A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 17. szám - Biztositásilag lefoglalt ingókat kell-e újból lefoglalni ha ugyanazokra a kielégitési végrehajtás szándékoltatik vezettetni? - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Tizenkilencedik közlemény)

fl JOG. 151 a negyvennyolcadik] nagy átalakulás előtérbe állitá e reformok szükségét. Az absolut rendszer alkotásait nagyrészt elsöperte a hatvanas évek ideiglenes rendezése. A maradandó alkotásra a kezdet megtörtént az anyagi büntetőjog terén ; az országgyűlési tárgyalás küszöbén áll az öröklési jogot tárgyaló törvényjavaslat... de a feladat többi alkatelemei többé-kevésbé megérlelt tervezgetés stádiumában állanak. Szándékom e nagy reformokat minden alkatelemükben munkába venni. Felkarolni a feladatot a maga összefüggésében ugy az alaki, mint az anyagi jog terén, megtartani a sorrendet az életbeléptetésben ugy, a mint az egyik feltétele a másiknak és a mint azt az igazságügyi szervezet ereje megbírja; de munkába venni együttesen és összefüggőleg. Tudom, éveket igényel (ízek inegérlelése. Lehet, sőt valószínű, hogy nem én fogom befejezni, ele a nemzet csak elismeréssel veheti, ha a halogatást mellőzni akarom és ha a végből, hogy az összhangot biztosítsam, az elli arnarkodást elkerülöm. Mi a mivelt nemzetek közösségében élünk és fejlődésünkben velük lépést kívánunk tartani. |ogéletünk szükségei ennélfogva analógok a nyugati nemzetekéhez, de nem azonosak. Alkotásainkban mindig szem előtt kell tartanunk, hogy jogintézményeinknek a mi szükségeinkhez, viszonyainkhoz és erőinkhez kell alkalmazva lenniök és nemzeti fejlődésünk támaszául kell szolgálniok. Míg e nagy reformok megérlelődnek, azokat az ügyészi és bírói kar kiképzésének fokozása és rendszeressége által kell előkészíteni. Ez összefügg a jogi oktatás reformjával is, melyet tisztelt collegám, a közoktatási miniszter szorgos megfontolás tárgyává tett. A bíráknak törvénvünkben megirt függetlensége közérdek, de csak addig van igazolva, míg a közérdekkel megegyez. Ez mindenütt gyümölcse volt a birák szigorú kötelességérzetének, az államhoz és magas hivatásukhoz való hűségüknek és azon képességnek, hogy önmaguk akarnak és tudnak karukban szigorú legyeimet gyakorolni. Nem szándékom a birói függetlenség megszorítását javaslatba hozni, de mellözhetlennek tartom, hogy a fegyelmi törvény gyakorlatibb és hatályosabb legyen. A reformok, melyekre itt és ez alkalommal csak röviden utaltam, minden nemzet életében nagy átalakulást idéznek elő. Nem készíthetők elő, nem valósithatók a nemzet legjobb értelmi erejének felhasználása nélkül. Én bizom Magyarország jogászaiban, a jogi körök önkéntes és erélyes támogatásában s törekedni fogok a legjobb erőket, bárhol találom azokat, összekeresni. E reformok nagy politikai hordereje abbau a hatásban is áll, melyet azok a nemzet alakítására gyakorolnak. Levelem elején utaltam ama vezéreszmére, mely politikai törekvésünk sarkcsillaga volt. Jogintézményeink reformját ez eszmének megfelelö'eg fogom javaslatba hozni. A bűnvádi eljárás reformja az egyéni szabadság-jogok törvényes biztositékát is magában fogja foglalni. Ezenfelül még e z országgyűlésen megalkotandó lesz az egyesülési és gyülekezési jogot szabályzó törvény, a szabadság elvére épitve, az állami érdeknek s a törvényes rendnek biztosítékaival. A büntető törvénykönyv revisiója és a budapesti ügyvédi