A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / Tartalommutató

17 Szám Lap tárgyalásról elmarad, sem pedig ha a végtárgyaláson későn jele lük meg. Ily esetben a biróság a fegyelmi eljárás megindit.Ua iránt intézkedhetik Zugirászat esetén pénzbírság szabandó ki. mely az ügyvédi kamara által kijelölendő célra fordítandó és behajthatlansága esetén elzárásra nem változtatható A tőzsdejáték következtében beállott fizetési képtelenség büntetőjogi beszámítás alá csak az esetben tartozik, ha az által oly játékon kivül szerzett vagyon játszatott el, mely a nyert hitel alapjául szolgált Árverés megkísértése előtt a B. T. K. 359. 5?-ába ütköző sikkaszt.ís tényálladéka meg nem állapitható Még ha a bűnvádi eljárás azért szüntetik meg, mert polgári útra tartoznék az igény, a büntető biróság a polgári perre utasítást a megszüntetési határozatban nem mondhatja ki Ha vádlott az Ítélethozatal után halálozott el, ki van jogositva a további eljárást beszüntetni Idegen ingó dolog elvitele eltulajdonitási szándék nélkül nem képez lopást: önbíráskodás [ . Csecsemő ápolása körül tanúsított gondatlanság, mely a csecsemő halálát idézte elő, a B. T. K. 290. §-a alapján büntetendő . . Ha társas cégnél bizonyítva van, hogy az üzletvezetéssel az egyik volt megbízva, a másik arra be nem folyt és esődbejutás esetén kiderül, hogy mérleg nem készíttetett, a vétkes bukás ez alapon azon társtag ellen, ki be nem folyt az üzletre, meg nem állapitható ... A B. T. K. 36S. >?-a szerint büntetendő, a ki saját dolgát a zálogbirtokostcl vagy attól, ki a dologra nézve megtartási joggal bir, jogtalanul elveszi. A háziúr, bérkövetelése erejéig a bérbe adott helyiségben létező ingókra törvényes zálogjoggal bir. Kérdés, vájjon a bérbevevő, midőn a bérkövetelés törlesztése előtt a helyiségben levő ingókat titkon, a háziúr tudta nélkül eltávolíttatja és ekképen a háziúr törvényes zálogjogát kijátsza, a B. T. K. 368. §-a alapján büntethető-e vagy nem A ki valamely perben hozott ítélet kézbesítési vevényének keltét megváltoztatja oly célból, hogy az ítélet ellen a tett elkövetése idejében már elkésett felebbezését beadhassa, a közokirathamisitás bűntettét követi eL Adalék az i ^Jtravétség fogalommeghatározásához ... Házas férfira nézve rágalmazást képez azon állítás, hogy ő szolgálójával közösült Az illető hatóságnál leendő feljelentéssel való fenyegetés nem képez zsarolást Váltónak meghamisítása esetén a büntető bíró nem a váltót magát, hanem a hamis aláírást mondja ki hamisítottnak ; a 92. §. alkalmazása ez esetben A »hatóság« és ^hatósági közeg" közt létező fogalmi különbség meghatározása A kir. ügyész indítványára hivatalból megindított bűnvádi ügyeknél azon körülmény, hogy a sértett közhivatalnok a vádlott büntetését kívánja-e vagy nem, a bűnvádi eljárás megszüntetésére befolyással nem bir A bűnösnek itélt vádlott a sértett fél ügyvédének díjait is köteles megfizetni ... A ki a nála lefoglalt és reá bízott dolgokat nem saját céljaira, hanem a végre idegenítette el, hogy foglaltató hitelezőit kielégitbesse, nem követ el sikkasztást. A károsítás eleme a B. T. K. 359. §-ában A házi fegyelem szükségét esetről-esetre a Lüntető biró bírálja meg ; testi sértés bizonyítása Különbség meggyalázó és sértő kifejezések között A magyar büntetőtörvény 1878 : V. t.-c. 331. §-a azon rendelkezéséből, mely szerint testi sértés esetében a büntető biróság a sértettnek kívánságára és részére a megfelelő kártérítés is megítélendő, nem következtethető, hogy ily kárkövetelések polgári uton csakis azon esetekben érvényesíthetők, a melyekben a büntető biróság a kártalanítási jogot megállapítja ugyan, de a sértett felet a kárösszeg meghatározása végett a polgári perre utasítja és ezen rendelkezés által a sértett fél sehogy sem záratik el attól, hogy a büntető biróság által nem érvényesíthetett kártalanítási követelését a polgári biróság előtt érvényesíthesse, úgyszintén azon körülmény, hogy a büntető biróság terheltet felmentette, nem zárja ki, hogy kártérítési kötelezettsége, a magánjog elvei szerint, polgári uton megállapittassék Dajkaságba fogadott csecsemő ápolásának oly mérvű elhanyagolása, hogy ez által annak halála idéztetik elő, a btkv. 290. §-a alapján büntetendő 10 A feljelentésnek bírói elintézésére nem az az irányadó, hogy a feljelentő a büntető törvénynek melyik rendeletére hivatkozik, hanem az, hogy a vádbeli cselekményben felismerhető alkatelemek * büntető törvény melyik rendelkezését vonják maguk után . Adalék a lopás fogalom-meghatározásához. — »Jogtalan« a dolog (pénz) eltulajdonitása tilos önsegély esetén is, ha az eltulajdonítás tettest sértett ellen megillető követelés kielégítése céljából történt. Ha * községi elöljárók valamely hamis tartalmú okiratot aláírnak, nem menthetik magukat azzal, hogy ők azt el