ra\asz fondorlattal hitelezést eszközlöttek, minthogy vádlottak tagadásával szemben nincs bizonyítva, hogy az üzlet megkötésénél mellőzhetlen feltételül a fedezeti váltónak K. Zsigmond elfogadása köttetett ki és a mennyiben B. Sándor saját előterjesztéséből kitűnik, mikép a panaszlott megrendelésnél tudomásával bírt vádlottak vagyonképtelenségéröl és mégis könnyelműen a megrendelt árút előleges biztosíték nélkül kiszolgáltatta, sem a törvény, sem a bíróság hatásköréhez nem tartozik, panaszos balul kiütött eljárását fenyítő uton pótolni, valamint a becsatolt végrehajtási iratokkal igazolva találtatott, mikép vádlottak hitelezőik megkárosítása céljából vagyonukat el nem rejtették, sem másoknak át nem adták; mindezek alapján vádlottak ellenében a fenvitő eljárást megszüntetni kellett. (1888. évi június 27-én, 3,481. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélő tábla a kir. törvényszéknek végzését indokain kivül még azért is helybenhagyja, mert S. Mór és tsai cselekményében a btk. 3t<7. §-ában meghatározott csalás jelenségei sem ismerhetők fel. (1888. október 30-án, 31,284. sz.) A m. kir. Curia : A budapesti kir. itélö tábla végzése a felhozott és az elsöbiróság végzéséből átvett indokoknál fogva helybenhagyatik. (1889. március 14-én, 150. sz.) Törvénytelen gyermeknek bevezettetése az anyakönyvbe, mint törvényes. Okirutlianiisitást állapit meg azon cselekmény, mely szerint törvénytelen gyermek az anyakönyvbe, mint törvényes vezette, tett be. (Btk. 254. és 400 §.) A szegedi kir. tszék: S. János a btk. 400. §-ába ütköző s ugyanazon szakasz szerint minősülő kozokirathamisitás vétségében vétkesnek kimondatik és ezért a btk. 400. §-a alapján nyolc napi fogházbüntetésre ítéltetik. Indokok: A vizsgálat és a végtárgyalás adataival egyezőleg S. János beismerte, hogy törvénytelen házasságból származott gyermekét azon utasítással adta át az azt keresztelni vivő V. Rózáinak, hogy a gyermeket az anyakönyvbe, mint törvényest vezettesse be. Vádlott azzal védekezik, hogy ő a törvényes és törvénytelen gyermek értelmével nem volt tisztában és hogy ő gyermekét törvényesnek tartotta, de ezen védekezés figyelembe vehető nem lévén, vádlottat a btk. 400. §-ába ütköző közokirathamisitás vétségében vétkesnek kimondani és figyelemmel feddhetlen előéletére és csekély fokú műveltségi állapotára, mint enyhítő körülményekre, a kiszabott büntetésre Ítélni kellett. (1887. július 14-én, 9,734. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélö tábla a kir. törvényszék ítéletét a tényállásra vonatkozólag azzal a kiegészij téssel, hogy a S. és Sz. Teréz ágyasságbau élő lakosoknak Piroska és Sára nevű ikergyermekei lettek 1886. évi január 14-én a sándorfalvi katholikus lelkész által lett megkereszteltetésük alkalmával az anyakönyvbe törvényes ágyból születetteknek bevezetve, indokolásánál fogva helvbenhagyja. (1887. évi november 30-án, 29,867. sz.) A in. kir. Curia: A kir. ítélő táblának fentebbi számú és keletű Ítélete az abban elfogadott elsöbirósági indokoknál fogva helybenhagyatik. (1888. évi szeptember 21-én, 964. sz.) Illetékesség más helyre elküldött levél által elkövetett büntetendő cselekmény esetén. I. A verebélyi kir. jbiróság : Jelen ügyben ezen kir. járásbíróság illetékességének megállapításával vádlott K. Károly, 25 éves, róm. katholikus, nős, stb. Indokok: Jelen ügyben ezen kir. járásbíróság illetékességét meg kellett állapítani, mert habár való, hogy a panaszlevélben csatolt levelet vádlott Csitáron, a nyitrai kir. járásbíróság területén irta, azt azonban a szintén bemutatott levélboriték tanusága szerint Verebélyre küldte s a becsületsértés vétsége pedig csak akkor lett bevégezve, midőn a levelet panaszló kézhez vette s elolvasta, a mi Verebélyen következvén be, a vétség elkövetésének helye is Verebély tekintendő. Miután pedig a tárgyalás folyamán beismerte, hogy a •/. alatti levelet panaszlónak egy általa állítólag összetépett goromba levelére irta. s habár azzal védekezik, hogy a levélben sem panaszlót sérteni nem akarta, minthogy annak ugy egyes kifejezése, mint a levél összesített tartalma nemcsak a becsületsértés tárgyi tényálladékát, de a sérteni akaró szándékát világosan igazolja : vádlottat a becsületsértés vétségében bűnösnek kimondani s tekintettel egyrészt arra, hogy vagyontalan, 3 gyermek atyja, ennek ellenében azonban azt, hogy mint a műveltebb osztályhoz tartozó, tettének bűnös voltát felismerni képes volt, hogy mindamellett bár beismerő vallomást tett, megbánást a legcsekélyebb mértékben sem mutatott, sőt a tárgyalás folyamán ugy tüntette fel magát, mintha hisontartalmú levelek írásához joga volna, a kimondott büntetéssel fenyítendő volt. (1887- évi 202. sz.) Az ar.-marótbi kir. tszék: A fenti számú itélet megsemmisíttetik s az eljáró bíróság utasittatik, hogy az összes iratokat jelen ügynek illetékes elbírálás végett a nyitrai kir. járásbírósághoz tegye át. Indokok: A panasz alapját képező levél Csitáron, tehát a nyitrai kir. járásbíróság területén Íratott s miután levél utján elkövetett becsületsértés esetében azon bíróság illetékes az eljárásra, a melynek területén a levél íratott, ez okból az eljáró bíróságnak illetéktelenül hozott Ítéletét megsemmisite7ii kellett. (1887. június 14-én, 1,566. sz) A budapesti kir. itelö tábla : Tekintve, hogy a birói illetékesség hivatalból is felülvizsgálandó; tekintve, hogy a verebélyi kir. járásbíróság ebben a bűnvádi ügyben illetékességét az általa felhozott indokoknál fogva helyesen állapította meg, a kir. itélö tábla a kir. törvényszék Ítéletét megsemmisíti és a kir. törvény| széket utasítja, hogy ezt az ügyet érdemleges vizsgálat alá vegye. i (1888. szeptember 11-én, 29,144. sz.) II. Az ar.-maróthi kir. tszék : Tekintve, hogy a fe:j I által bemutatott s a panasz alapját képező levél annak kelte és