A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 14. szám - A legtöbbet igérő vevőnek a birói árverésen megvett ingatlan birtokába való bevezetésének eszközlésére kiküldött végrehajtó által elkövetett azon jogsérelem ellen, mely a birtokba bevezetést rendelő végzés foganatositásának eredményét képezi, mily jogorvo

\2-2 A JOG arra nézve csak a kereshetőségi jog van megengedve az örökösnek és azt érvényesítheti mindazok ellen, a kik a hagyatéki vagyont birtokukban tartják ; a birtokba bevezetésre való kérvényezési jog az örökösnek az átadó végzéssel meg nem adatott, mert annak elrendelése és foganatosítása nagyon sok visszaélésre adna okot, midőn nem ritkán előforduló esetekben örökhagyók még életükben eladják vagyonukat s miután vevők az átíratást eszközölni elmulasztották, még mindig az örökhagyók vannak, mint tulajdonosok felvéve, mit az örökösök látván, az alkalmat el nem mulasztják, hanem kérik a hagyatéki eljárás folyamatba tételét és a hagyatéki vagyont maguknak átadatván, a telekk. átíratás nevükre elrendeltetik s ha most a hagyatéki bíróság az örökösöket az öröklött vagyon birtokába bevezettetné, azon kézzelfogható törvénybeütközést követné el, hogy a jóhiszemű vevő annyi hosszú idő óta békésen és szakadatlanul bírt földek birtokából kidobatnék, e tekintetben is aprts 581 §-ának megértelmezésénél és alkalmazásánál a fennállott m. kir. semmitőszéknek 1872. évi szeptember hó lO-én tartott teljes ülésében hozott jogelvi jelentősségíí döntvényében foglalt elv szolgál irányadóul. Ezek szerint ily esetekben szabályul azt lehetne felhozni, hogy a hagyatéki bíróság sem adhat az örökösnek több jogot át, mint a minővel örökhagyó birt, örökhagyó pedig hagyatéki vagyonát még életében eladván, azt ö is nagyon régóta már nem birtokolta, halála után pedig az örökösök sem igényelhetik a birtokot bírói bevezetés utján, annál kevésbé, miután a vevő őket tulajdoni per utján még a telekkönyvből is kitöröltetheti azon világos okból, hogy ő az egész hagyatékot örökhagyótól annak életében megvévén, a hagyatékban tulajdonképen mi vagyon sem maradt, igy a hagyatéki bíróság részéről tett átadó intézkedés tévedésen is alapulhat, miután az örökösök ezen körülményt a hagyatéki tárgyalás alkalmával a kir. közjegyző előtt elhallgatták. Most áttérek a sommás visszahelyezési eljárás főkellékeire. Hogy a folyamatba tett sommás visszahelyezés eredménye elérhető legyen, szükséges, hogy az elbirtoklás erőszakos és törvénytelen legyen, azért senki sem fogja megmondhatni, hogy árverésem vevő erőszakkal és törvénytelenül foglalta el a megvett ingatlant, mert azt a biróság adta neki át s ha igaz is lenne, hogy a birói kiküldött többet adott volDa neki át, mint a menynyit ő az árverésen tényleg megvett, azt törvénytelen és erőszakos foglalásnak tekinteni nem lehet s birtokba bevezetést szenvedő annak birtokába sommás visszahelyezés utján vissza nem tehető, mivel annak megvizsgálódása a telekk. hatóság hatásköréhez tartozik s ez tudja, mily vagyont adott a megtartott árverésen el és mennyi illeti meg a vevőt, ha ennek dacára még a sommás biróság is bocsátkozna annak kutatásába, akkor ez nem tenne egyebet, mint a telekk. hatóság teendőit illetéktelenül végezné el a mi magában véve semmis. Mindezekből kifolyólag birtokba bevezetés ellen használt sommás viszszahelyezés célhoz nem vezethet, mert eltekintve attól, hogy a birtok törvényes és birtokosa jóhiszemű, még az állítólagos melléktelekre is alperes a birtokból ki nem mozdítható, de ha ez mégis a sommás biróság által megtörténne, akkor végrehajtást szenvedett lenne a mellékterület birtokában, a telekk. hatóság pedig az előterjesztésre hozott határozatával, mert a birtokba bevezetés helyesen történt, az előterjesztést elutasítaná, akkor ezen határozat szerint megint árverési vevő maradna a birtokban; most volna a legfurcsább helyzet, két egymásnak ellentmondó külön birói határozattal szemben ki lenne tulajdonképen a mellékbeltelek birtokából elmozdítandó ? A sommás bíróságnak annál kevésbé lehet igaza, mivel ő eszközölte még a birtokba bevezetést is, ezek szerint a sommás visszahelyezési kereset birtokba bevezetés ellen sehogy se vezethet célhoz. De a felfolyamodás sem vezethet jobb eredményhez, mert a végrehajtási zálogjog csak a végrehajtást szenvedett telekk. tulajdonát képező vagyonra lett feljegyezve s ez helyesen történvén, végrehajtást szenvedett sem az ellen, sem pedig a megtartott árverés ellen, valamint az elrendelt birtokba bevezetés ellen is íelfolyamodással nem élhetett, mert arra oka nem volt, tehát csakis a birtokba bevezetési cselekmény ellen adhatta azt be ; de miután azzal együtt előterjesztést is adott be birtokba bevezetést szenvedett fél, felfolyamodásának érdemleges elintézés végetti felterjesztése egyelőre, addig, mig az előterjesz'és érd mii geseu el nem intéztetik, függőben tartatik s ha az előterjesztés lolytán sértett fél elégtételt kapott, a felfolyamodás tárgytalanná vált, így az többé felterjeszthető nem lévén, a félnek visszaadandó. Tehát mindezek előadása után a birtokba bevezetés foganatosítása alkalmával elkövetett jogi sérelem csakis az 1881. évi LX. t.