A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 8. szám - Hogyan értelmezendő a B.T.K. 53. §-nak a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó része?

70 ft JOG. napirendjére kitűzött egyik-ma dk kérdés kidolgozására. E congressusokon eddig a magyar szakférfiak dolgozataikkal is alig képviseltették magukat s a hazai szaktudomány érdekében is felette kívánatos volna e mulasztás mielőbbi pótlása. A magyar nyelven-beküldött értekezések franciára fordításáról a bizottság fog gondoskodni. A dolgozatok kidolgozására vonatkozó elhatározásáról a bizottság elnöke, Manoilovich Emil kir. curiai tanácselnök legkésőbb f. évi márczius hó 15-ig értesítendő. A masryar jogászegylet március 3 án (vasárnap) d. e. 10 órakor évi rendes közgyűlést tart a budapesti ügyvédi kamara helyiségében. A közgyűlés tárgyai : 1. Elnöki jelentés. 2. A számvizsgálók jelentése a lefolyt egyleti év számadásairól és az egylet vagyonáról. 3. Három számvizsgáló választása a legközelebbi rendes közgyűlés elé terjesztendő számadások megvizsgálása végett. 4. A tagsági dij megállapítása. 5. A legközelebbi év költségvetésének megállapítása. 6. Az alapszabályok 8. §-ának módosítása, li Az igazgató-választmány választása. 8. Egyéb indítványok. (Az alapszabályok 15. §-a : A rendes közgyűlés elé hozandó minden önálló indítvány legalább 8 nappal a közgyűlés előtt benyújtandó az elnöknek.) Exotikus zsidóházasság. Annak idején nagy feltűnést okozott és az összes európai szak- és napi lapok által kimerítő megbeszélés tárgyává tett Bokor Jantob Salama Jussuf alexandriai bankár ellen, ennek neje, Eötvös Károly íigyvécl által képviselt Salama Senna Bokor Elian Yhebali leánya által feljelentett kettős házassági büntette iránti fenyítő pert, vádlott védője <ki Kállai Ármin nyitrai ügyvéd és az ügyészség indítványára a nyitrai törvényszék f. évi január 19-én véglegesitette. Tudvalevőleg Salama Jussuf vádlott, dacára, hogy törvényes felesége volt, elhalt fivérének özvegyét, illetve sógornéját, Baruch Yhamillát 1884. évben Afrikában Damanbur zsidó hitközség zsinagógájában oltárhoz vezette, a mi miatt, tekintve;, hogy vádlott az alexandriai konzulátusnál, mint magyar honos és Nyitramegye chropói illetőségűnek Vezettetik, a nyitrai fenyítő törvényszék által kettős házasság büntette miatt vád eptember IMI 6-án édekezett, hogy ő sak »lbumot« (evi>k a valódi házasle. Konstatáltatván, t »Ibum« (azért, mellőzésével jött kettős házasság egyik lépés tárgyi tényala helyeztetett es a vegtargyalas 1886 Nyitrán meg is tartatott. Ekkor vádlott tulajdonképen másodszor nem nősült, h; tikus házasság) kötött, melynél létező alakiságo ságnál követelt formaságoktól egészen eltérne! hogy a vádlott és Baruch Yhamilla között köt' mert a házasságra szükségkép előirt formalitáso létre) házasságnak nem tekinthető s ig) lényeges kritériuma, az ismételt házasság j miatt megbüntetni fenyitő eljárást megálladéka hiányozván, vádlottat kettős házass nem lehet, miért is ellene minden tovább szüntettek. A szoknya inegtapogatása. H. Márton ,-ilkusz egy pápai korcsmában G. A. nyárádi asszony felsőruháját megtapogatta. A járásbiró vádlottat lopás kísérlete miatt két heti fogságra Ítélte. A kir. tábla 18,193. sz. a. megsemmisítette az íteletet azon lényeges szabálytalanság miatt, mert a megtartott tárgyalás alkalmával sem a vádlott, sem a tanuk vallomását, a tényre vonatkozó előadások szerint, hanem csak a rendőrkapitányi hivatal előtt tett vallomásaikra való hivatkozással vétette fel a jegyzőkönyvbe s igy a fel sübb bíróság nincsen azon helyzetben, hogy a járásbíróság előtt tett vallomásokat határozatának alapjául vehesse s annál kevésbé, mivel az sem derittetett ki, vájjon a panaszosnö ruhájának megtapogatása oly jellegű volt-e miből a lopási kísérletre következtetni lehessen. Az intő eljárásról törvényjavaslatot dolgozott ki Márkus Dezső fővárosi ügyvéd s azt beható indokolással átnyújtotta az igazságügyministernek. A nyíregyházi kir. törvényszék 1888. évi ügyforgalmi kimutatása szerint beérkezett összesen 27,621 drb, ebből elintéztetett 27,354 drb, ugy, hogy elintézetlenül csak Í267 drb maradt. Hátralékról tehát szó sem lehet, tekintve, hogy az év utolsó négy napjában beadott ügydarabok száma a 5267-et meghaladta. Szembeötlő a haladás 1884 óta, mely időben Megyery Géza a törvényszék vezetését átvette. 