A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 6. szám - Hogyan értelmezendő a B.T.K. 53. §-nak a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó része? - A bűnvádi eljárási javaslat s a vagyoni igények érvényesitésének szabályozása

fl. JOG. kizárólag az ö kezelése alatt áll; beismerte egyúttal azt is, hogy az ingatlan jövedelméből felpereseknek mit sem juttatott. Ennek eilenében nem jöhetett figyelembe alperesnek azon állítása, hogy az Ingatlan jövedelmét, az annak jó karban tartására fordított költségek túlhaladták és hogy a felpereseknek fennálló terhei törlesztésére fordíttattak, mert e tekintetben felperesek tagadásával szemben még bizonyítékot sem szolgáltatott. Söt felperesek azon állítását, hogy a kérdéses ingatlan jövedelméről 1884. évi márcziustól 1884. évi júniusig és 1884. évi októbertől a mai napig terjedő időről el nem számolt, beismerte. Miután felpereseknek alperes által meg sem cáfolt állítása szerint alperes a kezelése alatt álló ingatlant bérbeadás által nem értékesíti s ez által felperesek a tulajdonjoguknál fogva őket megillető jövedelemhez nem juthatnak, melynek bizonyítékául szolgál a felperesek által a végirathoz becsatolt H. a. köjegyzői okirat, melynek tanusága szerint alperes az általa 2 /. a. becsatolt szerződésnek eleget nem tett; a biz myitási eljárás folyamán meghallgatott szakértők egybehangzó vallomása szerint pedig az ingatlan pusztuló állapotban van és természetben fel nem osztható vagyonközösséget folytatni pedig saját kárával senki sem kötelezhető, annálfogva felperesek kereseti kérelmének helyt adni és ehhez képest a vagyonközösséget megszüntetni, alperest az ingatlan árverésen való eladására és miután a telekkönyvből kitünőleg az ingatlan iránt hitelezők is érdekelve vannak, a befolyt vételárnak bírói lelétbe helyezésének tűrésére kötelezni kellett. A budapesti kir. ítélő tábla (1888. évi január hó 31-én, 28,781/1887. 13. sz. a.) : Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: A közösség megszüntetését a közös dolognak bármelyik társtulajdonosa, tekintet nélkül a dolog jövedelmezőségére s arra : vájjon az őt megillető jövedelemhez juthat-e vagy sem ? követelheti, ha csak a közösségnek bizonyos ideig való fentartására szerződésileg magát nem kötelezte. Miután azonban felperesek alperesnek a közös házból illetőségét a per folyama alatti 2. sz. a. szerződéssel 1886. évi november 1-től 1892. évi október 31-éig terjedő hat évre bérbevették, s a felhívott szerződés 10-ik pontjában kiköttetett, hogy fenti idő alatt a szerződést egyoldalúlag egyik fél sem bonthatja fel, tekintve, hogy a közösségnek árverés utján való megszüntetése közvetve a fenti bérleti szerződés felbontására vezetne: a fenti megállapodásból okszerűen következik, hogy felperesek a bérlet tárgyát képező ház tekintetében a peres felek közt fennálló jogviszonynak a bérleti szerződés felbontását eredményező megváltoztatását, tehát a közösségnek árverés utján való megszüntetését a bérleti idő tartama alatt nem követelhetik. Nem nyújt felpereseknek a közösség megszüntetéséhez jogot azon körülmény sem, hogy alperes a bérbeadás dacára a kérdéses házban általa birt lakást állítólag kellő időben ki nem ürítette, s az első negyedévi bért felvenni vonakodott, mert felperesek azt, hogy alperes a szerződéstől elállt volna, nem bizonyították, felperesek pedig egyoldalúlag attól el nem állhatnak. Ezeknél fogva felpereseket keresetökkel elutasítani kellett. A kir. Curia (1888. december 18-án, 3,884/1888. p. sz. a.) : A másodbiróság ítélete megváltoztatik s az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Felperesek a keresetlevélhez A. a. mellékelt telekkönyvi hiteles kivonattal bizonyították, hogy a keresetben körülirt ingatlan felerészben felperesek, másik felerészben pétiig alperes közös tulajdonát képezi. A tulajdonostársak nem kötelezhetők arra, hogy vagyonközösségben maradjanak, hanem mint a másodbiróságnak okadatolásában is kiemelve lett, arra tekintet nélkül, hogy a közös dolog jövedelmezett-e vagy a tulajdonos tiszta jövedelemben részesült-e, a vagyonközösségnek megszüntetését kérni mindegyik tulajdonostárs jogosítva van (1868. LIV t.