-c. 34. §-ában foglalt előterjesztés által orvosolandó, mert | ez van a birói kiküldött eljárása, végzései és intézkedései ellen ; irányozva és orvoslást igényelvén, az emiitett törvény 35. | szerint vagy a birói végrehajtóhoz, vagy pedig a telekk. hatósághoz adandó be s utóbbi a 18. §-hoz képest a felek meghallgatása, a szükséges iratok betekintése és a megejtett eljárás után határoz s ha végrehajtást szenvedettnek csakugyan igaza van, akkor a mellék beltelekre nézve a birtokba bevezetés megsemmisíttetik, ellenkező esetben az előterjesztés elutasittatik. Ezen esettől eltekintöleg van még egy eset, a midőn a végrehajtási eljárás során s különösen a birtokba bevezetési cselekmény által egy harmadik személyis szenved joghátrányt, vájjon ez mi módon orvosolandó ? A gyakorlati életben ugyan ezt is iparkodtak előterjesztéssel helyrehozni, de az is tévesen vétetett használatba, miután az 1881. évi LX. t.-c. 168. §-ában foglalt és a telekk. hatóságnál végrehajtató ellen megindítandó kereset van fentartva, azért legjobb az igazi és célhoz vezető eszközökhöz nyúlni és a peres feleknek kevesebb perköltséget okozni. Nyilt kérdések és feleletek. Szóval kihirdetett vagy írásban kézbesített ítélet mérvadó-e í A kolozsvári kir. törvényszék, mint sajtóbiróság, B. M.-nak K. J. elleni rágalmazás éi becsületsértés vétség ügyében, folyó évi március 7-éu megtartott tárgyaláson, az elnök által kihirdetett Ítélet szerint: 1. Vádlottat a törvényszék elmarasztalta rágal: mazás és becsületsértés vétségében. 2. Bűnösnek ítéltetett vádlott vétség miatt, vétkes helyett. 3. Rágalmazás és becsületsértés vétség miatt állarafogh á z büntetés alkalmaztatott fogház helyett. 4. Megállapittatott ugyan a pénzbüntetés (összesen 150 frtban), de nem történt intézkedés az iránt, hogy a pénzbüntetés felhajthatlanság esetén mennyi ideig tartó szabadságvesztés büntetésre leend átváltoztatva ? A kiadványozott ítélet nem egybehangzó a k i h i rI detett ítélettel, a menuyiben az előbbiben á 11 a m f o g h á /. helyett fogház; bűnös helyett vétkes Íratott s a pénzbüntetés, felhajthatlanság esetére át van változtatva 15 napi fogházra ; az ítélet záradékában pedig az a megjegyzés foglaltatott, hogy a kihirdetés alkalmával nyelvhibából lett államfogház j mondva, fogház helyett. Tekintve, hogy az Ítéletnek a fentebbiek szerint történi kihirdetése a helybeli lapoknak gyorsírói följegyzésen alapuló közlésén kívül másként is kétségen kívülivé van téve; tekintve, hogy az írott Ítélet és a szóval kihirdetett ítélet rendelkező részeiben szembetűnő, lényeges eltérések mutatkoznak; tekintve, hogy a beadott semmiségi panaszban, az Ítéletnek szóval kihirdetett része is kifogásolva lett, az 1,498/1871. számú miniszteri rendelet 97. §-a d) pontja alapján s egyszersmind bizonyítékokkal is támogatva, hogy a kihirdetésnél a törvény helytelenül alkalmaztatott : Kérdés, hogy a Curia mint semmitőszék elhatározásában alapul veheti-e a kihirdetett Ítélet tartalmát, vagy csak az i r o 11 Ítélet j szövegét köteles birálatalá venni ? Továbbá az az intézkedés, hogy a törvényszék is vétkesnek Ítélte vádlottat, tehát abban a kérdésben is határozott, ha vájjon megszegte-e vádlott a törvény valamely rendelkezését, avagy nem ? beleütközik-e a már említett rendelet 89. §-ába és képezhet-e semmiségi okot ? Jogász. Sérelem.* A világosi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. (Az igazságügyminiszter ur becses figyelmébe) Mult évi október hó 1-én nyilt meg a telekkönyvi hatóság a világosi járásbíróságnál. Hogy mi ott a baj s hogy hol van a j hiba, azt ezúttal szellőztetni nem akarom, csak arra kérem a I nm. igazságügyminiszter urat, kérjen fel a jelzett bíróságtól egy kimutatást az eddig befolyt s eddig elintézett telekkönyvi darabokról s meg fog győződni oly dolgokról, a miről eddig fogalma sem volt, hogy létezhessék! B. V. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kivántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.