A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / Tartalommutató

208 ÍL JOG A ni. kir. Curia: Az a körülmény, hogy a sérelemnek halálos kimenetelére a szükséges gyógyításnak elhanyagolása is befolyással volt, a vádlott terhére rótt cselekmény és a beállott eredmény közti okozati összefüggést nem szüntetvén meg: a marosvásárhelyi kir. itélö tábla Ítélete az abban felhozott és az első fokú biróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogya helybenhagyatik. (1889. június hó 18-án. 1,726. sz.) A kereskedelmi törvényszék azoii végzését,rmelylyel részvénytársaság felügyelő bizottsága vagy igazgatósága ellen'a vizsgálat elrendeltetik, jogorvoslattal megtámadni nem lehet, (1875: XXXVII. t.-c. 218., 219. és 221. §§. eljárási rendelet 37. §.) A pozsonyi kir. törvényszék : .Minthogy ezen jelentésből kitűnik, hogy a társaság évi mérlegei a törvénynek meg nem lelelöleg készültek, minthogy a bemutatott mérleg szerint a tárnem látszik, ezek szerint :s 7. pontja, ugy a 219. §. kedelmi eljárást szabályozó idelel 50 §-ához képest a ílegi, ugy korábbi ellen a vizsgálat k közbenjöttével biró inegbizatik. íle: sa^agi vagyon a tartozásokat fedezni pedig a keresk. törv. 218. §-ának 3. 2. pontja alkalmazandó lévén, a ken 3,269/1881. évi igazságügyminiszteri r szeredi takarékpénztár mint részvényt összes igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjai elrendeltetik és annak szükség esetén szakért való teljesitésével Andrássy Sándor törvényszéki (1*88. július hó 4-én, 8.077. szám.) A budapesti kir. itélö tábla : A kir. kélő tábla a felfolyamodásokat a kereskedelmi eljárási rendelet ;i7. és 39. §-ai alapján hivatalból visszautasítja. Indokok: A kereskedelmi eljárási rendelet 50. §-a szerint, ha a kereskedelmi biróság a K. T. 218., 219. és 221. §-ai súlya alá eső cselekvényekről vagy mulasztásokról tudomást szerez, köteles a netán szükségessé váló .bizonyítékok beszerzése és a panaszlottak meghallgatása után a vétkesnek talált ellen a törvényben meghatározott büntetést kiszabni. Miből következik, hogy az ily peren kívüli kereskedelmi ügyben véghatározatot csak az a határozat képez, mely által a panaszlott büntetése kiszabatik, vagy ellene a vétkesség meg nem állapithatása miatt az eljárás beszüntetik. A/, ily ügyekben bozott minden más végzés pedig az eljárás folyama alatt hozott végzésnek tekintendő, mely ellen a kereskedelmi eljárási rendelet 39. §-a értelmében külön felfolyamodásnak helye nincs, hanem az ily végzések ellen irányuló panaszok csak a véghatározat ellen beadott fel folyamodásban teriesztendők elő. Minthogy ezek szerint az elsőbiróságnak felfolyaraodással megtámadott az a végzése, mely által a szeredi takarékpénztár-részvénytársaság jelenlegi és korábbi igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjai ellen a kereskedelmi eljárási rendelet •r>0. §-a alapján a vizsgálat elrendeltetett, melyre nézve az idézett szakasz szerint külön végzés hozatalának sem lett volna helye, véghatározatot nem képez, minthogy a kereskedelmi eljárási rendelet 37. §-a értelmében pedig a peren kívüli kereskedelmi ügyekben csak a véghatározatok ellen vau helye felfolyamodásnak: a felszólamlásokat hivatalból kellett visszautasítani. (1888. évi december 19-én, 7,267. sz.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy a kereskedelmi ügyekben követendő peres és perenkivüli eljárás szabályozása tárgyábau 1881. november 1-é-n 3.269. szám alatt kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 37. §-a határozott rendelkezése szerint a perenkivüli eljárás folyamában csak a végbatározat ellen lehet felfolyamodásnak helye, s tekintve, hogy az itt fenforgó perenkivüli ügyben véghatározat még nem hozatott: a felfolyamodás visszautasittatik. (1889. június 1-én, 612. váltószám.) Ha az anya törvénytelen gyermekét közvetlenül a szülés után minden segély nélkül a kertben elbagyta és minden gondoskodás nélkül otthagyta, ezen cselekedete nem a gyermekkitétel, hanem a gyermek ölés bűntettét állapítja meg. A zalaegerszegi kir. törvényszék (1888. október 25-én 3,254/B. 1888.): Gyermekkitátel büntette miajt vádolt T. Zsófia elleni bűnügyben ítélt: Vádlott az ellene emelt vád alól felmentetik. Indokok: A végtárgyalás folyamán vádlott T. Zsófiának beismerésével s a hit alatt kihallgatott tanuk vallomásával beigazolva van ugvan, hogy ő 1888. évi március hó 26-án este 6 -.7 óra között B.-Sárd községben T. Istvánnénál dolgozva, a kertbe kiment, gyermeket szült s ezen gyermeket a kertben talált feneketlen vékával eltakarta s ott hagyta s ennek dacára, midőn a gyermek holléte felfedeztetett, azt, mint sajátját megtagadta, és másnap B.-Sárdról K.