kamara. F. é. április 14-én délelőtt tárgyalta a budapesti ügyvédi kamara folytatólagos közgyűlésén az 1878. évi V. törvénycikk (büntető törvény) módosítása tárgyában készült választmányi előterjesztést, a mely a büntető törvénykönyv 10 lényegesebb módosításával foglalkozik és a melyet már részletesen ismertettünk. Hódos sy Imre elnök megnyitván a közgyűlést, bejelentette, bogy időközben új miniszter foglalván el az igazságügyminiszteri széket, az ügyvédi kamara érzelmeit tanácsolja, midőn Szilágyi Dezsőt új állásában üdvözölve, szerencsét kiván működéséhez. E kijelentést a kamara agjai nagy tetszéssel fogadták. Ezután dr Nagy Dezső előadó ismertette a választmány előterjesztését a büntető törvény módosítása tárgyában, kiemelve, hogy a munkálat csak ama pontokat jelölte meg, a melyek az évek folyama alatt célszerűtleneknek és alkalmatlanoknak bizonyultak. Ezután a válaszlmányi elaboratumot elfogadásra ajánlotta. Egyúttal felolvasta az igazságügyminiszteri átiratot, a mely e kérdésben az ügyvédi kamara véleményét kikéri. Az igazságügyi kormányban beállott változás — úgymond — nem szolgálhat akadályul a kamarának véleménye nyilvánításában. Ezután dr. Gruber Lajos a további tárgyalások elhalasztását indítványozta mindaddig, mig arról nem lesz tudomásunk, vájjon Szilágyi Dezső igazságügyminister az előde által fölvetett kérdésben számit-e szintén a kamara véleményére. Hódossy elnök erre vonatkozólag kijelenti, hogy az igazságügyministeri átirat alapján, jogában áll a kamarának a kérdést tárgyalni, tekintet nélkül arra, hogy ez időpontban ki viseli a miniszteri tárcát. (Helyeslés) Pártos Béla a maga részéről is az elnapolást kérte, mert a kamarai tagoknak az idő rövidsége miatt, nem volt elég alkalmuk n választmányi munkálattal behatóbban megismerkedni. Dr. MárkusDezső erre megjegyezte, hogy a munkálat két hét óta a tagok kezei közt lévén, ez idő alatt azt már alapos tanulmány tárgyává tehették. A közgyűlés ezután elvetette Pártos halasztó indítványát és megkezdte az általános tárgyalást a módosítási tervezet fölött Dr. Sik Sándor nem tartja időszerűnek a büntető törvény revisióját. melyre nincs szükség és ennélfogva indítványozza, hogy a közgyűlés általánosságban se fogadja el a választmányi tervezetet. Hasonló szellemben nyilatkozott dr. Huszár Kálmán is, és kijelentette, hogy a revisiónak még nem érkezett el az ideje Pártos Béla a választmányi elaboratum mellett emel szót és kérte, hogy a rés letes tárgyalás alapjául elfogadtassék. G o 1 d Simon előbb a részletes tárgyalási kívánta napirendre tűzni, dr. R o b i t s e k tekintettel arra, hogy a jogi í életben számos sürgősebb kérdés vár elintézésre, a revisiót nem tartja idöI szerűnek. Dr. Illés Károly hosszabb beszédben kimutatta, hogy a i választmányi tervezet módositványai közül csak kettő három állana ki a szorgosabb kritikát. Miután még dr. Nagy Dezső előadó reflektált az ellenvéleményekre és újból kérte a választmányi tervezet elfogadását, az elnök elrendelte a szavazást. Ennek eredménye az lelt, hogy a jelen voltak közül 13 szavazattal 11 ellenében nem fogadták el a választmányi tervezetet. Ezután Sik és Robitsek javaslatai közül szótöbbséggel a Sik Sándor javaslatát fogadták el, mely szerint minden megokolás nélkül jelentik ki, hogy a büntetőtörvény módosítását jelenleg nem találják időszerűnek. Ezzel a fölvetett kérdés elejtetvén, a közgyűlés véget