A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 11. szám - A csődtömeggondnokok kinevezése körüli visszásságok

Nyolcadik évfolyam. 11. szám. Budapest, 1889. március 17. Szerkesztőség: A ^\ /"^ Előfizetési árak: V. RnüOlf-rakparl :!. sz, XX V VjT helyben vagy vidékre bérfőzetőit MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) mentve küldve : Kiadóhivatal: HETILAP tt MŰM ERDEKEIMEK KEPVISELEIÉRE, A HfflR Bűiéi, BÍRÓI, ÜGYÉSZI Í5 WWÍ\ KAR KÖZLÖNYE. egész évre c frt - kr. fél i g » » V. Kudolf-I'llkltni't 3. SZ. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják , , 1 ' negyed » 1 » oO Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MOR. Kéziratok visszanem adatnak ügyvédek. Az előfizetési pénzek Megrendelések-felszólalások Felelős szerkesztő: Dr. STIM.IMí MÓR. bérmentesen legcélszerűbben n kiadóhivatalhoz intézendők. postautalványnyal külMegjelen minden vasárnap. dendök. TARTALOM : A csödtömeggondnokok kinevezése körüli visszásságok. Irta : Simon Endre, lőcsei tszéki biró. — Az új mezőrendőrségi törvényjavaslat és a btk.-nek a lopásról szóló fejezete. Irta : dr. Móré Pál, lugosi tszéki biró. — Az elidegenítési és terhelési tilalom. Irta: Lányi Bertalan, rimaszombati tszéki biró. — Sérelem. (A körmendi kir. járásbíróság igazságszolgáltatása. Irta : dr. F odor Mihály, ügyvéd Veszprémben.) — Irodalom. (A jogfolytonosság eszméje és a jogfejlődés. Irta: Somogyi József. — Az állami italmérés és a regalejog megváltása, írták: dr. Hamvas K. és Nemes Zs. — Deák Ferenc emlékezete.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MM.IjfcKI.RT: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények Kiv'uE&t a »Budapesti Közlöny-bői. (Csődök. — Pályázatok.) A csődtömeggondnokok kinevezése körüli visszásságok. Irta: SIMON ENDRE, lőcsei kir. tvszéki biró. A »Jog« f. évi 9. számában Szendrey Gerzson ur által közlött törvényjavaslatnak bevezető részében és indokolásában a csődbíróságok és csődbiztosok ellen kifejezett súlyos vádak olvasása, azt hiszem, minden higgadt gondolkozású embert megbotránkoztatott. Megdöbbentő hatását fokozta az, hogy Szendrey (ierzson ur ügyvéd és egyszersmind országgyűlési képviselő is, tehát az általa használt kifejezések ugy itthon az országban, mint annak határain kivül nyomatékosabbaknak tekintethetnek. Szendrey ur, bár csak ügyvéd társait kéri fel a javaslat körüli észrevételekre, a bírálatra, — mindazáltal, mint a súlyosan vádolt bíróságoknak egyik igénytelen tagja, kinek nincs ugyan ' szerencséje öt sem személyesen, sem ügyvédi működési körét is- j merni, kötelességemnek ismerem, felszólalni s dolgozatát, meny- I nyiben az a csődbíróságokat, csődbiztosokat, de sőt részben az ügyvédi karnak azon részét is, mely tömeggoudnokságokat kap, súlyos vádakkal terheli, e szaklap terén, a tisztelt szerkesztőség engedelmével, bírálat tárgyává tenni. Nem érzem ugyan magamat jogosítottnak az érdekelt összes csődbíróságok, csődbiztosok és tömeggondnokok képviselőjeként szerepelni, de, mint egyik bírói tag, jogosítottnak tartom magamat a bírói közérdek tekintetéből véleményemet nyilvánosan előadni és pedig annyival inkább, mivel Szendrey ur dolgozatában, az általánosan emelt megrovások alkalmával szokásos »tisztelet az egyes kivételeknek« megkülönböztetést sem látta szükségesnek használni, hanem általában, 'kivétel nélkül minden csődbíróságra, csődbiztosra, csődtömeggondnokra alkalmazta vádját. Szendrey urnák dolgozatában első sértő kifejezése : »ü z é rkedés és alku tárgy előzi meg a tömeggondnokok k i n e v e z é s é t.