1888-ban már 5,705 ügydarabbal több intéztetett el, mint 1884-ben. Bünvizsgálati ügy elintézetlenül maradt 1884-ben 307, 1885-ben 308, 1888-ban csak 42, 1884 végével folyamatban maradt 732 bünpör. 1888-ban 121. Azonban ezekben is a tárgyalási határnapok legkésőbb ez évi február hó végéig már kitűzve vannak. Ezen eredményeket Megyery Géza tszéki elnök és birótársai fáradhatlan tevékenységének köszönhetni. A dévai kir. törvényszék ügyforgalma s tevékenysége az 1888. é\h(lü. a) Polgári beadvány elintézetlenül maradt, előző esztendőről 46, érkezett 7,309. Elintéztetett 41 kivételével mind. b) Telekkönyvi beadvány maradt tl, érkezett 6,036. Elintéztetett 84 kivételével mind. c) Bűnügyi beadvány maradt 70, érkezett 6,598. Csupán 7 nem intéztetett el. d) Fegyelmi beadvány érkezett 75, melyek el is intéztettek, e) E 1 n ö k i ügy maradt előző évről 7, érkezett 1,937, elintéztetett 12 kivitelével mind. Felette dicsérendő eredmény, melylyel kevés vidéki bíróság dicsekedhetik. A niáramaro szigeti kir. törvényszék ügyforgalmi kimutatása az 1888. évről. Az általános kimutatás szerint az 1888. évben összeseni 31,602 polgári-, büntető es utal az elnöki beadványol ügydarabot tett ki, .s ez az szám többletet mutat. Ezen azonban az 1888. évi dec felel meg, mely csakis tézetlen beadványok száma .az 1887. év 181 hátralékká; yánynyaj több intéztetett el, az általános kimutatás adatí könyvi 11,037, büntet kir, törvényszék területéhez általában szintén emelkedett, létszáma emelkedett volna : telekkönyvi beadvány ; a melyhez 2,261 száni;at hozzáadva, az általános ügyforgalom 33,869 1887. évi 30.097 beadvánvr.yaí szemben 3,772 33,869 beadványból elintéztetett :I3,772, -miután smber 31-iki iktatókönyveknek 78 beadvány 1889. évi január 2-án lett kiosztva, az elincsak 19-et tesz. Ezen eredménynyel szemben áll , miből kitetszöleg az 1888. évben 3,856 bead mint az ezt megelőzött esztendőben Részletezve it: polgári beadvány volt 11,400, telekő 8,925, fegyelmi 59 és elnöki 2,267. A ügyforgalom mel mellett 459 hátralék; hátralék ; a t é c s ő i ökörmezői kir. jb kir. jbiróságnál 14,5 beadványnál, eltekintv ságok által a mult A kir. törvényszék t. 72 hát tartozó kir. a nélkül, h( A m.-s z i g alék : a f.-v járásbíróságok ügyforgalma gy a forgalmi vagy segédszemélyzet •ti kir. jbiróságnál i 8,231 szám ss ói kir. jbiróságnál 16,411 éiUia lóságnál 7,041 szám _ mellett 29 ,223 szám mellett 16 hátralék ; az na mind elintéztetett; végül ahuszti látralék 680, vagyis' 64,418 szám lóság tevékenységétől, a kir. jhiróíény teljesen kielégítőnek mondható, dicséretére válik azon kitartó munindöben kifej .ett, de különösen a nek K o s t k a Géza kir. lvszéki Igazságügyininiszteri körrendelet a hibás ügyvitel megszüntetése tárgyában. 43,029/1. M. 1888. sz. Azon körülmény, hogy az elsöfolyamodású bíróságok a felebbvitt ügyek iratait gyakran hiányosan felszelelye terjesztik fel a felsőbíróságokhoz, sőt az e hiányok pótlását rendelő meghagyásokat sem teljesitik mindig szabatosan, mig egyrészről az ügyek érdemleges elintézését akadályozza és késlelteti, másrészről a felsőbíróságok teendőit jelentékenyen szaporítja és ennélfogva ismételve panaszra szolgáltatott okot. A törvénykezés rendes menetét akadályozó ezen szabálytalanságok megszüntetése felette szükséges lévén, az 1875. évi június 21-én 1,771. I. M. E. <zám alatt kelt itteni körrendelet kapcsán felhívom