A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 18. szám - Mikor tartozik a sommás biróság a birói illetékességet hivatalból vizsgálni?

72 R. JOG lényegesebb állítása, hogy elsőrendű vácüottnő J. Danó kir. közjegyző előtt is beleegyezett volna abba, hogy a kérdéses 40,000 frt ei éjéig a zálogjog a martfűi birtokra bekebeleztessék, s hogy a bekebelezési engedély kiállítását a kir. közjegyző csak azért odázta el, mert a martfűi ingatlan telekkönyvi száma előtte ismeretlen volt, ellentétben áll a kihallgatott J. Danó budapesti kir. közjegyzőnek tanúvallomásával, ki ép úgy, mint dr. T. közjegyzői helyettes, azt vallják, hogy a kérdéses martfűi birtoknak biztosítékul való lekötéséről mitsem tud. Ezen ellentétes vallomásokra való tekintettel vádlottak határozott tagadásával szemben a jelzett körülmény panaszos állítása által még beigazoltnak nem vehető s a hivatkozott többi tanuk e tekintetben közvetlen tudomással nem bírnak. De sőt éppen a jogtalan haszonszerzési célzatnak elleuniondani látszik azon körülmény, mely A. István vallomásában is foglaltatik, hogy t. i. báró P. Lászlóné a kérdéses 40,000 frtot a kaptoli birtokon biztosítani akarta, de ezt maga R.-St. báró utasította vissza, mert nem volt tetszésére azon eshetőség, hogy a kaptoli birtok újra visszakerüljön hozzá. Ezek szerint tehát, ha szenvedett volna is kárt panaszos az által, hogy személyi hitelre adván a 40,000 frtot, az adós fizetési képessége és készsége iránt megcsalódott, miután ezen károsodása vádlottak szándékos és jogtalan vagyoni haszon céljából eredő tévedésbeejtésre irányzott eljárására a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján vissza nem vezethető: panaszos azon elöidása, hogy a kérdéses adásvevési szerződés büntetendő cselekmény utján jött létre, az eddigi adatok alapján megállapíthatónak nem találtatott. Ennélfogva tehát báró P. Arankát a szerződés által szerzett jogában bűnvádi uton korlátolni nem lehetvén, magánpanaszos azon kérelmének, hogy a kaptoli birtokra és annak jövedelmeire a fenyítő zár elrendeltessék, hely adható nem volt. (1888. évi február hó 21-én 6,159. szám.) A budapesti kir. itéió tábla: Tekintettel arra, hogy a károsult fél követelésének biztosítása iránt a büntető bíróság intézkedni hivatva nincs: a kir. ítélő tábla a kir. törvényszék fentebbi keletű és számú ítéletét ezen és az abban foglalt indokokból helybenhagyja. (1888. évi márczius hó 26 án 10,382. szám.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy az eddigi teljesített vizsgálat adatai nem szolgáltatnak kellő támpontot arra, hogy a kérdésben forgó jószág büntetendő cselekmény által jogtalanul elvont vagyont képezne ; s tekintve, hogy e szerint nem forog fenn az az eset, a mikor az elfogadott gyakorlat alapján a büntető bíróság is hivatva van a veszélyeztetett magánjogi igények biztosítására a szükséges intézkedéseket megtenni, s igy a gyanúsítottak bűnvádi uton nem korlátozhatók abban, hogy a »Kaptoli« birtokról szabadon ne rendelkezzenek : a kir. itélö tábla végzése ezen és az elsőbirósági végzésben felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1888. évi július hó 6-án 5,031. szám.) Ha valaki külön ítéletek által több rendbeli szabadságvesztésbüntetésre ítéltetett, és az összbüntetés kiszabása alkalmával már első büntetését tölti, az összbüntetés kezdete az első büntetés kezdetének napj;íra teendő. (Kir. Curia 1889. febr. 28-án 1,359. sz ) A m. kir. pénzügyi közig, biróság döntvénye. 48. szám. lelkészek, tanítók, azok özvegyei és árvái gyámolitására rendelt, egyházi hatóságok felügyelete alatt levő nyugdíjalapok tekinthetök-e oly jótékonysági intézeteknek, a melyek tökéinek kamatjövedelme az r8/j. évi XXII. t.-c. 2. §-ának y ik pontjában foglalt rendelkezések szerint tökekainatadó alá nem tartoznak. (Az 1889. évi 402. számhoz.) Határozat: A lelkészek, tanítók, azok özvegyei és árvái gyámolitására rendelt, egyházi hatóságok felügyelete alatt levő nyugdíjalapok oly jótékonysági intézeteknek tekintetnek, a melyek tőkéinek kamatjövedelmei az 1S75. évi XXII. t.-c. 2. §-áuak 7-ik pontjában foglalt rendelkezések szerint tökekamatadó alá nem tartoznak. Indokok: Az 1875. évi XXII. t.