« A szerkesztőség bár kérdést is tesz: ki részéről és kivel ? de szerintem az idézett kifejezésben bentfoglaltatik a felelet, t. i. a tömeggondnokságot nyerni óhajtó ügyvéd, a csődbíróság, vagy legalább is a csődbiztos, mint csődügyi referens közt van az üzérkedés és alku, e szerint azok a szerző ur vádlottat'. Szendrey ur ezen általánosságban emelt vádat, közlött törvén)javaslatának indokolásában azzal bővíti, hogy túlságos t ö m e g g o n d n f > k i költségek állapíttatnak meg csupán azért, hogy a kegyenc ügyvéd részére megállapított tömeggondnoki díjakból bizonyos részt (sokszor fele részt) a csődbiztos kapott, az a n é z e t v e r g ő d ö 11 uralomra általában, hogy csakugyan lehetetlen, hogy a csődbiztos ne osztozkodott volna a tömegondnokul kinevezett részére megállapított költségekben, továbbá, hogy »a kegyenc 8 — 10 ügyvéd között a k e g'y megtartása attól függött, mily sikerrel egyezhettek meg a c s ö d b i z t o s s a 1«. E súlyos vádaknak Szendrey ur által tett felsorolásának jellemzésére szükségesnek vélem idézni azon kifejezéseit is, melyeket e vádak valódiságának kimutatására basznál : »d e 111 i u t á u ha nem is b i z o n y i t h a t ó«, »t ö b b, mint v alószinű«, »habár fényesen bizonyítani nem is 1 c h e t«, »a valószínűséget magában foglaló gyanús néz<>t«, »több, mint bizonyos*. Ezen idézetek, azt vélem, eléggé igazolják felszólalásom jogosultságát, igazolják a szerkesztőségnek kifejezett véleményét, hogy »e rendkívül súlyos vádakat nem hiheti mindaddig, míg bizonyítva nincsenek. Szerző bizonyára elő fogja adni azt is. hogy melyik bíróságnál tett tapasztaiatok indították öt az ilyen állításokra.« Szerintem elodázhatlan kötelességévé lett Szendrey urnák megnevezni mindazon bíróságokat és csödbiztosokat, a kik a gavalléros osztalékbani részesedéstől tették és teszik függővé a tömeggondnoki kinevezéseket; kötelessége a megnevezendök ellen a részletezett vádat bizonyítékaival az illetékes bíróságnál bejelenteni, s hogy ezt megtette, nyilvánosságra is hozni, hogy kitűnjék, miszerint az általánosan emelt vádat minden csődbíróságra, csődbiztosra nem képes reábizonyitani, hogy vannak lelkiismeretes s hozzáférhetlen csődbíróságok, csődbiztosok s lelkiismeretes, önérzetes csődtömeggondnokok is. Ha ezt nem teljesítené azonnal, meg vagyok győződve, hogy az igazságügyi minister ur ö excelkntiája, a bírói kar becsületbeli ügyei iránt mindig tanúsított meleg érdeklődése folytán, intézkedni fog a csődbiróságok ellen nyilvánosan emelt e súlyos vád megtorlása iránt. A csődtömeggondnok kinevezésénél, hogy esetleg visszaélések is merülhetnek fel, már szóba hozatott Csatár Zsigmond képviselő ur által a csődtörvényjavaslatnak a képviselőházban volt tárgyalása alkalmával ; tárgyaltatott azóta többek által a sajtó utján is, de oly merev és határozott, a biróságokat, csődtömeggondnokokat általában megbélyegző vádat emelni, mint Szendrey ur tette, senki sem érezte magát képesítettnek, jogosítottnak, tehát okvetlenül szükséges, hogy azt ugyanazon nyilvánosság utján, melyen a vádat emelte, bizonyítsa is s az alaptalanul gyanúsítottaknak ugyanazon téren megadja az elégtételt. A csődtörvényjavaslat 95. fcj-nak tárgyalása alkalmával Csatár Zsigmond módositványt adott be (lásd 326. országos ülés január 11. 1881.) azon indokolással, hogy a fővárosban (tehát ö meg is nevezte a bíróságot) többnyire olyan ügyvédek szoktak a csődöknél tömeggondtiokokul és felügyelőkül kineveztetni, a kik az ilyen csődnyitást elrendelő bíróságokkal közelebbi viszonyban, barátságban, rokonságban, közös politikai meggyőződésben vannak. Tud egy esetet, hogy egy fiatal ember a mai napon letette az ügyvédi vizsgát és holnap már kapott egy olyan csődöt, a mely neki 25 - 30,000 frtot szerzett. Annyi módosítást kér elfogadni, hogy az ügyvédek sorából sorshúzás utján neveztessenek ki az ilyen gondnokok és perügyelök. E módositvány pártolására senki sem szólalván fel, az Apáthy István előadó urnák következő nyilatkozata folytán utasíttatott el. »Megengedem, hogy előfordulhatnak olyan visszaélések is, a milyeneket a képviselő ur emiitett, de valamint minden más visszaélés ellen ott van a szabad sajtó, mely rorreetivumul szol-