elnök (járásbiró) urat, hogy a felebbvitt ügyek szabályszerű felszerelésének a bírói ügyviteli szabályok 244. §-a értelmében teljesítendő ellenőrzését felelősség terhe alatt pontosan eszközölje. Hogy jövőre a felszerelési hiányok annál biztosabban elkerülhetők legyenek, felsorolom azokat a hibákat és szabálytalanságokat, melyek hivatalos értesülés szerint tömegesebben előfordulni szoktak és ennélfogva orvoslást .kívánnak. Ezek a következők: 1. hiányoznak gyakran az iratoknál a perbeli képviselők meghatalmazásai; 2. nem csatoltatnak a neheztelt végzés kézbesítését tanúsító vevények s jelesül az nincs kimutatva, hogy ama végzés mindannyi érdekelt félnek kézbesittetett, mi főleg a sorrendi és vételárfelosztási végzések felülvizsgálatát meggátolja ; 3. nem ritkán hiányoznak a periratokban felhívott mellékletek és különösen telekkönyvi ügyeknél a telekkönyvi másolatok ; 4. nem fordittatik gond a gyámi gondnoki, tömeggondnoki minőség igazolására; 5. a neheztelt határozatokra vonatkozó tanácskozási jegyzökönyvek sokszor hiányosak ; 6. a tárgyalási jegyzőkönyvek és felebbezési nyilatkozatok nincsenek aláírva s a felebbezések az ezekre megszabott határidő lejárta előtt terjesztetnek fel, de sőt felebbezé^ek és felfolyamodások nem is intéztetnek el végzésekkel; 7. végrehajtási ügyekben ott, hol szükséges, a végrehajtási kérvénynek teljesen felszerelt első példánya nem csatoltatik; 8. váltóügyekkel nem terjesztetik fel az eredeti váltó s általában a kereskedelmi ügyekre vonatkozó tanácskozási jegyzőkönyvekben nem tüntettetik ki, hogy a másik szavazó ^kereskedelmi ülnök* volt; 9. csődtömegek ellen a felszámoláskor történt kifogás folytán indított perekkel nem terjesztetik fel a kifogásnak mily mérvben törtentét kitüntető felszámolási jegyzőkönyv kivonata ; 10. bűnügyekben, ott hol szükséges, az A. táblázat teljesen hiányzik vagy legalább 6. és 7. rovatai kitöltetlenéi; s ezenfelül szokásos a kir. kélő táblánál harmadbiróilag elintézendő bűnügyeknek, a kir törvényszékek mellőzésével közvetlen a kir. itélö táblához felterjesztése. Zavarólag hat továbbá a felsőbíróságok ügymenetére, hogy az elsőbiróságok igen ritkán terjesztik fel Ítéleteik másolatait a kir. ítélő táblához. Ennek az a következménye, hogy akkor, a midőn ugyanaz az ügy jogorvoslat folytán a kir. Curiához terjesztetik fel, a kir. itélö tábla kénytelen az elsőbirósági Ítéletnek irattárában visszatartott eredeti példányát az iratokhoz csatoltatni, melyet többé a kir. Curia vissza nem küld, mi miatt azután a kir. itélő tábla irattárában az előiratoknál nincs meg az elsőbiróság ítélete vagy végzése. Az is hátráltatja a felsőbíróságok eljárását, hogy az elsőfolyamodású büntető bíróságoknál mindinkább meghonosul a szokás, határozataik indokolásánál egyszerűen arra utasítani a kiadóhivatalt, hogy az indokolás írassék le az ügyészi indítványból. Minek azután nem ritkán az a következménye, hogy a bírósági végzés vagy ítélet indokolásában az ügyészi indítvány oly kifejezései is fordulnak elő, melyeket a közvádló a bírósághoz intézett beadványában igenis, de a bíróság határozatában nem használhat Ennélfogva az utóbb kiemelt két hiány megszüntetésére is fel kell hivnom elnök (járásbiró) ur figyelmét. Sokszor tapasztaltatott végül az is, hogy az elsőfolyamodású bíróságok a felsőbíróságokhoz vagy más hatóságokhoz küldött ügyiratokat szabályszerű iratjegyzékkél, illetve bűnügyi naplóval épen nem látják el, vagy ha ily iratjegyzéket csatolnak is, annak folyó számai nem felelnek meg az egyes iratok beérkezési vagy keletkezési sorrendjének, avagy az egyes iratok az iratjegyzéknek megfelelő számokkal nincsenek kellőleg megjelölve, vagy vé^ül a kellőleg számozott iratok nem az iratjegyzék folyó számai rendjében vannak összerakva, minek folytán a rendetlenül eképen beérkezett ügyek előadói érdemleges tevékenységük hátráltatásával munka-