A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 12. szám - A csődtömeggondnok kinevezése körüli visszásságok - A végrehajtási törvény 155. §-ának gyakorlati alkalmazása

104 A JOG. kőzik, melyben a telekkönyvi hatóság a telekkönyvi erdekeltek meghallgatását rendeli el. Hogy meggyőződést szerezzek magamnak nézetem helyes, vagy helytelensége felöl, azért tettem közzé jelen soraimat. S é r e 1 e m.'v Ismeri-e az igazságügyminiszter ur a szent-gotthárdi járásbíróság állapotát ! A modern állam igazságügyi i övetelményeivél homlokegyenest ellentétben álló, párját ritkító s z é g y e n 1 e t e s e ijárás lépett életbe kir. járásbíróságunknál, melynek illustratiójára nem tartok szükségesnek egyéb körülményt, mint azt felhozni, hogy a január hóban benyújtott keresetekre j u n i u s—j u 1 i u s havára tűzettek tárgyalási határnapok. Ez a száraz s való tényállás, melynek oka, hogy ez bekövetkezett, senki más, mint Magyarország ez idöszerinti érdemekben gazdag nagyméltóságú igazságügyminisztere. Állításom igazolására álljanak a következők; 1887. év okt. vagy november havában a szent-gotthárdi ügyvédi kar belátva az állapotok tarthatlan voltát, Írásban felterjesztést intézett egy harmadik albirói állás rendszeresítése tárgyában az igazságügyminiszter ur ö nagyméltóságához. Felterjesztését ekkép indokolta : járásunk 81 községgel, 50 ezerét jóval meghaladó népességgel bir, kik nemzetiség tekintetében magyar, német és vend ajkúak, velük tehát, mert a bírák mindhárom nyelvet nem bírják, de nem is követelhető annak birása, az érintkezé-; két annyi időt igényel, mint a tisztán egy nyelvű lakossággal biró járásban. Előadtuk, hogy ezelőtt 3 évvel maga az igazságügyi kormány járásunkból Oriszentpéter székhelylyel egy új járásbíróságot akart crealni, továbbá, hogy az ügyforgalom 188i>. évtől kezdve 5,000 ügyszámmal emelkedett és akkor, valamint ma a hivatalos kimutatás szerint az ügyek száma a 18,000 jóval túlhaladja ; végül, hogy járásunk székhelye fontos kereskedelmi pout, mint határszéli város és hogy három pénzintézet létezik benne s lo gyakorló ügyvéd működik. Felhoztuk s igazoltuk azt, hogy a visszahelyezés! tárgyalások, szakértői s birói szemlék teljesítése évenkint 15l) kiküldetésnél többre rug stb. — Ezen indokolt felterjesztésünkre mai napig választ nyerni nem voltunk szerencsések, azt kell tehát hinnünk, hogy kérvényünk az igazságügyminiszter ő r.agyméltóságának papírkosarában piheni uti fáradalmait s várja az elintézés nagy napját, mely ha előbb nem, majd ha a trombiták megharsannak, bizonyosan megtörténik. Az igazságnak tartozom azzal, constatálni azt, hogy birói karunk lankadatlan fáradalmat nem ismerő kitartással, szorgalommal végzi teendőit, de hiába áldozzák fel magukat, mert emberi erőt meghaladó ténykedésükért illetékes helyről elismerésben részesülni soha sem fognak és mert lehetetlen, hogy munkásságuk a kivánt célhoz vezessen. Határozott tudomásom szerint királyi törvényszékünk köztiszteletben álló nagyérdemű elnöke, nagyságos Zsitvay Leó ur a mult évben teljesített vizsgálat alkalmával szintén jegyzőkönyvileg constatálta azt, hogy a jelenlegi birói létszám mellett az igazságszolgáltatás hátrányt szenved és ezt a miniszter ur ő nagyméltóságának tudomására is hozta, eredmény nélkül. Szombathely, Muraszombat, Felsö-Eör, Német-Újvári királyi járásbíróságok forgalma 5—6 ezer ügyszámmal kevesebb, mint Szent-Gotthárdé, de a birói létszám egyenlő, de eltekintve ettől, kérdem: minő méltánytalan elbánás ez ezen járás jogkereső közönségével szemben, a mely járás vármegyénkben legtöbb adót fizet, legtöbb közmunkát szolgál s legtöbb katonát ad, az hogy ügyeinek elintézésére évekig kell várakoznia; tessék beszüntetni az amúgy is önálló hatáskörrel fel nem ruházott aljegyzői és joggyakornoki állásokat, e kettőnek fizetéséből nagy részben megtérül a harmadik albiró fizetése. Boldog állapot, Magyarországon jelenlegi igazságügyminisztcrüuk idejében Szent-Gotthárdon királyi bírónak vagy felperesnek lehetni. Usz Gábor, ügyvéd Szent-Gotthárdon, * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. Irodalom. Parlanientarismusunk veszedelme. Irta Spectator. Budapest Révai testvérek 1889. Ara 