-c. 2. §-ának 7-ik pontja értelmében a tökekamatadó alól kivétetnek: közintézeteknek, azaz nem pénzvállalatoknak tekintett jótékonysági intézetek (kórházak, árva- és szegény ápoló-intézetek, segélyegyletek, tébolydák, lelencházak, vakok és süketnémák intézetei, kisdedóvodák) tőkéinek kamatjövedelme, ugy az ezek által nyert segélypéuzek ; e szerint tehát csak oly intézetek tőkéinek kamatjövedelme adómentes, melyek nem pénzvállalatoknak, hanem jótékonysági közintézeteknek tekintetnek. Uyenekül pedig kétségkívül tekintendők azok a nyugdíjalapok, a melyek a törvényes egyházi hatóságok felügyelete alatt állanak, mert: 1- ször, azok a nyerészkedési cél kizárásával létesíttetnek és rendeltetésük nem más, mint a keresetképlelenué vált egyházi hivatalnokok, azok özvegyei és árváinak időleges vagy állandó segélyezése ; mert ; 2- szor, a mennyiben azok az egyházi hatóságok által állíttattak fel s a melyekbe az egyházi hivatalnokok már hivafili állásuk elfoglalása alkalmával belépni kötelesek; egyesek által felállított magánintézeteknek vagy vállalatoknak nem tekinthetők és mert 3- szor, azok tőkéjüket részben a segélyre jogosított lelkészek és tanítók járulékaiból s részben jótékony adományokból gyűjtvén, az önsegély elvén alapuló tisztán humanitárius tekintetekből létesitvék. Mindezekből következik, hogy a szóban levő nyugdíjalapok (gyámintézetek) rendeltetésüknél és szervezetüknél fogva az 1875. ! évi XXII. t.-c. 2. §-ának 7-ik pontjában emiitett közintézetek j jellegével biró jótékonysági intézetek (segélyegyletek) fogalma alá ; tartoznak. Miért is kimondani kellett, hogy a lelkészek, tanítók, azok özvegyei és árvái gyámolitására rendelt, egyházi hatóságok felügyelete alatt levő nyugdíjalapok tökéinek kamatjövedelmei tőkekamatadó alá nem esnek. Kelt Budapesten, a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak 1889. évi április hó 17-én tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak Budapesten, 188.). évi április hó 26-án tartott teljes tanácsülésében. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. /. A községi közegek az általuk beszedett adópénzeknek véletlen eset folytán történt megsemmisüléseért, csak akkor tartoznak kártérítéssel, ha a véletlen eset előidézésében hibásak, vagy oly fennálló fórvényt, vagy rendeletei szegtek meg, melynek megtartása esetén a károsodás megelőzhető lett volna. 2. A községi közegek nincsenek kötelezve arra, hogy az általuk beszedett 50 forintot meghaladó adóösszegeket, az illető kir. adóhivatalba esetről esetre beszállítsák. Két forintról kiállított vétbizony latok (nyugták) már bélyegkötelesek. (1888. évi 10,684. sz.) Kivonat a „budapesti Közlön>"-böl. Csődök : „Gebrüder Tmboehav*" e., szabadkai tszék, bej. máj. 31. félsz. jun. 7, csb. Olsavszky Jenő, tmg. Állaga Ottó. — Nagy István e, komáromi tszék, bej. máj. 18, félsz. máj. 28, csb. Hegymeghy László, tmg. Zámbó Gyula. — Csokrljana Stbft c, zimonyi jbság, bej. máj. 15, perügyelö és ideigl. tmg. dr. Badaj Sándor. — Pápai Sándor e., pozsegai tázék, bej. jun. 1, perügyelö és ideigl. tmg. dr. Virág Liszló. — .,lndjijai takarékpénztál*" e., milrovicai tszék, bej. jun. 30, perügyelö és ideigl. tmg. dr. Roknics Sándor. — König Károly e., pozsonyi tszék, bej. máj. 29, félsz. jun. 12, csb. Ponghy Ignác, tmg Wallner János. — Markoúts Tóbiás e., m.-szigeti tszék, bej. jun. 12, félsz. jun. 18, csb. Korányi Frigyes, tmg. Szabó János. — LefkOVÍCS Lcopoldné e., nyíregyházai tszék, bej. jun. 24. félsz, jul 15, csb Fejér Barna, tmg. Bagdy Imre. — Rosenberg Kynld e , nagyváradi tszék, bej. máj. 9, félsz. jun. 4, csb. Jelentsik Istán, tmg. Waldmann Márk. Pályázatok: A miskolci tszéknél aljegyzői áll. máj. 11-ig. — A kúnhalasi jbságnál aljegyző i áll. máj. 11-ig. — Az abádszalóki jbságnál aljegyzői áll. máj. 11-ig. — A szeghalmi jbságnál aljegyzői áll. máj. 12-ig. — Az esztergomi jbságnál aljegyzői áll. máj 22-ig. — A b.-gyarmati tszéknél díjas joggyakorni áll. máj. 10-ig. — A kalocsai tszknél aljegyzői áll. máj. 17-ig — A nagy-bittsei jbságnál b i r ó i áll. máj. 17-ig. — A tenkei jbságnál albirói áll. máj. 24-ig. — A fiumei tszknél albirói áll. jun. l-ig. —- Az egri törvényszéknél bírói állmáj. 23-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-náI. Hold-utcza 7. szám.