A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 16. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Tizennyolcadik közlemény)

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 16 számához. Budapest, 1889. április 21-én. Köztörvényi ügyekben. Ha ítélethozatal után annak hatálya egyezségileg olyként raltoztatik meir, hogy az egyezségi ügylet hatálya uz egyezségi okirat kiállításától tétetik függővé: ez esetben az egyezségi okirat kiállításának megtagadása esetén a másik fél nem követelheti per utján oz okirat kiállítását, hanem az eredeti Ítélet lép újból hatályába. A zalaegerszegi kir. járásbíróság (1389. jan. 18. 6,718/888. p. sz. a.): B. Rozi felperesnek, L. Vince alperes elleni egy 200 frtos adóslevél kiállítása iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik. I n d o k o k : A keresetlevélhez csatolt, alperes által is elismert egyezség tartalma szerint alperes kötelezettségének alapja az ellene 1884. évi 4,575. számú ítélettel kiskorú B. Ferenc részére megítélt tartás fizetési részleteinek szabályozása, illetőleg ezen tartási kötelezettségnek egy összegben egyesítése. Maga a fizetés kötelezettség alperes házasságon kivüli gyermekének személyével oly szoros összefüggésben van, hogy az egy harmadik személyre jog szerint át nem ruházható,; mert hisz az a gyermek megélhetésének biztosítására irányul. Ámde a csatolt anyakönyvi kivonat szerint a gyermek, kinek eltartására alperes köteleztetett, elhalt s igy megszűnt a kötelezettség is annak további eltartására nézve ; mert kötelezettség jogositott nélkül nem képzelhető, a jogosított pedig a kötelezettség természeténél fogva a fentartására szükségesnek itélt követelési jogát át nem ruházhatta. Igaz ugyan, hogy az egyezség 4. pontja szerint a gyermek halála esetén ennek követelése az anyjára, felperesre volt átszállítandó s az is tény, hogy alperes ebbe kifejezetten beleegyezett, azonban az egyezség 3-ik pontja alperes kötelezettségének esedékességét megakasztja azon tartalma által, hogy alperes kötelezettségének be nem töltése esetén az egyezség nem létezőnek tekintetik s a marasztaló 4,575; számú Ítélet lép ismét hatályba; alperes az adóslevél kiállítását megtagadta s igy az Ítélet értelmében volna a további fizetésre kötelezendő, azonban az ítélet a jogositott elhalálozása folytán a fentebbi okokból tárgytalanná vált s igy alperes most már a hátralékos összeg tekintetéből sem az egyezség, sem az ítélet értelmében a kiskorú gyermek elhaltától számított időponttól kezdve fizetésre nem kötelezhető. (1886. évi október 9. 4,900/1886. p. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla (1887. okt. 27. 5,356/1887. p. sz. a.) : A kir. járásbíróság Ítéletét megváltoztatja s alperest a keresetben foglaltak teljesítésére kötelezi. Indokok: Az alperes atyja ellen felperes részére megítélt gyermektartási díjak s jár. behajtása végett alperes, mint atyja Örököse ellen elrendelve volt végrehajtási ügy adatait az A. a. egyezség kikötésével egybehasonlitva, kétségtelen, hogy felperes a részére megítélt s végrehajtás alá vont eredeti követelése 576 frt s jár; az egyezségi összegnél magasabb hátraléka egy részét, az egyezség 3-ik és 4-ik pontjaiban kikötött visszterhek fejében, t. i. azon kedvezményekért engedte le, hogy követelését, melynek behajtását az alperes apai hagyatéka függőben léte és az ellene megkisérlett végrehajtás eredménytelensége miatt veszélyeztetettnek tekintette, alperes bekeblezésre alkalmas és jelzálogilag biztosítandó adóslevele által biztosítsa s tartozása leengedett hátralékát részére azon esetre is kötelezze, ha gyermeke időközben elhaláloznék. Ezen újabb és visszterhes jogügylet kötése folytán tehát az egyezkedés tárgyát képezett követelés érvényesítése tekintetében új szerződés jővén létre, alperes a törvényre és az egyezség 3-ik pontjára való utalással annál kevésbé jogosult a gyermek időközi elhalálozása következtében az őt terhelő szerződési kötelezettség megszűntét vitatni, mivel az egyezség idézett pontjában csakis felperes • javára szolgáló kedvezmények lévén kikötve, ezek alapján felperesnek jogában állott alperes elleni kötelezettségének megszegése indokából ezen szerződéstől elállani s a részére már kieszközölt végrehajtási jog érvényesítésével alperestől az eredeti követelés egész összegét is behajtani. Minthogy tehát alperes az iránti kötelezettségének, hogy felperes egyezségi követelése hátralékát egy, saját ingatlanaira bekeblezendő adóslevéllel biztosítsa, az ennek kiállítására kitűzött záridőn túl sem felelt meg; alperest ez iránti kötelezettségének, az ítélet rendelkező részében kifejtett részletezéssel teljesítésére, esetleg annak tűrésére kellett kötelezni. A m. kir. Curia (1887. jan. 18. 