50 kr. A véderő vita alkalmából a parlamentben és parlamenten kívül történtek alkalmából irt szellemes elmélkedések, melyekkel mindazokért gr. Apponyi Albert tétetik felelőssé. A magyar bűnvádi eljárás törvényjavaslatának a biröi szemlére és szakértőkre vonatkozó része. Ismerteti dr. Földvár y Elek törv. orvost, tanársegéd Budapesten. Külön lenyomat az »Orvosi Hetilap« 1889. évfolyamából. Szerző örömmel üdvözli, hogy végre valahára a birói szakértők állása, tevékenysége, kötelessége és jogai pontosan körülirvák. A javaslat egész idevágó szövegének közlése ; röviden ismertetnek a források, melyekből ez intézkedések meritvék. Döntvénytár. Uj folyam XXI. kötet. Budapest 1889. Franklin-társulat kiadása. Ara 2 fit. Az igazságügyre vonatkozó rendeletek, valamiut a kir. Curia és a pénzügyi közigazgatási bíróság teljes ülési döntvényei 1839. évre I. füzet. Ára 50 kr. Ráth Mór kiadásában. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara közgyűlési jelentése 1888. évre: A kamarához 1888-ban összesen 2,989 beadvány érkezett, ehhez számítván az 1887-ben elintézetlenül maradt 30 beadványt, elintézésre várt 3,019 ügydurab, tehát 51-el több, mint a mult évben ; ebből ülésben elintéztetett 1,574, ülésen kívül pedig 1,392, elintézetlenül maradt 53 beadvány. 1888. év végével az ügyvédek létszáma 829, az ügyvédjelölteké pedig 478 volt; a kamara lajstromába bejegyzettek együttes száma száma e szerint 1,307-re rúgott, tehát 47-el több maradt bejegyezve, mint a mult év végén. Fegyelmi panasz 136 emeltetett ügyvédek, 3 pedig ügyvédjelöltek ellen, ehhez számítván az 1887-ben érdemileg még el nem intézett ügyvéd e'Ieni 25 és ügyvédjelölt elleni 2 panaszt, elintézésre várt 166 panasz, tehát 10-el kevesebb, mint a mult évben; érdemileg elintéztetett 135, véglegesen elintéztetett 135, végleges elintézés nélkül maradt 31 panasz. Vizsgálat 1888-ban 45 volt folyamatban; ebből befejeztetett 28, folyamatban maradt 17. Végtárgyalás 8 tartatott, 6 esetben vétkesnek és 2 esetben nem vétkesnek találtatott a vádlott ügyvéd. Felfüggesztve az 1888. év folyamán 3 ügyvéd volt. Az 1888/9. évi számadások szerint bevétel volt 16,403 frt 30 kr., kiadás 13,167 frt 39 kr., tehát pénztári maradék 3,235 frt 95 kr. A segélypénztár állapota 1889. február 28-án 57,391 frt 56 krt tüntet fel. — Az érdekes jelentés többi részére, melyek igazságügyünk állapotára vonatkoznak, még visszatérünk. Ügyészségi ügyforgalmi és tevékenységi kimutatások. A büntető igazságszolgáltatás egyik legfontosabb factorának: a közvádló hatóságoknak ügyforgalmáról és tevékenységéről eddig nem kerültek adatok a nyilvánosság elé. A budapesti kir. főügyészségnek és a felügyelete alá tartozó (Királyhágón innen székelő) kir. ügyészségeknek 1888. évi ügyforgalmáról és tevékenységéről most a következő nagyérdekű, hivatalos adatok jutottak kezünkhez: A budapesti kir. főügyészségnél az 1888. év folyamán érkezett 13,947 ügydarab, az 1887. évről maradt (86 darab) hátralékkal együtt elintéztetett 14,019 ügydarab és csak 14 (tehát az elintézendő ügydaraboknak egy ezredrésze, az átlagos egy napi beérkezésnek mintegy negyedrésze) maradt elintézetlenül. A budapesti kir. főügyész felügyelete alatt levő ötvenkét kir. ügyészségnél az 1887. év végén elintézetlen volt 10,160; az'1888. évben érkezett 529,922 ügydarab; elintéztetett 536,410; hátralékban maradt 3,672, vagyis 6,488 ügydarabbal kevesebb, mint az 1887. év végén. Az emiitett ügyészségek jelenlegi hátraléka átlag 2-3 napi bejövetelnek felel meg; tizenhárom ügyészségnél egyátalán nincs elintézetlen ügydarab; tizennégynél pedig a hátralék egészen jelentéktelen. Fz adatokból kitűnik, hogy közvádló hatóságaink legnagyobb része mindent elkövet a büntető igazságszolgáltatás gyorsítására is. Az 1879. évi XL. t.-e. 27. § a értelmében a gazda csak akkor büntethető, ha a cseléd vagy megbízott az ő utasítására követi el a kihágást. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyministernek Sz. város közönségéhez 1888. évi december hó 23-án 6,260. szám alatt intézett következő rendeletében: A város tanácsának folyó évi szeptember hó 6-án 19,277. szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott első