A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 20. szám - A közbirtokosság (compossessoratus). Negyedik közlemény. 4. [r.]. A közbirtokosság tárgya, alanya és megszünése

178 ü JOG. Itt egyszerűen »hivatali ügybuzgóság« követtetett el a felterjesztésben. A bűnügyek rendes előadója ugyanis, a ki a végtárgyalásban nem vett részt, nem tűrvén asztalán restantiát, a beérkezett felebbezést azonnal elintézte és szines irónml jelezte az actuson, hogy a felterjesztés csak az Ítélet és jegyzőkönyv aláírása után eszközlendő. Ezt a figyelmeztetést az iroda elnézte és — megvan a crimen! Hát ez is hiba mindenesetre, dc nem szégyenletes, legfeljebb olyan »kis ügyviteli szabálytalansága mint a minőbe — egész tisztelettel legyen mondva — a nagytekintetíí másod fórum esett akkor, midőn szintén túlságos ügybuzgalomból tanácsülésbe vitte a hiányosan ellátott ügyet s megsemmisítette azt, a mi még ugy is »semmi« volt, Szürnyeghy Mihály, kir. íszéki biró J'remsénbcn. Vegyesek. Kell-e a budapesti ügyvédek jövedelmét fokozni? (>Kell-e a felsőbb bíróságok bíráinak fizetését emelni* cikk alkalmából.) (Kommentár helyett statisztika ) I. Bevétel. Nincs. II. Kiadások. 1. Három szobás lakásért, melyben nőmmel és három kamasz-fiammal együtt várom a jobb jövőt, fizetek 500 frtot. (Notandum : az ügyvédnek nem lehet mindjárt hat gyermeke, mint egy táblai bírónak.) 2. Irodai helyiségért 400 frt 3. Irodai személyzet fizetése, egy jelölt és két irnok 1,200 » 4. Cseléd 120 » (Ugyanis nem hiszem, hogy a táblai biró urnák 72 írtért szolgálnának. A tisztviselők egyesülete csak fürdőre és színházba ad mérsékelt jegyeket.) 5. Bírósági joggyakornokoknak kölcsön . . 50 » 6. Pillanatnyi zavarban levő aljegyzőknek kölcsön 150 » 7. Adókra 150 » 8. Kamarai illeték (a végrehajtási díjjal együtt) ' 18 frt 36 kr. 9. Leletek 5 » 10. Iroda-szerek, nyomtatványok, tinta stb. . 150 » 11. A törvényszéki tudósítónak bűnügyi védelemkor, hogy reclamot csináljon 1 frt 60 kr. 12. Jogászkori adósságok törlesztésére . . 100 » 13. Gyermekek taníttatása évenként .... 300 » 14. Kohn és Fuchsnak számlatörlesztés . . 60 » 15. A »Jog« előfizetési ára 12 » * 16. Egy más lapé 14 » 17. A szabónak és Knieszner cipésznek évenként 200 » 18. Az asszony toilettje évenként 187 frt 31 kr. 19. Nőm nagyon szereti a griliást; évenként a cukrásznak 20 » 20. Könyvre nem telik több, mint évenként 3 » 21. Kézbesítőknek, mikor nem találják meg a legelső cégeket sem, borravaló 20 » 22. Az ügyekbe »beleölt« bélyegek és végrehajtási meg tolmácsdíjak, mik vissza többé nem . folynak 500 frt 23. Szivar, konyha, pitvar, padlás, pince, fürdő, asztal, világítás, gyógyszer, orvos, még nem tudom, mi más 2,000 » 24. Károk, mosás, segítség, ajándékok, stb. 125 » Összesen . 6,286 frt 27 kr. Levonva a bevételt . —.— » — » Deficit . 6,286 frt 27 kr. Tüskeházy Ák os, gyakorló ügyvéd, (Megbízásokban pontosan eljár, pereket 24 óra alatt lebonyolít; lakik : tengelice-utca, 1. sz. a.; a cím utánnyomása meg van engedve.) * Hogy a collegánk által kimutatott deficitet csökkentsük, lapunkat neki csak C frttal számítjuk. A kiadóhivatal. A m. kir. ig-azsásügyministeriumtól. (10,050/1. M. 1889. szám.) Körrendelet (az összes e. f. kir. bíróságokhoz) a tanukként idézett országgyűlési képviselők mentelmi joga tárgyában. A képviselőház a folyó évi ápril hó 10-ik napján tartott 223-ik ülésében egy felmerült eset folytán a ház mentelmi bizottságának javaslatához képest 2,154. sz. a. elhatározta, hogy: »az országgyűlési képviselőnek tanúságtétel végetti m e g i d é z t e t é s é h e z a képviselőház előleges engedélye nem szükséges; — midőn azonban törvényszerüleg annak elodázhatlan szüksége forogfenn, hogy az országgyüléstanácskozásainak és működésének tartama alattakár polgári, akár bűnügyekben tanuként megidézett országgyűlési képviselő' ellen személyes szabadságit korlátozó kényszereszközök alkalmaztassanak, ezek foganatosítására a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése kérendő« A képviselőház ezen határozata szerint tehát tanúságtétel végett az országgyűlési képviselő bármikor és közvetlenül idézhető meg a bíróság által, a megjelenés elmulasztása folytán a tanuként megidézett országgyűlési képviselő ellen személyes szabadságát korlátozó törvényeszközök