ért. Az ügyvédi kamarának április hó 28-ára egybehivardó újabb közgyűlése a végrehajtási törvény tárgyában készült választmányi tervezet fölött fog határozni. Hirek a m. kir. Curiáról. Lassel Ágost cur. biró ur, mint sajnálattal értesülünk, már legközelebb fog nyugdíjba lépni, t) utolsó tagja azon régi gárdának, mely a Curia keresk. és váltó tanácsát Daruváry vezetése alatt oly hírnevessé tette — B o s i t s Gábor kir. ítélőtáblai biró ur a m. kir. Curia V. polgári tanácsába kisegítő bíróul beosztatott. Egy 40 éves úrbéri pernek befejezése. A nagy-surányiak úrbéri pere, melyben 1838-ban a legelő elkülönítésével kezdődött egy per és 1848.ik évben a tagosítás erőszakos keresztülvitelével végződött és utána az elhamarkodások miatt a volt úrbéreseket gr. Berchtold és társai kiigazítási perrel támadták meg, ez évben ért véget; ugyanis a nm. Curia a már több izben feloldott alsó bírósági Ítéletek után a végleges kiegészítéseket megejtetteknek tartván, f. évi február 12-én és 13-án tartott ülésében 12/88. urb. szám alatt hozott Ítélettel a volt úrbéreseket a tagosítás alkalmával nyert helyzetükben meghagyta és a nekik egyezségileg ajándékozott földeket saját maguk közt felosztandónak, s nem a politikai község részére használandónak rendelte. Ezen jubileumot ért perben a ho,.ott igazságos ítéletért a volt úrbéresek hálájukat kifejezendők, küldöttségileg jártak a Curia elnökségénél és Nagy Sámuel curiai biró, mint előadónál, ugy képviselőjüknél Réső Ensel Sándor ügyvédnél. A budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságának ügyforgalmi kimutatása az 1888. évről. Benyujtatott összesen 1,721 kereset, 320 végrehajtási kérvény, 62 felfolyamodás, 7 igazolási kérvény, 10 különféle beadvány, összesen tehát 2,120 ügydarab, a mi az 1887. évhez képest 770 számnyi szaporodást képez, mig 1887-ben a keresetek száma 1,095 volt, az 1888. évben 1,721-re rúgott, tehát 626-al, vagyis többel, mint a mult évi szám felével emelkedett. A keresetek közül elintéztetett: a) Ítélet által 1,129, 1. marasztaló Ítélettel 792, 2. részben marasztaló Ítélettel 145, •'í. elutasító Ítélettel 192, b) birói egyezség által 68, c) bíróságon kívüli egyezség által 420, d) perbeszüntető végzéssel 45, c) illetéktelenség folytán elutasittatott 32, f) függőben maradt 27. A kereset közül vonatkozott: 1. a fővárosi felek közötti peres ügyekre 854, 2. fővárosi és vidéki peres ügyekre 585, 3. vidéki felek közötti peres ügyekre 76, 4. bel- és külföldi (Ausztriát beleértve) neres ügyekre 202, 5. külföldi perek (Ausztriát beleértve) peres ügyekre 4, az árú-üzletszakral, 382, az értéküzletszakra 50 és egyéb üzletekre 289. Gabnaneműek és egyéb termények szakértői megbirálása l'.t0 esetben eszközöltetett. A végrehajtási kérvények közül esik : Budapestre 48, a vidékre 246, Ausztriára 23, a külföldre 3. A beérkezett 62 felfolyamodás közül fel lett terjesztve a budapesti kir. Ítélőtáblához 52, a kir. Curiához 6, visszavonatott 3, hivatalból vissza lett utasítva 1. A kir. tábla a hozzá felérkezett 52 felfolyamodás közül helyt nem adott 4t!-nak, helyt adott 3-nak, az első biróság határozatát részben megváltoztatta 1 esetben s hivatalból visszautasított 1 felfolyamodást. A kir. Curia az első biróság Ítéletét helybenhagyta 3 esetben, részben megváltoztatta 1 esetben, a másodbiróság végzését helybenhagyta 1 esetben, hivataltól visszautasított 1 felfolyamodást.