A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 20. szám - A közbirtokosság (compossessoratus). Negyedik közlemény. 4. [r.]. A közbirtokosság tárgya, alanya és megszünése

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Budapest, 1889. május 19-én. Melléklet a »Jog« 20 számához Köztörvényi ügyekben. A ki más tartozásáért mint kezes, de nem mint készfizető vállalt jótállást, lizetui csak akkor tartozik, ha a hitelező a főadóstól nem kaphatja niesr követelését. A követelés lejárta után a hitelezőnek jogában áll a kezest akár a főadóssal együtt, akár külön keresettel megtámadni s csak a végrehajtás teendő függővé a föadós fizetésképtelenségének bizonyításától. A szentesi kir. járásbíróság : Felperes keresetével, mint idöelöttivel elutasittatik. Indokok: Hogy alperesek készfizetői kezességet vállaltak' volna, felperes keresetében nem is állítja, s őket csakis mint egyszerű kezeseket fogta perbe, de a készfizető kezességet maga az A. alatti okmány sem igazolja. Minthogy pedig a kezesség folytán a kezességet vállalók csakis az esetben kötelezhetők az egyenes adósért eleget tenni, ha a behajthatlanság az egyenes adóssal szemben már eleve kitűnt s ez közokirattal igazoltatik, azt pedig felperes igazolni képes nem volt, felperes időelőtti keresetével elutasítandó volt, annál is inkább, mert nem áll felperesnek azon érvelése, hogy a kezesek a később kitűnendő behajthatlanság esetére marasztalandók volnának, mert a behajthatlanság igazolását s ezzel a jelenlegi alperesek fizetési kötelezettségének beálltát meghatároznia ezen ítélettel nem lehet. (1887. évi február 25-én 409. szám.) A budapesti kir. itélö tábla : A kir. ítélő tábla a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja, felperes keresetét érdemileg elbirálhatónak nyilvánítja és a kir. járásbíróságot a jelen per érdemleges eldöntésére utasítja. Indokok: A B. alatti kötelezvényen az alperesek a már elmarasztalt Kovaltsik Mátyás, mint adós mellett, mint kezesek vannak aláírva, mihez képest felperes, mint hitelező, a B. alatti kötelezvény alapján a kezesek elleni keresetét akár a főadós elleni keresettel annak idején összekapcsolhatta, akár külön megindíthatta s így az a körülmény, hogy az egyenes adóstól a kereseti követelés behajtásának eredménytelensége még kimutatva nincsen, a felperes jogainak alperesek, mint kezesek irányában való érvényesítésére akadályul nem szolgálhat; miért is felperes keresete az alperesek kezeskép való perbevonására nézve időelőtti nem lévén, az elsőbirói ítélet megváltoztatásával azt érdemileg elbiráiandónak kimondani és a kir. járásbíróságot a per érdemleges eldöntésére utasítani kellett. 1887. december 20-án 31,240 sz.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1889. április 5-én, 1888. évi 6,212 sz.) A bérbeadó törvényes zálogjoga s ebből kifolyólag a foglaltató hitelezőket megelőző elsőbbsége, bérkövetelésének tökéjére szorítkozik s nem terjed ki sem a kamatokra, sem a behajtásra fordított per és végrehajtási költségekre. (1881. LX. t.-c. 72. §-a.) A budapesti Y. ker. kir. járásbíróság-: Sp. . . . Albert háztulajdonosnak 212 frt 50 kr. megítélt lakbértőke, ennek és pedig 106 forint 25 kr. után 1887. május 1-től és 10 frt 25 kr. után 1887. augusztus 1-től járó 6% kamataival és 54 frt 25 kr. költség, mint a tőkével egy rahgsorozatba tartozó járulékokkal együtt, az árverési vételár és annak letéti kamataiból kifizetendő. (1887. november 21-én 92,483. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélö tábla az elsőbiróság végzését abban a neheztelt részében, melylyel a felosztandó 257 forint 02 krajcár vételárból 28 forint 02 krajcárt Sp. . . Albert házbér tőkekövetelése kamatainak és az annak részére megítélt, illetve megállapított per és végrehajtási költség törlesztésére soroztatott, megváltoztatja s a kérdéses 28 forint 02 krt a kir. kincstár részéről bejelentett követelés törlesztésére sorozza. Indokok: A bérbeadó és haszonbérbeadónak fél, illetve egy évi bér erejéig lévén az 1881. évi LX. t.