-Sárdra ' ?zván, midőn innen ismét visszahivatott, csak akkor ismerte cl, hogy a gyermek az ő szülöttje, mikor a községbiró által orvosi megvizsgáftatással lön fenyegetve. Tekintettel azonban arra, hogy a btk. 75. §-a értelmében bűntettet csak a szándékosan elkövetett cselekmények képeznek s tekintettel arra, miszerint vádlott ellen semmi olyan bizonyíték előállítva nem lett, melyből kitűnnék, hogy ö tulajdon szülött gyermekét családi állásától megfosztani, avagy ezen állását megváltoztatni akarta volna s így cselekményében a btk. 254. §-ába ütköző családi állás elleni bűntett ismérvei fenn nem forognak s tekintettel arra, hogy a btk. 287. §-ába ütköző cselekményt csak azon szülő követi el, a ki koránál, vagy állapotánál fogva önsegélyre képtelen gyermekét félreeső, vagy rendszerint járatlan helyre teszi ki, vagy olyan körülmények között hagyja el, hogy annak megmentése a véletlentől függ; jelen esetben pedig a vizsgálat adatai által kétséget kizárólag igazolva van, hogy vádlott ujdon szülött gyermekét oly helyen hagyta, mely rendszerint járt helynek tekintendő s a gyermek sírását a tanuk vallomása szerint a közel fekvő házaknál meghallhatták, a mint ezt tényleg meg is hallották s tekintettel végül arra, hogy vádlott gyermekét még fényes nappal hagyta a házaknál alig ól lépésnyi távolságban fekvő járt helyen, ennélfogva, mivel vádlottnak fentebb jelzett cselekményében a btk. 287. és 254. §-aiba ütköző cselekményeknek ismérvei fenforogni nem látszanak, vádlottat a vád terhe alól felmenteni kellett. A budapesti kir. ítélőtábla (188:t. február 19-én 46,607/B. 18*8.): az első biróság ítéletét megváltoztatja, vádlottat bűnösnek nyilvánítja a btk. 92. §-a alkalmazása mellett a btk. 287. 1. pontja súlya alá eső gyermek-kitétel bűntettében és ezért egy évi börtönre s a btk. 289. §. alapján három évi hivatalvesztésre itéli. Indokok: Az eljárás adatai szerint vádlott gyermekét a T. Istvánnénak kertjében egy feneketlen véka alá rejtve tette ki, illetve hagyta azt ott annak megszülése után. Minthogy ezek szerint az uj szülöttet annak a véka alá rejtése által olyan körülmények közt hagyta el, hogy annak megmentése a véletlentől függött és ezt a tettet, mint eme ténykedésből jogszerűen következtethető, a gyermek élete elleni törekvés szándékából követte el, ugyanazért vádlott bűnössége a jelen Ítéletben kitett minősítés mellett volt megállapítandó. A büntetés kiszabását illetőleg indokoltnak találta a kir. Ítélőtábla a btk. 92. §-nak alkalmazását, mert vádlott büntetlen előélete, továbbá az, hogy vádlott, mint hajadon, a gyermeke megszülését titkolni akarta szégyenérzetből, végül az, hogy a vádbeli tett elkövetésére a szülés által okozott testi és lelki izgatottság is kétségen kívül még befolyással volt: oly nyomatékos enyhítő körülményeket képeznek, a melyeknek fenforgása folytán a vádbeli bűntettre a törvény által rendelt fegyház-büntetés legkisebb tartama is túlszigorúnak mutatkozik. Ugyanazért le volt fokozandó a btk. idézett szakasza alkalmazása folytán a fegyházbüntetés a jelen ítéletben kitett tartamú börtönbüntetéssé. A m. kir. Curia (1889. december 10. 5.377/B. 1889.) : Vádlott ezen cselekvőségében, hogy az öt váratlanul utolért szülés alkalmával élve világra jött gyermekét, közvetlenül a szülés után minden segély nélkül a kertben egy fenék nélküli vékával eltakarva félretette, s minden további óvatosság vagy gondoskodás nélkül otthagyta, miután az újszülött ily állapotban rendszerint élé ét szokta veszteni s ezt a vádlottnak egyszerű természetes eszénél fogva is tudnia kellett, nem a btk. 287. §-bau meghatározott gyermekkitétel, hanem a btk. 284. §-ban megjelelt gyermekölés büutettének ismérvei találhatók fel, minthogy azonban az újszülött idejekorán feltaláltatván, annak halála be nem következett, vádlott a budapesti kir. tábla ítéletének megváltoztatása mellett a btk. 384. §-a szerint minősülő és büntetendő gyermekölés bűntettének a btk. 65. §-a szerinti kísérletében mondatik ki bűnösnek s azért tekintettel a másodbirósági Ítéletben felsorolt enyhítő körülményekre, a btk. G6. §-a alapján a szabadságvesztés-büntetés hat hónapi börtönben állapittatik meg. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Grosz Mór e., szatmárnémetii tszék, bej. jan. 7, félsz jan. 28, csb Kölcsey Sándor, tnig. Roóz Samu. — Hirscb Károly c., b.-gyulai tszék, bej. febr. 1, félsz, febr 21, csb. Miskovits Száva, tmg. Fábry K Pályázatok : A soproni jbságnál 1> i r 6 i áll. jan. 5-ig. — A kőszegi jbságnál aljegyzői áll. jan. 5-ig. — A kolozsváii tszéknél díjas j oggyakurnoki áll. jan. 5-ig. — A soproni és zalaegerszegi tszéknél jegyzői áll. jan. 7-ig. — A sásdi jbságnál albirói áll. jan. 7 ig. — A kapuvári és fogarasi jbságoknál jegyzői áll. jan. 7-ig. — A szabadkai tszékiíél jegyzői áll. jan. 7-ig. — A brassói tszéknél díjas joggyakornoki áll. jan. 7-ig. — A nagy-ilondai jbságnál albirói áll. jan. 11-ig. — A székel) udvarhelyi tszéknél birói áll. jan. 12-ig. - - A nagybecskereki tszéknél két birói áll. jan. 12-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyonida-részvény-tár8aság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)