A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 13. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. Rendes napi árfolyammal biró és azzal nem biró fix vételi és szállítási ügyleteknél a kár (árkülömbözet) aestimálása. Effectiv és nem effectiv fedezeti vétel (Decku

R. JOG. H3 sújtva, u. m. halál és életfogytiglan, vagy 15 évig tartó fegyházzal ós ngy folytathatja, hogy ha a jogszabályok oly súlyos büncselekményel-re vonatkozó ítéletek felterjesztését nem kívánják, mint a milyen a hűtlenség (142. §. 10— ló évi fegyház; 144. élev fogytiglan tartó fegyház; 146. §. 10-15 évi fegyház; 147. 10-15 évi fegyház), a pénzhamisítás (204. §. 5 — 10 évig teijedö fegyház , a hamis tanuzás (213. §. 10—15 évi fegyház), az erőszakos nemi közösülés ?j>$2'. §. 10 évig icrjedö fegyház) stb, mivel lehet támogatni azon kívánalmat, hogy a gyermekülésben hozott Ítélet, mely 5 évi börtönnél súlyosabb marasztalást nem tartalmazhat, hivatalból felterjesztessék? Hiszen j a jogrend szempontjából csaknem nagyobb érdek egy 2 napos csecsemő élete, mint az állam biztonsága vagy integritása ? Nem tudom, vájjon ez-e a t. ügyész ur gondolatmenete ; ha nem ez, ugy fentartom magamnak a választ a felhozandó ellenérvekre; ha azonban erre alapítja véleményét, ugy csak egyet óhajtok megjegyezni. A büntető jogpolitika ós így büntetötörvénykönyvünk is az emberi életet a megvédendő érdekek legfontosabbjainak declarálja a felség sérthetetlensége mellett és azért a praemeditált emberölést épen ugy, mint a felségsértést halállal bünteti, mert a személy az állam integráló része lévén, az állami élet a személy biztonságán alapul. Ez okból tortént, hogy az időben, midőn az elsőbiróságokkal szemben még bizalmatlankodtak, a bűncselekmények ezen osztályára megteremtették a hivatalból felülvizsgálás intézményét. Ezen jogszokást fentartotta a törvénykezés mind a mai napig és miután evidens, hogy a befejezett szándékos emberölésre vonatkozó Ítélet hivatalból felülvizsgálandó, kérdem a t. ügyész urat. hogy vájjon ki van-c zárva az az eshetőség, hogy az elsőbirósági Ítélettel szemben a felsőbíróságok gyermekülés helyett a 2Ti'. §-ba ütköző szándékos emberölést minősítsék ? Véleményem szerint nincs. A 284. §. egy oly szakasz, melynél a biró iudiciumára van bizva annak elbírálása, hogy meg vannak-e az anya cselekményében mindazon minősítő okok, melyeket a törvényhozás szem előtt tartott akkor, mikor ezen szándékos emberölésnek ily kivételes jelleget és gyenge sanctiót adott. Hogy csak egyet eml'ts»»k : a 284. §-ban foglalt azon rendelkezésnek : »kózvotlenül a szülés után«, mik a határai? A külföldi törvények praecise 2 vagy 3 napot említenek ; a mi törvényünk indokolása 5 napot engedett, de az igazságügyi bizottság jobbnak találta a törvény szövegébe átment módosítást elfogadni. Miután tehát ezen kérdések eldöntése tisztán a bírói judiciumtól függ és az elsőbiróság ítélete után még véglegesen nincs tisztázva azon kérdés, hogy gyermekülés forog-e fenn, hanem csak az biztos, hogy halálos kimenetelű emberélet ellen elkövetett bűncselekményről van szó, a gyermekölés bűntettére vonatkozó elsőbirósági Ítélet már ez okból is hivatalból felterjesztendő és hivatalból felülvizsgálandó Dr. Gl'úcksthal Adolj, Ausztria és külföld. Külföldi lapszemle. I. »Az összehasonlító jogtudomány folyóiratának« (Zeitschrift für vergleichendc Reehtswissenschaft, Köhler) VIII. k. második füzetében Bernhöft folytatja az európai családjogok történetének ismertetését. Ez után K ö h 1 e r értekezik az arabok izlam előtti jogáról, az indiai szokásjogról s végül érdekes jogösszehasonlitó cikksorozata következik, úgyszólván a világ minden részéből. Itt találjuk Neubauer hosszabb tanulmányainak folytatását »A házasság felbontásáról külföldön« cím alatt. Az irodalmi rovatban ismertetve van S t e i n : »Der Urkunden- und Wechselprocess« című könyve s Wilmówski és Légynek ismeretes j kommentárja a polgári perrendtartáshoz. II. ALiszt-Lilienthal-féle büntetőjogi folyóirat (»Zeitschrift für die gesammte Strafrechtswissenschaft«) V11J. k. 4 — 5. kettős füzetében első helyen Köhne ismerteti a római börtönügyi congressus munkálatait. Siebenhaar pedig a kegyelmezési jogról értekezik a porosz alkotmány szempontjából. Ez után következik Büngernek monografia-szerű s nagy alapossággal irt tanulmánya : »A cselekmény s a cselekmény-egység, mint a bűntett s büntetés alapfogalmairól.'