-c. 577. §.). E jog érvényesítésének a peres felek között a per folyama alatt a per tárgyául szolgáló ház bérlete felett létrejött 2. sz. a. szerződés akadályul nem szolgálhat; mert még ha eltekinteni lehetne is attól az általános szabálytól, hogy a kereset beadása után történt tények a per eldöntésénél bírói figyelembe nem vehetők, az érintett bérleti szerződésben sem a közösség fentartása, sem pedig az annak keletkeztekor már folyamatban volt jelen per megszüntetése kikötve nincs, már pedig ha a peres felek akarata akár az egyik, akár a másik lett volna, okszerűleg vélelmezni kell, hogy annak a hivatolt szerződésben nyílt kifejezést is adnak: ily rendelkezést azonban az nem tartalmaz, minthogy a szerződés IX. pontjában csakis a közös vagyon kezelésből egymás irányában támasztható követeléseikről mondottak le. A mi pedig a felperesek által keresetileg érvényesített megszüntetési módot, a közös házbirtok eladását illeti, ezt az elsőbiróság helyesen rendelte el, mert a per során meghallgatott szakértők egyhangú véleménye szerint a szóban forgó házbirtok természetben fel nem osztható; és mert alperes más felosztási módot elő sem terjesztett, végre inert a telekkönyvi bejegyzésből kitetszöleg a peres felek közti vagyonközösség örököstársi viszonyból ered; a vagyonközösség megszüntetésének tehát a fenforgó esetben, annál inkább a bírói árverés képezi legigazságosahb megoldását, mivel a szakértők véleménye szerint a szóban forgó házbirtok oly állapotban van, hogy egy közönséges bérház követelményeinek sem felel meg. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A váltói jog érvéuyesitésére vagy fentartására szolgáló cselekmények — bemutatás és óvás — az elfogadó, illetve azon személy csödbejutása esetében, kinél vagy ki ellen az ÓTás felveendő, mind a közadósnál, mind ennek tömeggondnokánál joghatálylyal eszközölhetők. A brassói kir. törvényszék: Alperesek kifogásaikkal elutasittatnak és a sommás végzés hatályban tartásával, a Brassóban 1886. évi január hó 1-ső napján 1.600 írtról kiállított váltó alapján mint kibocsátó s illetve forgatók kötelesek a kereseti 1,600 írt tőkét felpereseknek megfizetni. Indokok: Alperesek részéről a váltó ellenében emelt azon kifogásai, miszerint a váltón a fizetés helye nem volna kijelölve és hogy a váltó hátára irt üres forgatmányok a váltó tulajdonát nem ruházták volna át felperesre, figyelmen kívül hagyandók. Mert a V. T. 3. §-ának 7. pontja értelmében az intézvényezett »S. Qu. . . « neve mellett előforduló hely »Brassó« fizetési helynek tekintendő ; mert a V. T. 9. és 10. §-ai érteimébea üres forgatmány (üres hátirat) által is a váltóból eredő összes jog a forgatmányosra átruháztatik. Az óvás felvétele ellenében emelt azon kifogásai, miszerint a váltó nem kellő időben és kellő helyen lett volna fizetés végett bemutatva, megcáföltárnak a teljes bizonyító erejű B. és C. alatti közokiratokkal, váltó-óvás és feladóvevény, és az által, hogy az elfogadó csőd alatt van. Mert a váltóóvás, tekintve, hogy az abban irt fizetési nap — január 1. — ünnep volt, a V. T. 103. és 33. §-ai értelmében csak január 2-ik napján lett felvéve és az óvás felvétele január 4-én az utolsóelőtti forgatóval, a harmadrendű alperessel lett közölve, tehát a V. T. 41., 45. és 46. §-ai szerinti határidőkön belül és azok szerinti szabályok szem előtt tartásával; mert végül elfogadó vagyona felett csőd megnyittatván, annak következtében az elfogadó vagyona feletti rendelkezési jogot elvesztette és ezen joga a kinevezett tömeggondnokra ment át, kinek lakásán, illetve irodájában, következőleg helyesen lett a váltó fizetés végett bemutatva. (1888. márczius 6-án, 1,077. szám.) A marosvásárhelyi kir. itélő tábla: Az eljáró kir. törvényszék idézett keletű és számú Ítélete helybenhagyatik, abban felhozott indokokon felül még az azért is, mert habár a váltói jog érvényesítésére vagy fentartására szolgáló cselekmények sikeresen teljesíthetők a V. T. 102. §-a értelmében a váltó elfogadójánál ennek csődbejutása esetében is, mindazonáltal a vagyonbukott vagyonának kezelése, a csődtörvény 3. és 100. §-a intézkedéséhez képest a tömeggondnokot illetvén meg, a váltó, az azt elfogadónak csődbejutása esetében, fizetés végett a csődtömeg gondnokának is bemutatható s az ugyanennél a fizetés hiánya miatt felvett óvás teljes joghatálylyal bir, s mert végre az óváslevél, az az által tanúsított váltói cselekmény megtörténtének feltétlen és kizárólagos bizonyítékául szolgálván, annak bizonyító ereje tanubizonyiték által a váltóperben meg nem támadható. (1888. május hó 16-án, 171. szám.) A m. kir. Curia : A másodbiróságnak fentebbi számú és keletű ítélete az abban felhozott és elfogadott elsőbirósági indokoknál fogva helybenhagyatik. (1888. deczember hó 20-án, 815. váltószám. Megtámadási keresetek azon törvényszék előtt is indíthatók, mely a végrehajtást elrendelte. A temesvári kir. törvényszék: A birói illetőség elleni kifogás elvettetik és a keresetnek érdemi tárgyalására az 1888. évi március 7-ik napjának d. e. 9 órája a kir. törvényszék pertárába határnapul kitüzetik.