azonban az országgyűlés tanácskozásainak és működésének tartama alatt csakis a mentelmi jog felfüggesztésének előzetes kieszközlése után alkalmazhatók. Midőn a kir. bíróságot a képviselőház fentidézett határozatának szoros szem előtt tartására figyelmeztetem, egyszersmind felhívom figyelmét arra is, hogy a tanuzá>i kényszernek a képviselőkkel szembe való ezen korlátozása szem előtt tartandó a kir. bíróság által akkor is, ha a főrendiház valamely tagjának tanúságtétele válik szükségessé. Budapesten, 1889. évi május hó 8-án. A minister helyett: Teleszky államtitkár. Az elmekórtani előadások másodika f. é. május hó 14-én tartatott meg az országos tébolyda helyiségeiben. Az érdek lődés a bírói, ügyészi és ügyvédi kar részéről lehetőleg még nagyobb volt, mint az első alkalommal. Dr. Niedermann igazgató ez alkalomml a paralitikus elmebetegekről tartott felolvasást, mely különös becscsel birt az ezúttal is számos betegen bemutatott gyakorlati demonsrratiók által. A Magyar .Togászearylot börtönügyi bizottságában m. hó 27-én élénk vila folyt a btk. büntetési és börtönrendezéséről. Az előadó dolgozatát nagy tetszéssel fogadták. Utána felszólalt Kelemen Mór curiai biró ; a büntetések minimumait nem tartja túlmagasaknak, mert ha a fegyház minimumát 1 évre vagy fél évre szállitanók le, ugy nem lehetne a progressiv rendszert végrehajtani, melyre legalább 3 év szükséges. A pénzbüntetéseknek közmunkában való lerovása, valamint a feltételes büntetések behozatala szóló szerint gyakorlati nehézségekbe ütközik. Ezután Balogh Jenő szólt. Szintén nem tartja magasaknak a büntető törvény minimumait Elodázhatlan szükség közvetítő új intézetek felállítása. A visszaesés büntetését a magyar törvényben nem tartja túlszigorúnak s nem fogadja el előadó ez iránti véleményét. Székács Ferenc a budapesti törvényszék bűnügyi osztályánának vezetője nem osztja az előadó abbeli nézetét, hogy a büntető gyakorlat túlszigorú lenne. A maximumot a biró csak a legritkább esetben alkalmazza. De igenis szigorú a törvény, melynek minimumai túlmagasak. Praxisából egy esetet említ szóló, a mikor egy 15 kros virágcserép ellopásáért kénytelen volt — bármily vérző szívvel tette is ezt — a többszörösen visszaeső vádlottnőre két évi fegyházat kimérni. És hány és hány esetben nem szabhat ki a biró igazságos ítéletet és sújt olyanokat a bírói ítélet börtönnel, fegyházzal, kik éhező családjuknak egy darab kenyeret loptak s a biró kénytelen kiszabni a súlyos büntetést, mert keze meg van kötve, hiszen visszaeső, hiszen minősített módon követte el a cselekményt. Helyesli az előadó indítványait, melyeket ha most azonnal megvalósítani nem is lehet, de követendő irányeszmékül szolgáljanak azok jövendő büntetőjogi törvényhozásunknak. Illés Károly nem tartja a büntetőtörvényt túlszigorúnak. Összehasonlítva a német büntető-törvénynyel, kimutatni igyekszik, hogy törvényünk a minősített lopások eseteiben valamivel enyhébb De nem is az objektum csekély voltára kell itt a súlyt helyeznünk, mint Székács az általa felhozott példában tette, hanem tekintetbe kell venni, hogy minősített módon követtetett el (magánlaksértés által) és hogy visszaeső követte el cselekményt. Székely Ferenc főügyészi helyettes védelmébe veszi az ügyészséget; az ügyészi kar lelkiismeretesen jár el kötelességének teljesítésében. A mi azt illeti, hogy túlságos sok esetben felebbeznek az ügyészek a vádlott hátrányára, szóló ezt annak tulajdonítja, hogy ha nem felebbeznének, akkor »orrot< kapnának a felső bíróságoktól. A vita folytattatni fog. Már is több szónok van feljegyezve. Adalék a vád visszavonásához. A budapesti kir. törvényszék bűnügyi osztálya vád alá helyezett valakit sikkasztás bűntette miatt. Ezen bűnügyben nem volt helye a vád visszavonásának. Ekkor panaszos egy kérvényt nyújtott be a törvényszékhez, melyben vádját visszavonja és melyben azt adja elő, hogy vádlott nemcsak hogy nem sikkasztott panaszosnál, hanem : » üzleti jártasságával és minden kifogáson felüli tevékenységével nemcsak, hogy üzletemet megalapította, hanem azt tisztességesen is kezelte és valóban életképessé is tette«. Ennek folytán a budapesti kir. ügyészség 27,363/888. sz. a. azt indítványozta, hogy panaszos a kir. törvényszék elé idéztessék és az Ideigl. Elj. Szab.