* Az értekezések rovatában utolsó helyet foglalja el D is telnek közleménye, melyben néhány régi lipcsei schöffen-itéletet mutat be. Az irodalmi rovatban az anyagi büntetőjog van ismertetve Bennecke és F r a nk t ó 1. Ugyanezen folyóirat VIII. kötetének utolsó — hatodik — füzetében befejezi B ü n g e r fentemiitett tanulmányát. Ezen kívül VVürzburger a statisztikai adatok feldolgozásának fontosságáról értekezik. Zucker pedig ismerteti a francia inquisitorius pert a XIII. századból. A IX. kötet első — kettős — füzetében első helyen K r i e s értekezik »Az előzetes s a lőeljárásról.« F r a n c i s H a g e r u \> krisztianiai tanár az 1887. jul. 1-ről kelt norvég büntető eljárás J történelmi előzményeit ismerteti. Forel: »A hypnotismus s büntetőjogi jelentőségéről«. Gernerth: »Az objektív sajtóeljárásról* értekezik. D i s t e 1 pedig régi schöffen-itéleteket mutat be. Az irodalmi rovatban »Az eretnekség miatt indított perek« történetéhez nyújt adalékot W a c h ; a tulajdonképeni könyvszemle Lilienthaltól való; s végül ezen rovatot a marburgi szeminárium ismertetése zárja be. A füzet mellékletét képezi az 1887. jul. 1-én kelt norvég büntető eljárási fjury) törvény. III. A »Fridrich törvényszéki orvostani levelei«-nek IV., V és VI. füzetében büntető jogi becscsel bírnak a következő értekezések: »A törvényszéki orvosok eljárása mérgezési esetekben« Hubertől. »Lombrosó műve s annak viszonya a psychopathológia jelenéhez s jövőjéhez« K r a u s s t ó 1. Adalék a cholera s arzeuicum mérgezésének diagnosisához« Krausstól. (V. füzet.) Casuisticus adalékok a törvényszéki orvostauhoz Messerertől. »Két ujdonszült megfojtása« Rauschertől. (IV. füzet.) »Veszélyes fenyegetés. Paranoia persecutoria« Krafft Ebingtől. »Az orvosok által hivatásuk határainak átlépéseivel elkövetett emberölés s testisértés« J. M a i r t ó 1. IV. Az Ortleff - féle »Törvényszéki orvostani esetek s értekezések«. III. füzetét egészben elfoglalja O r 11 o f f értekezése: • »A gyógyítás közben elkövetett büntetőjogi gondat!auság.« A IV. füzetbeu Mau és Krauss közölnek három gyilkossági esetet, gyermekek által elkövetve; érdekesen fejtegeti itt Mau azt a kérdést, hogy beszámítás alatt áll-e azon gyermek, ki értelmileg fejlett, de erkölcsileg fejletlen. V. A Goltdammer-féle »Büntető Jog Tára« (Archív für Strafrecht) XXXVI. kötetének első kettős füzetében Wyso mirski a bírói zártörésről értekezvén, azon kérdést fejtegeti, hogy követelések »dolgoknak« tekinthetők-e a btk. 137. §-a (magyar brk. 359. §.) értelmében. S. Mayer »Néhány büntetőperjogi eszme« cím alatt értekezik. B. Hilse azon kérdést teszi vizsgálódásatárgyává, hogy »a betegség és baleset elleni biztosításnak mily befolyása van a büntetőjogi kártéritésre oly egyénnél, ki valamely büntetendő cselekmény által munkaképte enné lett«. Hassenstein »Az előzetes és főeljárásról az ügyvédi díjak szempontjából*, Havensteiu »A nem alkalmas kisérletrök, R o s e nblatt »Anem büntethető előkészületi cselekményről«sa büntetendő kísérletről, E w a 1 d »A védő mulasztása, mint élnem hárítható akadályról* (igazolás, perjogi kérdés) értekezik. Végül Mayer Salamon »Különfélék« cím alatt ismerteti a genfi büntető eljárást; a felebbezés kérdését s a közvád képviseletét, valamint a javitóiskolákat Angliában. Továbbá a feltételes szabadlábra helyezést Belgiumban; végül az Egyesült-Államok bűnügyi statisztikáját Az értekezéseket »Az Ítélet a német büntető eljárásban« cím alatt hosszabb fejtegetés zárja be Mevestől. Az utolsó rovat a német birodalmi törvényszék elvi jelentőségű határozatának van szentelve. A harmadik füzetben Kronecker ismét az ügyvédi díjakkal foglalkozik. F a c i 1 i d e s »A kiegészítő kérdésekről s az esküdtek kitanitásáról értekezik. Schütze az orosz btk. javaslatának különös részét ismerteti. Ez után jönnek a döntvények s az irodalmi rovat. A negyedik füzetben Frank azon kérdést tárgyalja, hog) i a »grober Unfug« sajtó utján elkövethető-e. Hilse »A betegség J s baleset elleni biztositásnak befolyása a rabok munkáltatására « Muskat »A hallomás utján tett vallomás a német büntetőperben« cím alatt értekezik. Ez után nagy elismeréssel nyilatkozik Mayer dr. Fayer Lászlónak »A Pribill-esethez« című füzetéről. VI. »A törvényszéki csarnok« (Der Gerichtssaal) című folyóirat XII. kötetének első füzetében Lammasch azon kérdést vizsgálja, hogy külföldi ítéleteknek milyen hatálya van belföldön. J a g em a n n a római börtönügyi kongresszus irodalmi termékeit ismerteti. Holtzen dorff pedig S J. hypnotikus magyar leányon Krafft Ebing által véghezvitt kísérletezés eredményeiről értesir. I arglia berenc, l aliigyész B.-Cyuián.