A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 12. szám - Ellentétes büntető birósági itéletek s az összetett bizonyitékok

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 12. számához. Budapest, 1888. március 18-án. Köztörvényi ügyekben. A. bérleti jog előjegyzésének előfeltételei. A rimaszombati kir. törvényszék (1886. aug. 16-án, 4,513/86. p. sz. a.): Fr. Györgynek özv. K. Pálné elleni bérleti jog előjegyzése iránti perében végzett: Az 1882. aug. 26-áu kelt haszonbéri szerződés alapján a putuski 169. sz. tjkvben foglalt Fr. György tulajdonát képező 21ö/a. hrsz. 226/a/206/a. régi szám alatti háznak a piaczra nyíló bolt mellett levő két szoba, konyha és egy nagy szoba az udvaron lévő fáskamara és sertésólnak K., szül. J. Susanna élethossziglanig haszonélvezetére, a haszonbérlet 200 frt évi bérfizetés mellett a haszonélvező K., szül. J. Susanna elhalálozásáig terjedő időtartamra Fr. György javára felül elöjegyeztetik. A budapesti kir. itélö tábla (1887. június 28-án, 38,167/86. p. sz. a.): Az elsöbiróság végzését megváltoztatja és kérvényezőt bérletjogának a haszonélvezeti jogra előjegyzése iránti kérelmével elutasítja: mert a bérleti jog a dologhozi jogok közé tartozik és csak nyilvánkönyvi bejegyzés által válik dologbeli joggá, a bejegyzésre szükséges engedély azonban a bérleti szerződésijén megadva nincsen. A m. kir. Curia (1888. február 21-én. ó,717/87 sz. a.): A budapesti kir. itélö tábla végzése indokaiból helybenhagyatik. A eélbavett házasság létre nem jötte esetén visszaadandó a Jegyajándék. tekintet nélkül azon okokra, melyek a házasság létrejöttét meghiúsították. A pápai kir. járásbíróság: Füredi Gusztáv ügyvéd által képviselt H. Adolf felperesnek, Teufel Mihály ügyvéd által védett L. Gáspár alperes elleni jegyajándék visszaadása, illetőleg 100 frt egyenérték megfizetése iránti perében itélt: Alperes köteles a kereseti egy arany órát és egy arany láncot, mint felperes által neki adott jegyajándékot avagy annak 89 frt értékét visszaadni, stb. A budapesti kir. itélö tábla felperest keresetével egészben elutasítja. Mert: Felperes azt, hogy a peres felek közötti házasság alperes hibájából nem történt meg, nem igazolta, a becsatolt két levél pedig csak az egybekelés indokolt halasztását bizonyítja; s minthogy' felperes csak általánosságban ajánlott esküt arra, hogy alperes volt az oka annak, hogy a házasság nem sikerült, az ekként ajánlott főeskü pedig, mint kellőleg körül nem irt okot nem tartalmazó, bizonyíték gyanánt el nem fogadható, mindezek alapján felperes keresetével egészben elutasítandó volt. A magy. kir. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztattatik és az első biróság ítélete hagyatik helyben, mert felperes azon feltevésben adta a visszakövetelt tárgyakat alperes leányának, hogy az nejévé leend. Minthogy azonban e célbavett házasság létre nem jött és igy alperes leányának a jegyajándék megtartásához jogcíme nincs, tekintet nélkül az okokra, melyek a házasság létrejöttét meghiúsították, alperest azoknak visszaadására, esetleg az érték megtérítésére kellett kötelezni. (1888. jan. 20-án 6,807. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Ha a Cíöd nyit ásnak vagyonhiány miatt nem adatik hely, az adó, eskü letételre kötelezendő a biróság által az iránt, hogy va?yonából semmit el nem titkolt, ízen felfedező esküre, oly esetben, midőn acsödnyitá- hagyaték ellen Tagyonhiány miatt elrendelhető nem volt, kötelezhető azon örökös is, ki a hagyaték viszonyairól tudomással blr. (1881 : XVII. t.