A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 13. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. Rendes napi árfolyammal biró és azzal nem biró fix vételi és szállítási ügyleteknél a kár (árkülömbözet) aestimálása. Effectiv és nem effectiv fedezeti vétel (Decku

i\ JOG, k;, mivel pékiául ellenszenvvel viseltetik a kérdéses perjogi intézmény ellen, vagy túlságos scrupulositás hatása alatt áll, vagy más, a dolog lényegére nem tartozó okokból. De senkinek tekintetre méltó ji;ga sem szenvedne sérelmet vagy esorbát a kérdéses jogorvoslat megengedése által. Avval csak a hitelező árthatna magának, mert időt, költséget és fáradtságot kockáztatna, úgyde volenti non fit injuria. Ezeknél fogva a szóban forgó jogorvoslatnak helyt kellene adni. Ezen észrevételek folyamában következetesen az »ellenmondás« szót haszuáltuk a törv. tervezetben alkalmazott »kifogás« szó helyett, mely jelenti azt a jogorvoslatot, mely az adós rendelkezésére áll az ellene kibocsátott fizet, rendelvény hatálytalanná tétele végett. Az emiitett szóval azért éltünk, mert azt megfelelőbbn.ik tartjuk az illető fogalom megjelölésére. Kifogás, mint technikus terminus alatt, értendő az a tény vagy körülmény, melylyel alperes felperes követelését időleg, vagy végleg, egészben vagy részben magától elhárítja; miből foly az a bizonyítási szabály : excipiendo reus fit actor et actori incumbit probatio. Az a jogorvoslat azonban, melyet az intő eljárás az adósnak ad a fiz. rendelvény ellen, nem oly természetű és tartalmú, mint az, melyet az imént felfejtettünk. Nem kell az adósnak semmi tényt vagy körülményt felhoznia, annál kevésbé igazolnia, melylyel a fiz. rendelvényt megerőtlenitheti. Teljesen elég i hitelező követelésének egyszerű tagadása, vagy annak puszta kijelentése, hogy nem tartozik. Ez a törvényes hatást és következményt okvetetlenül maga után vonja. Azon negatiót magában foglaló cselekmény fogalmának inkább megfelel az »ellenmondás« szó, mely etvmologiee: más állításának tagadását, óvást, ellenszólást jelent és fejez ki. Mivel pedig a jogszolgáltatásra vonatkozó törvények a szavakat abban az értelemben kell, hogy használják, melyben azokat a jogi elmélet s az ezen alapuló gyakorlat használják és mivel, a mint felfejtők, az »ellenmondás« szó helyesebben fejezi ki az adósnak a fizetési rendelvény ellen magát mentesítő cselekményét: azért ajánljuk azt a szót a »kifogás« helyett. Egyebekben pedig a szóban forgó törv. tervezetet mind alakjára, mind tartalmára nézve sikerült miinek tartjuk s azt óhajtjuk, hogy mentő] elébb törvényhozási tárgyalás és megállapítás stádiumába jusson. A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. Irta: DOBAI GYŐZŐ, budapesti ügyvéd. 3. Rendes napi árfolyammal bíró és azzal nem biró lix vételi és szállítási ügyleteknél a kár (árkülömbözet) aestimálása. Effectiv és nem effectiv fedezeti vétel (Deckungskauf). Az árfolyam és annak fogalma. (Tizenegyedik közlemény.*) A fix ügyletekre vonatkozólag a v e v ő elégtételi s illetve Lártéritési jogigényét illetőleg — de csak késedelem esetére — a k t v. 355. §. intézkedik. Ezen §. szerint: >ha a szállításnak határozottan kijelölt napon vagy határidőben kell történni.« A k t v. 353. §-b a n felsorolt jogokat tetszés szerint gyakorolhatja. A ktv. 353. §. pedig akként rendelkezik, miszerint »ha az árú átadásával az eladó késik, a vevő tetszése szerint vagy a szerződés teljesítését s a késedelemből .-•redő kár megtérítését vagy a teljesítés helyett a nem teljesítés miatti kár megtérítését követelheti, vagy végre a szerződéstől egyszerűen elállhat, mintha ez meg sem köttetett volna.« A fix ügyleteknél ezek" szerint a nem kellő minőségű árú-szállitás esete külön törvényintézkedés táreyát nem képezi és a nem kellő minőségű árúszállitás esetére a vételár leszállításának joga kifejezetten concedálva íjincsen. A mi magát a nem teljesités miatti kártérítés tárgyát illeti, az rendszerint azon árkülömbözetből áll, mely az nlkúszerü és a késedelem napján jegyzett ár közt a vevő hátrányára mutatkozik. Ezen árkülömbözeti többlet kiszámításának alapul szolgáló fedezeti vétel helyét és idejét a ktv. 356. §. 2. pontja — de csak a késedelem esetére — •) Előző közlemények a »Jog« 1888. évi 15., 18., 20., 22., 26., 31., S8., 43., 50. és 1889. év 7. számaiban. 