nem olvasták, 9 34 10 11 10 40 40 19 23 24 28 28 31 31 31 Szám Lap hanem jóbiszeműleg azért aláírták, mert azon már a bíró, a jegyző és a plébános alá voltak írva Ellenben, ha az elöljáróság egyik tagja azt állítja, hogy ő a bizonyítványban felhozott tényeket nem ismerte és ezt, valamint egyébként jóhiszemű eljárását valószínűvé teszi, a büntetőjogi felelősség alól menekül, azonban fegyelmi vétség ellene megállapítható 11 43 Vádlott a vád alól jogerejűleg felmentetvén, ez által a fenyítő zárlat is megszűnt s nem tartható fenn az alapon, mert perújitás rendeltetett el. 11 44 Más egyén neve alatt tett hamis tanúvallomás, mely esküvel nem erősíttetett meg 12 47 A tettesnek személyes tulajdonságai, a mennyiben azok a büntetendő cselekménynek objectiv jelleget kölcsönöznek, a részesre is kiterjednek azon feltétel alatt, ha ez azon személyes tulajdonságokról, a cselekmény elkövetése előtt vagy alatt, tudomással bírt 12 43 Különbség az erőszakos nemi közösülés kísérlete és a szemérmet sértő, közbotrányt okozó vétség között 13 51 Rendezett tanácsú város jegyzője nem büntethető zugirászat miatt, ha peren kívüli ügyekben díjazásért a feleknek beadványokat készít 13 51 A perújitás bűnügyekben a curiai Ítélet kihirdetése előtt meg nem indítható 13 52 Az ölési szándék hiányát nem bizonyítja a tettlegeskedésnél használt eszköznek (vékony seprőnyél) viszonylagos alkalmatlan volta, mely eszköz rendszerint halált eredményezni nem szokott. Sőt az eszköz mikénti használatából (ismételt ütés a koponyára) alapos következtetés vonható az ölési szándék fenforgására 14 54 Ugyanazon vádlott által, bár külön alkalommal, de teljesen azonos elkövetési ténykedés mellett véghezvitt lopások folytatólagos egy rendbeli lopás bűntettének minősitendők, ha csak meg nem állapittatik, hogy minden egyes lopás külön akaratelhatározással követtetett el 15 59 A 165., illetőleg 158. §-ok fenforgására nem szükséges, hogy a fenyegetett hatósági közeg hivatásának foganatosítása tényleg megakadályoztatott légyen, e cselekmény létrejöttére elég, ha a fenyegetés vagy erőszak a hivatalos feladat teljesítését komolyan akadályozza, habár a tényleges megakadályozás nem is sikerül . . 15 60 Elrendelheti-e a biróság i vádlottnak a büntetés kiállása utáni eltoloncoltatását ? A lopás büntetésében a magánlaksértés büntetése is benfoglaltatik 16 64 Kutya tulajdonosának büntetőjogi felelőssége a kutya által okozatt harapások miatt 16 64 A jövedéki kihágásokra nézve fennálló eljárási rendeletek az 1868. évi L1V. t.-c. 206. §-a alapján kiszabott pénzbüntetéseknek szabadságvesztés büntetéssé való átalakítására vonatkozólag nem alkalmazhatók 17 67 Zsinagóga és temetőhely elárverezése. — Végrehajtatok az ingatlanoknak elárverezését — a mennyiben azoknak a végrehajtási jog javukra már előzőleg fel van jegyezve — a végrehajtási törv. 144. §-a alapján jogosultak kérelmezni, tekintet nélkül arra, hogy azok időközben mily célra használtattak vagy használtatnak . 17 67 Nem követ el gondatlanságot azon vádlott, ki lovait a tanyán dívó szokás szerint itatás végett szabadon ereszti a kúthoz; tehát az igyen eleresztett ló véletlen rúgása által okozott testi sértésért a ló felügyeletével megbízott egyén büntető uton feleletre nem vonható 17 67 Ha a sértett fél indítványára üldözendő cselekményre vonatkozólag * sértett kijelentette, hogy a vádlott megbüntetését nem kivánja, ugyanannak az előbbivel ellenkező nyilatkozata, hogy vádlott megbüntetését kéri, a már elejtett s igy jogilag megszűnt vádat újra föl nem élesztheti 17 67 A büntető biróság csak büntetendő cselekmény által elvont vagyonra rendelhet zárlatot; kárkövetelés biztosítása céljából fenyitő zárlat nem rendelhető . ... 18 71 Ha valaki külön Ítéletek által több rendbeli szabadságvesztés-büntetésre ítéltetett és az összbüntetés kiszabása alkalmával már első büntetését tölti, az összbüntetés kezdete az első büntetés kezdetének napjára teendő 18 72 Perújitás csak az anyaperben hozott curiai ítélet kihirdetése után kérhető 19 75 Versenyben futó ló által pályából való kitörése folytán okozott testi sértések miatt sem a ló tulajdonosa, sem lovasa büntetőjogilag nem felelős 19 75 Az alapperben elrendelt és a felmentéssel tárgytalanná lett fenyitő zárlat, a vádlott hátrányára megindított perújitás esetében ipso facto nem éled fel; szükség esetén annak újólagos elrendelése foglalhat helyt. — Á perújitás elrendelésének csupán az a hatálya van, hogy ezzel a jogérvényesen eldöntött ügy újból a vizsgálat stádiumába helyeztetik 19 76 Hamis kötvény eladása, illetve értékesítése nem képezi a csalás és okirathamisitás halmazatát, hanem csupán okirathamisitást . . 19 76 Azon vagyontalan egyén, ki hitelre árút vásárol és az árú átvétele után a kilátásba helyezett vagyonos egyén aláírásával ellátott 3