A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 18. szám - Mikor tartozik a sommás biróság a birói illetékességet hivatalból vizsgálni?

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 18 számához. Budapest. 1889. május 5-én. Köztörvényi ügyekben. A férj által kötelezeti hitbér csak ennek halálakor lévén követelhető, nem képez oly tartozást, mely a csödtömegböli kielégítési igényelhetné. Ellenben nem támadható meg a hozománynak — bár csődnyitást megelőző két éTen belül — vőlegény és menyasszony között kötött szerződésen alapuló s a pénz leolvasásával egyidejűleg kikötött telekkönyvi biztosítása. Mert a est. 28. S. 3. pontjának nyilvánvaló célja az, IIOLTJ a nö köreteléseit illetőleg1 a férj kedvezése megakadályoztassák. Ily kedvezésröl azonban szó nem lehet akkor, midőn házasságkötéskor a hozomány egyidejűleges átvétele mellett állapit!atik meg a biztositá>i kötelezettség módozata. A szombathelyi kir. törvényszék (1837. június 15 ón b,ö80/p. 18.S7.): Itrés Zsigmond ügyvéd, mint F. Adolf csödtömeggondnoka, felperesnek, Kr. Hermina alperes elleni megtámadási perében itélt: A szombathelyi kir. közjegyző előtt 188 1. évi jauuár hó 11-én 12/1883. sz a. kötött, A) a. becsatolt házassági szerződés 4-ik pontjának azon intézkedése, mely szeriut vagyonbukott F Adolf alperes neje részére 2.0U0 frt hitbérösszeget biztosított, a csödhitelezőkktl szemben hatályon kivül helyeztetik. Indokok: Az A) alatt becsatolt okirat alapján alperes részére vagyonbukott ált;.l kötelezett 2,000 frt hitbér telekk. bekeblezés által cszközlött biztosítása, szemben a csődhitelezökkel, mivel a hitbér a fennálló törvény értelmében csak a férj halála esetére követelhető s oly tartozást, melynek csőd kinyilta esetében még a férj életében követelhető lenne, az 18^1 : 17. t.-c. rendelkezései szerint nem képez s mint tartozatlan fizetés is csak bizonyos feltételek esetében ad keresetre jogot s mivel továbbá alperes nem vette tagadásba, hogy az A) alatt becsatolt okirat kelte és vagyonbukott ellen megnyílt csődöt megelőzőleg két év még el nem telt és igy az Aj alatti szerződés megtámadását a csődtörvény 28. §-a 2. pontja alapjá-i jogosan kérelmezhetvén, a beperelt szerződés erre vonatkozó intézkedését annak alapján zá'ogjog bekebluzéssel szerzett biztosítást hatályon kivül helyezni s a zálogjog törlése bekeblezésének tűrésére kötelezni kellett. Ellenben felperes azon keresetével, hugy az A. alatti szerződésben kikötött női hozomány alapján nyert biztosiiás és a hivatkozott szerződés ezen intézkedése is hatályon kivül helyeztessék, el volt utasítandó, mert ha kétségtelenül is begyőzetik azon körülmény, hogy az A) a. szerződés megkötése és a fizetésre kötelezett ellen megnyílt csőd idejéig még két év el nem tslt s igy a csődtörvény 28. §-a szerint mint férj és neje közt létesült terhes szerződés megtámadható, megtámadottat a törvény rendelkezése még nem fosztja meg annak bizonyításától, hogy a visszteherrel járó szerződés alkotásánál a közadós hitelezői kijátszására irányult szándéka a szerződő feleknek nem volt. Az A) alatti szerződés, mint közokirat, a telekkv. rendelet 165. §-a szerint azon körülményt, melyre vonatkozik, begyőzi, ennek alapján a perben begyőzöttnek kellett tekinteni az A) alatti okirat azon tartalmát, hogy annak alkotásakor alperes és vagyonbukott vőlegény és menyasszony lévén, a leendő házasíelek szükségleteinek könnyebb fedezhetése czéljából Kr. Kálmán, mint alperes édesatyja, vagyonbukott kezéhez 3,000 frtot leolvasott, azt annak használatul átengedte, fenntartván azon összegre vonatkozó tulajdonjogát s vagyonbukott ingatlanaira eszközlendö bekeblezésével leendő biztosítását. A szerződés bír mindazon feltételekkel, melyeket annak érvényességéhez a törvény megkíván, a pénz leolvasása hitelesen bizonyítva van, azon szerződés bekeblezése a felek között létrejött megállapodás után azonnal eszközöltetett s mivel felperes nem ve te tagndásba és igy a telekkvi rtts. határozata szeriut begyőzöttnek tekintetett azon körülmény, hogy az A) alatti alkotása alkalmával később vagyonbukottá lett F, Adolf vagyoni értéke adósságokkal terhelve nem volt, hogy hitelezői által perekkel meg nem támadtatván, nem