1 határozza meg ; inig az esetre, ha az eladó ad és illetve szállít ugyan árút, de nem kellő minőségben: a törvény a fedezeti vételt illetőleg különös rendelkezést nem tartalmaz. Ezen hiányt részint a kifejtett és megállapodott törvénykezési gyakorlat, részint pedig per analógiám — az imént a k t v. 856. § 2. pontja alatti törvényes intézkedés hivatvák pótolni. A mi az e helyütt első sorban irányadó ktv. 356. §. 2. pontja alatt foglalt rendelkezést illeti, az'következőkép intézkedik, mondván, miszerint »ha a vevő a késedelmes eladó ellenében teljesités helyett kártérítést követel, ennek tárgyát oly árúknál, melyek piaci vagy tőzsdei árral birnak, azon k ü 1 ö n\ bözet képezi, mely a teljesités helyén és idején a | szerződési és piaci, illetőleg tőzsdei ár közt mutatkozik. E mellett azonban nincs kizárva, hogy a vevő igazolható nagyobb kára megtérítését is követelhesse. Ezen imént emiitett igazolható nagyobb kár és illetve elégtételi igény mibenléte ugyanaz, a mely fentebb VIII. 1. és 2. alatt már részletesen körülírva lön. Az ott felsoroltakon kívül egyes concret esetekben a v e v ő »igazolható nagyobb kára« gyanánt, a hivatalosan jegyzett | közép árfolyamnál magasabb napi árt és illetve á rkülömbözetet is felszámithat. 1 Há a fix ügylet tárgya »p i a c i v a g y tőzsdei árral a teljesités helyén« nem b i r, az esetben a kártérítés összege és illetve a fedezeti vétel folytán származó árkülömbözet, a már fentebb (a jelen fejezet 2. szakasza alatt) közölt szabályok | szerint aestimálandó. 2 A rendes napi árfolyammal bíró és azzal nem biró fixügyletek körében alkalmazandó fedezeti vételek tekintetében tehát I azon lényeges eltérés áll fenn, hogy míg a rendes á r f o 1 y a mI mai biró f i x ügyleteknek tényleges fedezeti vétel utjáni e f f e cI t i v lebonyolítása nem szükségeltetik, (a mennyiben itt más ! mint a teljesités helyén és idején jegyzett árfolyam zsinórj mértékül nem szolgálhat) addig a rendes árfolyammal nem biró fix ügyleteknél az árdifferencia mint kárösszeg csakis a tényleges fedezeti vétel alapján (effectiv árkülönbözetként) követelhető. A mi a rendes piaci s illetve tőzsdei árnak miségét illeti, ez alatt azon átlagos ár értendő, mely valamely helyen és időben jelentékeny kereslet és kínálat befolyása alatt I képződik. Az átlagos középár szabályszerint középminőségü árúra vonatkozik.3 Az előadottakból önként következik, miszerint a puszta árkülönbözet mint kártérítési követelés meghatározásánál és m-gitélésénél nem szolgálhat egyedüli normativumul az, hogy a vitás árún felperesi vevő vagy más valaki mennyit nyert ? hanem a keresk. törvény értelmében oly árúknál, melyek piaci vagy tőzsdei vagy napi árfolyam ma 1 birnak, szabály szerint azon különbözet állapítandó meg, mely a teljesités helyén és idején a szerződési és a középpiaci, illetve tőzsdei ár között mutatkozik. 1L. »Magyar Igazságügyi 1887. évf. 964/86. v. sz. curiai ítélet. A m. kir. Curia egy ily jogesetet 694/887. sz. a. elbírálván, alperesi eladót a vevő irányában akként marasztalta, hogy ez köteles 15 mim. cukrot 270 frt vételár egyidejű lefizetése ellenében a felperesi vevőnek természetben átadni ; ellenesetben pedig köteles a helyett 30 frt előleget visszafizetni és 235 frt 50 kr á r k ü 1 ö m b ö z e t e t lefizetni. Ez Ítélet következőleg lön megokolva: »Felperes első sorban a megvett (a szemlejkv. szerint alperesi eladó birtokában levő) stb. 15 mázsa cukornak természetbeni átadását követelvén, a kötelezett átadás tehát kizárólag az ezt teljesíteni vonakodó alperes tetszésétől függvén : ily tényállás mellett, midőn felperesnek mint vevőnek a szabad választási joga nincsen, a ktv. 386. §. pontja alkalmazásának helye nem lehet; de nem lett volna felperes csupán a szerződés és piaci ár közötti különbözet követelhetésére korlátolható a cukornak természetbeni meg nem léte esetére sem, mert itt elemi csapás által megrongált cukor, tehát oly árú képezte a vétel tárgyát, melynek rendes piaci ára nincsen, ily esetben pedig nem árkülömbözet, hanem a szerződés nem teljesítése folytán felmerülendő kárnak a megtérítése követelhető, mely kárnak szám szerinti megállapítása helyesen történt a per folyama alatt foganatosított szakértői szemle által*. (L. Jog« 1887. dec. 11.) 3 Der Durchschnitts- oderlaufendeMarktpreis (prix courant) ist derjenige Preis, welcher für eine Waare gewisser Gattung und Art von durchschnittlicher Güte an dem Handelsplatze, vro sie einen Markt hat und in dessen Handelsbezirk zu einer gewissen Zeit im Durchschnitt gewahrt wird«. (L. dr. G o 1 d s c h m i d t L. »H andbuch des H a n d e 1 s w e r t h e s.« IT. B., 2. Stuttgart 1883. pag. 99.) >