-c. 72. §-a szerint törvényes zálogjoga, a bér és haszonbér után járó kamatok és a bér és haszonbérkövetelésnek per utjáni behajtására fordított költségek a végrehajtási zálogjogot szerzett hitelezőket megelőző, vagyis a törvényes zálogjoggal biró bér és haszonbérköveteléssel egyenlő rangsorozatban nem sorozhatok ; ugyanazért az elsőbiróság végzését a fent kijelölt részében megváltoztatni és tekintve, hogy a birói foglalással zálogjogot nyert hitelezők részéről a bejelentett kincstári követelés eisőbbsége ellen kifogás nem tétetett, az előnyös követelések levonásával a felosztandó 257 frt 02 kr. vételárból fenmaradó 28 frt 02 krt a kir. kincstár részéről bejelentett követelés törlesztésére sorozni kellett. (1888. június 18-án, 1887. évi 59,683. sz.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélö tábla végzése indokaiból helybenhagyatik. (1889. március 27-én, 1888. évi 7478. sz,) Valamely politikai pártnak elnöke az általa tett árú-megrendelések vételáráért első sorban felelős, fenmaradván a párt elleni visszkereseti joga. Maga a párt oly jogi személynek nem tekinthető, mely ellen a kereset sikerrel érvényesíthető lenne. (M. kir. Curia 1889. márc. 20-án 9,204. sz.) A számadás követelhctésére jogosított fél, ha követelését számszerűleg megállapíthatónak tartja, azt felhívási kereset mellőzésével, más nton is érvényesítheti. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete annak indokaiból helybenhagyatik annyival inkább, mert: az 1881 : LIX. t.-c. 81. §. szerint még számadási viszony fenforgása esetében is a számadás követelhetésére jogosított fél nem kötelezve, hanem jogosítva van arra, hogy igényét felhívási keresettel érvényesíthesse, miből következik, hogy az, ha követelését számszerűleg megállapíthatónak tartja, azt felhívási kereset mellőzésével más uton is érvényesítheti. (1889. április 5-én. 9,558.) A fenyítő perben teljesített munkálkodásért követelt ügyvédi díjak iránti követelés is polgári bíróság előtt érvényesítendő. Annak elbírálására az ügyvéd személyes birósága illetékes. A budapesti kir. itélö tábla: Az e.-b. ítéletét az azt megelőzött eljárással együtt az 1881 : LIX. t.-c. 39. §. értelmében megsemmisíti s az eljárt kir. járásbíróságot jelen per elbírálására illetéktelennek kimondja s a keresetet felperesnek visszaadatni rendeli. Indokok: Miután az 1874 : XXXIV. t.-c. 58. §. a peres ügyekben felmerült ügyvédi jutalomdíjak és költségek iránti keresetekre nézve a per bíróságát jelöli ki illetékesnek, az e.-b. az 1881: LIX. t. c. 39. §-ának d) pontjában körülirt alaki sérelmet követte el akkor, midőn a nem előtte lefolyt peres ügyben felmerült ügyvédi díjak és költségek iránt indított perben magát illetékesnek kimondotta. Miért is az elsőbiróság Ítéletét az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíteni kellett. A magyar királyi Curia: A budapesti itélö táblának a birói illetőség kérdésében hozott végzése megváltoztatik s e tekintetben az e.-b. végzése hagyatik helyben, ennek folytán utasittatik a másodbiróság, hogy a kereset érdeme felett határozzon. Indokok: Az 1874 : XXXIV. t.-c. 58. §-nak első bekezdése szerint az esetben, ha az ügyvéd díjai saját felei irányában meg nem állapíttattak, ugyanaz jogosítva van díjjegyzéket az illetékes bíróság előtt per utján érvényesíteni. Ezen perut pedig a hivatok 58. §. rendelkezéséből kifolyólag csakis a polgári per útja lehetvén, a fenyítő perben teljesített munkálkodásért követelt ügyvédi díjak iránti követelés is polgári bíróság előtt érvényesítendő s miután felperes jelen esetben fenyítő perben teljesített munkadíjait követeli, a fentebbi szakasz második bekezdése szerint keresetének elbírálására annak személyes birósága illetékes lévén, ennélfogva a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az e. b. saját birói illetőségét megállapító végzését helvbenhagvni kellett. (1889. április 5-én 1.501.)