-c. 83. és 87. §-ai.) A debreceni kir. törvényszék (1887. szeptember 27-én, 11,422/p. 87.) : Szilágyi Imre ügyvéd által képviselt özv. Sz. Lajosné panaszlónak, néhai B. Kálmán hagyatéka, illetve ennek örökösei panaszlottak elleni csődnyitási ügyben végzett: A kir. törvényszék mi:.t csődbíróság özv. Sz. Lajosnét csődnyitás iránti kérelmével elutasítja, egyidejűleg azonban néhai B. Kálmán örököseit id. B. István személyében esküre kötelezi az iránt, hogy néhai B. Kálmán után maradt hagyatéki vagyonból semmit el nem titkolt és tudomása van arról, hogy a hagyatékból néhai B. Kálmán testvérei sem titkoltak el semmit, stb. Indokok: 1. Ámbár id. B. István a tárgyalás során beismerte azt, hogy néhai B. Kálmánnak a panaszló által elsorolt, de egyáltalán nem a panaszló által állított értékkel biró ingóságai voltak, azonban mivel azokat nevezettektől még életében visszavette, azok hagyatékot egyáltalán nem képeznek, különben is, mivel a panaszlottak által beterjesztett számlákon alapuló néhai B. Kálmánért kifizetett gyógyítási és temetési költségek, melyeknek valóban megtörtént kifizetését panaszló kétségbe nem vonta, azon ingók értékét felül multák, panaszlottak azon állítását, hogy vagyon, mely ellen a csőd elrendelhető volna, néhai B. Kálmán után nem maradt, igaznak venni s panaszlót csődnyitás iránti kérelmével ez alapon elutasítani kellett és pedig annyival is inkább, mivel 2. panaszló sem a 8,345/887. p. számú végzés, sem a 8,939/887. p. számú végzés ellen a panaszló által beadott felfolyamodás folytán az összes iratoknak a budapesti kir. itélő táblához lett felterjesztése s a budapesti királyi itélő táblának 5,325/887. p. számú az első biróság végzését feloldó végzése folytán hozott 10,523/87 p. számú törvényszéki határozatnak eleget nem tett, a mennyiben az 1881. XVII. t.-c. 87. §-ának megfelelőleg a csődeljárási költségekre megszabott 100 frt költségelőleget sem a tárgyalásig, sem az újonnan kitűzött záros határidő alatt le nem tette, azonban 3. nem volt elfogadható panaszlottak azon kérése, hogy panaszló csődnyitási kérvénye egyszerűen elutasittassék, mert panaszlottak sem a csődnyitási kérvény alapjául fektetett követelés valóságát meg nem cáfolták, sem azt, hogy néhai B. Kálmánnak annak dacára, hogy több rendbeli tartozásait kiegyenlítették, több hitelezője nem maradt volna, be nem igazolták. A csődnyitás iránti kérelem megtagadásának az 1. pont szerint a csődvagyon hiány is egyik okul szolgálván, az örökösök a csődtörvény 87. §-a értelmében esküre voltak kötelezendők, hogy a hagyatéki vagyonokból semmit el nem titkoltak. Tekintve pedig, hogy néhai B. Kálmán körül az örökösök közül csakis az édes apa id. B. István volt folytonosan, minden dolgait csak ő tudhatta és ő a többi örökösök ezen előadását beismerte, az esküre csakis B. István volt kötelezendő, azonban a többi örökösök nevében is. A budapesti kir. itélö tábla (1887. nov. 18-án, 6,946/p. 87): Az első biróság végzését a mennyiben csődöt kérő hitelező panaszlottak részére költség fizetésére nem köteleztettek érintetlenül, a mennyiben panaszló csődnyitás iránti kérelmével elutasittatott, helybenhagyja ; az első biróság végzésének azt a részét, ellenben mely által néhai B. Kálmán örökösei id. B. István személyében esküre köteleztettek, megsemmisíti, azt a rendelkezést hatályon kivül helyezi, stb. Indokok: A tárgyalási jegyzőkönyvnek az első biróság végzése indokolásának első pontja alatt felhozott adatai szerint kétségtelen, hogy néhai B. Kálmán hagyatékát tényleg képező vagyon nem létezik. Panaszló által a gyógyítási és temetési költségek túl magas volta és a néhai B. Kálmán tulajdonát képezett némely ingóságoknak id. B. István által történt visszavétele jogtalanságára alapított érvelés biró figyelmet azért nem érdemel, mert a gyógyítási és temetési költségek kifizettetvén, ezeknek lejebb szállítása, vagy visszafizetése nem követelhető, az ingók visszavétele pedig, még ha csőd esetén megtámadás tárgyát képezhetné is, legkedvezőbb esetben sem eredményezne a már kifizetett tartozásokkal szemben oly vagyontöbbletet, mely csődtömeggé alakitható lenne. Tényleges vagyon teljes hiányában és ily kétes igények kijelölése mellett pedig néhai B. Kálmán hagyatéka ellen a csőd annál kevésbé volt elrendelhető, mert panaszló az eljárási költségek előlegezését is megtagadta. Az első bíróságnak azt a rendelkezését tehát, mely szerint panaszlót csődnyitás iránti kérelmével elutasította, helybenhagyni, ellenben tekintve, hogy a csődtörvény 87. §-nak világos rendelkezése szerint az ott szabályozott esküre az »adós« kötelezendő, miből önkényt következik, hogy az adósnak örökösei eskü letételre nem szoríthatók,