lehet következtetni, hogy alperes I később vagyonbukottá lett férje hitelezőinek kijátszása céljából a valótól eltérő szerződést alkotott volna. Es mivel a megtámadott szerződések érvénytelenítésére pusztán azou körülmény, hogy a törvény által a megtámadásra kitűzött határidő még le nem telt, elegendő okul nem szolgál, a csődhitelezők megkárosítására irányuló szándék esete pedig alperes ellenében fenn nem forog, az A) alatti szerződésnél: a hozományra vonatkozó rendelkezését hatályon kivül helyezui nem lehetett. A budapesti kir. itélö tábla (1888. június 5-én 3H,022/p. 1888) az elsöbiróság ítéletét felebbezett részében, mely által az elsőbíróság felperest keresetének a 3,(,00 frt hozomány biztosítása iránt létrejött jogcselekvény hatályon kivül helyezése iránt indított részével elutasította, megváltoztatja s a szombathelyi kir. közjegyző előtt 188.'}. évi január 11-éu 12/83. sz. a. kötött házassági szerződés á-ik pontjának azt az intézkedését, mely szerint közadós F. Adolf neje : F. Adolfní Kr. Hermina javára 3,000 frt hozományösszeg zálogjogi bekeblezését megengedte, a csődhitelezök irányában hatálytalannak kimondja s alperest kötelezi annak eltűrésére, hogy a fenn megjelölt szerződés alapján az alsóbül ki 139. számú telekjkvben b. 28. sorsz. a. alperes javára bekeblezett 5,000 frtból 3,000 frt hozományra von.itkozó zálogjog törlése harmadik személyek netalán szerzett jogának sérelme nélkül felperes által bekebleztethessék. Indokok: Alperes beismeri, hogy férje, közadós F. Adolf ellen a csőd 1884. évi május 10-én, tehát az A) ilatti házassági szerződés kelte után két éven belül megújittatott. Minthogy pedig a csődtörvény 28. §. 3. pontja értelmében a hozománynak a férj által történt biztosítása vagy kiadása, a menynyiben ez nem a törvény, vagy a c>ődnyitást megelőző 2 év előtt létrejött szerződési kötelezettség alapján történt, megtámadható ; minthogy az A) alatti szerződés 4-ik pontja alatt foglalt arra az intézkedésre, mely szerint alperes 3,000 frt hozományát zálogjogi bekeblezéssel biztosította, közadós törvény által kötelezve nem volt, az A) alatti szerződés pedig a csődnyitást megelőzőleg két éven belül keletkezett s így a csődtörvény 28. §. 3. pontjában emiitett kivételes esetek fenn nem forognak, közadósnak az A) alatti szerződés 4-ik pontjában foglalt azt a jogcselekményét, mely által alperesnek 3,000 frt hozományát biztosította, a csődtörvény 28. §. 3. pontja alapján a csődhitelezök irányában hatálytalannak kimondani s alperest a zálogjogtörlés bekeblezésének tűrésére kötelezni kellett. De nem lehetett helyt adni felperes azon kérelmének, hogy az idézett számú telekjköuyv C. 28. sorsz. a. kitüntetett rangsorozatnak a csődtömeg javára való nyihánkönyvi biztosítása elrendeltessék, mert a megtámadási jog sikeres érvényesítésének más következménye nincs, mint az, hogy a megtámadott jogcselekmény és annak következményei a csődhitelezök irányában hatálytalanoknak kimondatnak. A in. kir. Curia (1889, január 17-én 8,792/p. 1888): A másodbirósági Ítéletnek megváltoztatása mellett a 3,000 frt hozományra nézve az elsöbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: A másodbirósági ítélet megváltoztatása mellett a 3,000 frt hozományra nézve az elsőbirósági Ítéletet kellett helybenhagyni, mert a csődtörvény 28. §. 3. pontjának célja kétségtelenül és nyilvánvalóan az, hogy a nő követ- lései körül a férj kedvezése megakadályoztassék; ily kedvezésröl -izonban nem lehet szó oly esetben, midőn a házasság kötésekor a hozomáuy egyidejűleges átvétele mellett állapittatik meg a házasulandó felek között a hozomány biztosításának kötelezettsége, mert jelen esetben a ker-.sethez A. alatt mellékelt közjegyzői okirat szerint alperes, mint menyasszony és közadós, mint vőlegény között kötött házassági szerződésben állapíttatván meg, az ugyanazon alkalommal a menyasszony atyja: Kr. Kálmán által a közjegyző előtt a közadósnak leszáraiáit hozománynak telekkvi biztosítása, ezen biztosítás azon okból, mivel a házasság megkötése és az ezzel egyidejüleges biztosítás a csődöt megelőző két éven belőli időközbe esik, a fentebb idézett törvény helyes értelme szerint sikerrel meg nem támadható.