6,718/1888. sz. a.): A másodbiróság Ítélete megváltoztatik s az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik, mert az A. alatti egyezség 3-ik pontja szerint azon esetre, ha alperes az adóslevél kiállítását megtagadja, az egyezség erejét veszti és felperes csak arra van jogosítva, hogy az egyezségileg megszüntetett Ítélet végrehajtását kérheti; nem lehet tehát alperest az erejét vesztett egyezség alapján a kötelezvény kiállítására kötelezni. A bekebelezett haszonélvezetből folyó haszonkövetelés bir-e elsőbbséggel az ingatlant terhelő adókövetelés felett ? A félegyházi kir. járásbíróság özv. K. Ferencné O. Borbála felperesnek a magyar kir. államkincstár alperes elleni lefoglalt házbérnek zár alóli feloldása iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik. Okok: Felperes beismerésével igazoltatik az, hogy a behajtatni célzott adótartozás azon ingatlant terheli, melynek jövedelme letiltatott, miből folyólag felperesnek abbeli jogát miszerint haszonélvezete, melynek alapján a haszonbért szedi, telekkönyvileg biztosítva van, elfogadni s ebből folyólag igényét megállapítani nem lehetett. (1888 jan. 11." 102. sz. á.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, az igénykeresetnek helyt ad és a keresetlevélhez ./• alatt csatolt letiltási jegyzőkönyv szerint Sp. Bertalannál lefoglalt házbért zár alól feloldja. Indokok: Alperes a tárgyalás folyamán beismerte azt, hogy annak a háznak, a melynek bére lefoglaltatott, a haszonélvezete felperest illeti, s minthogy az egyetemleges adófizetési kötelezettségből csak az következik, hogy a kimutatott adóhátralék behajtására a végrehajtás felperes ellen is vezethető, ez alapon azonban felperes nem tartozik tűrni azt hogy egy harmadik személy ellen vezetett végrehajtás alkalmával az őt megillető házbér lefoglaltassék, az elsőbirósági Ítélet megváltoztatásával a keresetnek helyt adni kellett. (1888 nov. 19. 5947. sz. a.) A magy. kir. Curia: (1889. febr. 21. 304. sz a.) Alperes felfolyamodása az 1881: LIX. t.-cikk 25. §. értelmében felebbezésnek vétetvén, a másodbiróság ítélete megváltoztatik s az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Okok: Felperes azon házbérre nézve támasztott igényt, mely a bérlőnél adótartozás miatt lefoglaltatott, s tulajdoni igényét arra alapítja, hogy a kérdéses háznak haszonélvezete felperest illeti, minthogy azonbau felperesnek haszonélvezeti joga, az adó fedezetéül szükséges házjövedelemre ki nem terjedhet, annál fcgva jelen igénykeresetével ezen és az elsőbirósági ítélet által felhozott indokoknál fogva elutasítandó volt. Névváltozásnak feltüntetése a telekkönyvben. A temesvári kir. törvényszék : (A temesvár-gyár-külvárosi status quo ante hitközségnek a névváltoztatás kitüntetése iránt indított telekkönyvi ügyében). Az 1886. évi február 24-én felvett közgyűlési és ugyanazon évi október 10-én felvett képviselőtestületi jegyzőkönyv, az 1886. évi november 28-án tartott közgyűlésen elfogadott és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister által 1887. évi április 4-én 10,529. sz. a. jóváhagyott alapszabályok és az ide A. a. mellékelt nyilatkozat a temesvár-gyárvárosi 680. sz. tjkvben felvett A. 715. hrsz. a. 602. sz. ház és beltelekre, ugy a temesvár-gyárvárosi 763. sz. tjkönyvben felvett A. 798. hrsz. a. 509. sz. ház és beltelekre, valamint a temesvár-gyárvárosi 764. sz. tjkönyvben felvett A. 799. hrsz. 510 sz. ház és beltelekre és végre a temesvár-gyárvárosi 153. sz. tjkvben felvett A. 1,541. hrsz. ingatlan a tulajdon kiigazítás címén a temesvár-gyárvárosi status quo ante izraelita hitközség javára bekebeleztetni rendeltetik. (1887. évi május 7. 4,322. sz. a.) A budapesti kir. itelő tábla az elsőbirósági neheztelt ítélet ellen kérvényezőt elutasítja; mert a kérvényhez csatolt s az